Dunatáj, 1984 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1984 / 3. szám - Krizsán László: A politikus Madách
a titkos rendőrség egy közös lengyel-magyar szervezkedés ügyében is nyomozott. A 'lengyel és magyar „túlzó” pártok képviselői között állítólag olyan megegyezés jött létre, hogy fegyveres felkelés esetén együttműködnek.48 S, mivel egy újabb olasz-osztrák fegyveres konfliktussal is küszöbönálló eseményként lehetett számolni, i860 őszén, Cavour ismét elővette a magyar függetlenségi erők felfegyverzésének nemrégen talonba tett gondolatát. Ezúttal a fegyverszállítmányt valóban el is indította, a dunai fej edelemségeken keresztül Magyarország felé. A rakományt azonban Cuza román fejedelem lefoglalta és világgá kürtölte a készülő akció tervét. Az ismét kedvezőre fordult politikai helyzetben erőteljesen megindult az Olaszhoni Magyar Légió szervezése. Tervek születtek a több irányból Magyarországba vonuló felszabadító teregek irányításáról, feladatairól, és titokban egy londoni nyomda már készítette a független Magyarország papírpénzeit is. A Habsburg-önkóny - kül- és belpolitikájával és minden intézményével - i860 őszére súlyos válságba került. A nyílt felkeléstől, a forradalomtól való rettegés bírta rá Ferenc József császárt az önkényuralmi rendszer enyhítésére, i860, október 20-án ünnepélyesen kihirdette az Októberi Diploma néven ismprt uralkodói manifesztumot, amelyben a magyar alkotmány helyreállítását, az 1848. előtti intézmények visszaállítását, és az országgyűlés összehívását ígérte. A tömeghangulat azonban kevesellte az alkotmányos engedményeket. Az újabb tüntetések, a parasztmozgalmak, amilyen például a nagykőrösi „pórlázadás” volt, vagy a ’48-as honvédtisztek egymás után „forradalmi célokra” alakuló f/egyveres csoportjai49 azt bizonyították, hogy a közhangulat nem a ’48 előtti, hanem a ’48-as, vagy még inkább, a ’48 utáni állapotokat kívánja. És e közhangulatnak, a nép bizalmának fő letéteményeseivé és egyetlen, valamennyire is szervezett erőivé a megyei törvényhatóságok váltak. E testületek többsége nenn a ’48. előtti állapotokat kívánta visszaállítani, hanem ott akarta folytatni munkáját, ahol ’49-ben kényszerűségből abbahagyta. Nógrád megye Bizottmánya, amely Madách Imrét is tagjai közé választotta, egyike volt az ország legradikálisabb szervezeteinek, amely 1861 januárjában 1848 programjával kezdte meg működését. A Bizottmány első ténykedése egy „Nógrád megye népeihez” szóló felhívás kibocsátása volt, melynek megszövegezésébpn Madách Imre is részt vett. „A mai napon a megye az 1848-ki törvény által törvényhatósági jogait által vévén, tudatja a néppel, hogy . . . minden ember, legyen az herceg, gróf, báró, nemes, vagy mint azelőtt mondatott, paraszt, minden hivatalra egyforma joggal bír, ha magát arra tanulás és tudományok által képessé tette. A robotot, dézsmát és paptizedet a törvény örök időkre eltörölvén, az visszaállíthatatlan ... a volt német tisztviselőség által kivetett bármi nemű, törvényeinkben nem ismert adó behajtásába a megye soha sem fog bocsájtkozni ... és megsürgeti az 1848-ik évi alapon a népképviseleti országgyűlés Pestre azonnal teendő összehívását. ”50 A Nógrádi Megyebizottmány az Októberi Diplomát törvény- és alkotmányellenesnek jel etette ki, hangsúlyozva, hogy a „megye szervezetére nézve más törvények nincsenek, mint az 1848-ban alkotott törvények,”51 Madách Imre már a tistztújítási eljárásban fontos szerephez jutott. A személye iránt megnyilvánuljó bizalom a szavazatszedő bizottság tagjai sorába delegálta. A Megyebizottmány tagjai közé választotta az emigrációban élő politikusokat és katonai vezetőket: Kossuth Lajost, Klapka Györgyöt, Pulszky Ferencet, Horváth Mihály püspököt, Teleki Lászlót, és Garibaldi tábornokát, Türr Istvánt, akit seregek élén vártak haza, a függetlenség védelmére. Ennek a Bizottmánynak lett -tagja Madách Imqe is. A gyenge szervezetű emberben ismét feltámadt az az óriási munkabírás, amit 1848-49-ben már megcsodálhatott környezete. Hatalmas közéleti, politikai tevékeny8
