Dunatáj, 1984 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1984 / 3. szám - Gyenes István: Történet és természettudomány - Péterfy Jenő kritikája Du Bois-Reymond-ról
GYENES ISTVÁN: Történet és természettudomány Péterfy Jenő kritikája Du Bois-Reymond-ról A francia és az angol science szót, melyek betű szerint azonosak, de kiejtésük más, általában tudománynak fordítják, - helytelenül. A szó ugyanis mindkét nyelvben természettudományt jelent. Tehát nincs benne a többi között az emberiség vagy a pedagógia története, így a rossz fordítás sokféle félreértésnek enged szabad utat. Mint látni fogjuk, Du Bois-Reymond is megtévesztően keveri a történelmem és a természettudomány fogalmait, másrészt Péterfy heves replikája sem mindig egyértelműen világos. Egy elképzelt személyes vita közöttük valószínűleg inkább lett volna ideges öszszecsapás, mint higgadt, tudóis párbeszéd. Mindenesetre európai módra udvariasan, de egymás meggyőzése nélkül intettek volna búcsút: „Adieu, nem történt semmi, amenynyiben tévedtünk, ehhez is jogunk van.” Tévedtek, állítom én, azon a jogon, hogy magamnak szintén fenntartom a tévedés jogát. A vitájukat: történet vagy természettudomány, könnyű lenne elintézni; hamis alternatíva, a kettő dialektikus egységet alkot, ugyanazon éremnek két oldala - és így tovább. Folytathatnánk azzal, hogy nézőpont kérdése, közrejátszik egyéni hajlam, műveltség, környezeti hatás és sok más egyéb megfoghatatlan tényező, melynek szubjektív vagy objektív oldalát tetszés szerint forgathatom, az eredmény mindenképpen a valósággal nem egyező elmélet. Messzire és témánktól elvezetne annak fejtegetése, hogy más szempontból az elmélet is valóság. Ehelyett a rendelkezésemre álló források segítségével igyekszem Du Bois-Reymond és Péterfy életútját és szellemi portréját felvázolni. Du Bois-Reymond (1818-1896) sokirányú érdeklődését mutatja tanulmányainak időrendi felsorolása: filozófia, teológia, fizika, matematika, boncolásban, élettan, az izmok és idegek működése elektromosság hatására; a berlini akadémia titkára, majd két ízben az egyetem rektora, az élettani intézet megalapítója, beszédeinek gyűjteménye két kötetben jelent meg (1875-1877). Ma gyanút kelthet az a sokoldalúság: lehet ennyi mindent kellő alapossággal művelni? A múlt század végén, az anyagi-szellemi fellendülés elképesztő perspektívái bizonyára fátylat vetettek egynémely felületességre. Nézzük a reneszánsz uomo universálé-)át: milyen mérhetetlenül több benne a lelkesedés-lelkendezés, mint a tudás. Hozzá hasonlóan, Du Bois-Reymond is kicsinyesnek ítélte volna, kézlegyintéssel ítéli el a felületesség vádját: „az élet több minden tudálékosságnál, de még a tudásnál is . ..” Egészen más Péterfy Jenő (1850-1899) életútja. Egyszerű és szürke Du Bois- Reymond sokszínű ragyogásához mérten. Fővárosi tanári pályafutásának csúcspontja, hogy az Eötvös-kollégium, majd a budapesti egyetem tanára. Érdeklődése szintén sokoldalú, de főleg a történelemre és a filozófiára irányul. A természettudományokat inkább az irodalmár szemével nézi, nem vesz fel belőlük többet, mint kora bármelyik literary gentleman-je. Magyarországon és Európában. A literary gentleman természettudományos műveltsége amolyan átlagos, mondjuk könnyedén, de mi isem nehezebb, mint meghatározni az átlagműveltséget. A múlt szá29
