Dunatáj, 1984 (7. évfolyam, 1-4. szám)

1984 / 3. szám - Rádics Károly: "...a prés, amiben élek, rettenetesen őröl." - Szabó Lőrinc levelei Móricz Zsigmondhoz

„...a prés, amiben élek, rettenetesen őröl.” Szabó Lőrinc levelei Móricz Zsigmondhoz Csak négy rövid, elsárgult levelet találtam a Retőfi Irodalmi Múzeum Móricz­­hagyatékában, de ahogy olvasni kezdtem a sorokat, a két nagy író barátságának sok­tok apró mozzanatára, különös titkaira figyeltem föl. Egyre jobban izgatott az egy­más iránti kötődésük. A megismerkedésükhöz a kulcsot Szabó Lőrincnek a Magyar Csillagban meg­jelent nekrológja adta meg. „Huszonkét éven át ismertem Móricz Zsigmondot. Vala­mikor még Babits Mihály mutatott be neki. Megnézett és alaposan kikérdezett. Öt elsősorban az a világ érdekelte, amelyből jöttem, a táj, az emberek; a rokonságom.” Valószínű, a Nyugat szerkesztőségében találkoztak, ahova egyre gyakrabban járt a fiatal költő. Babits 1920-ban egyszerre négy versét - Novus nascitur ordo, Zápor­ban, Augusztus, Karambol - adta ki, majd a következő évben egy kis. csokorra valót: Élet zenéjét, ritmusok életét! Óh tiszta élet, boldogság, Álarfc mögül, Vers a hajnali erdőről, Legyünk mi is egyszerű emberek, Kacagó Dyonisos, Hemperegve a porban, a fényben. Ez utóbbi verse akár szimbóluma is lehetne Szabó Lőrinc költői indulásának. Ezzel a fényes bemutatkozással kezdődött Babits és az ifjú titán barátsága, amely sajnálatos módon csak rövid ideig -tartott. A Nyugat mindig is csak megkülönböztetett rangot jelentett az íróknak, a biztos egzisztenciát az újságnak. Szabó Lőrincnek kapóra jött, hogy Az Est-lapok irodalmi Szerkesztője, Mikes Lajos gyorsírókat keresett. így került Tóth Árpáddal egy napon, 1921. aug. i-én gyorsítónak az újsághoz. Néhány hónap múlva már sorban jelentek meg a riportjai, híres emberekkel készített interjúi. Móricz 1920 decemberében kötötte meg a szerződést Az Est-lapok tulajdonosá­val és felelős szerkesztőjével, Miklós Andorral. Azért fogadta boldogan a nagylelkű ajánlatot, mert a Tanácsköztársaság bukása után sokat zaklatták, bizonytalanná vált a publikálás, és biztos volt benne, hogy Mikes Lajos jól választja meg a munkatársait. Móricz csak ritkán járt be a szerkesztőségbe, mert a szerződés erre nem kötelezte, neki ívszámot kellett teljesítenie. Ebből adódóan- csak elvétve -találkozott Szabó Lő­­tinccel. Boldog lelkesedéssel számolt be 1922-ben Móricz svédországi sikeréről. A Sár­arany fogadtatását Egy magyar nemzeti költő címen -mutatta be Az Estben. Hasonló izgalom lett úrrá rajta, amikor a következő évben beszámolt a Sári bitó második bemutatójától, amely valószínű - a későbbi repriz-ek is ezt igazolják -, Móricz egyik legsikeresebb színdarabja volt. Örült a Búzakalász színpadi sikerének i-s. A Kivilágos kivirradtig című dzsentri -témájú regény 12 recenzense között talál­juk Szabó Lőri-n-cet is. A Bál című regényről - pontosan tíz év -múlva - már -nem írt egyértelmű rajongással, de ezt a magatartását csak helyeselhetjük. Különösen szép gesztusnak tekinthetjük a Judith et Esther című novella francia fordítását, amelyet Illyés Gyulával készített el. 63

Next

/
Oldalképek
Tartalom