Dunatáj, 1984 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1984 / 2. szám - Kőhegyi Mihály: Fehér István: A bonyhádi Hűségmozgalom történetéhez
A pécsi temetőben késő római kori tengerkék-színű üveggyűrűt találtak, amit hétágú menóra kiesít. A pécsi Janus Pannonius Múzeumban őrzött tárgyi emlék tehát a zsidók korai jelenlétét bizonyítja. Zamárdiban avarkori sírok feltárása közben érdekes gyermekjátékra bukkantak, amit a Római birodalomban a gyerekek turbo-nak, a középkori zsidók trenderli-nek, az újkoriak pörgettyű-nck neveznek. A kocka formájú lelet négy oldalán egy-egy héber betűjel olvasható. Az alsó és felső lapjából kinyúló tengely segítségével megpörgetik a kockát, s amikor lassulása közben eldől, a felülre került lap betűjele meghatározza a ,,dobás” értékét. A német nyelvterületről Zaimárdiba települt zsidók gyermekei a 8 napos Ghanukka-ünnepen játszottak trenderlivel. A kocka G H N vagy S betűje (Ganz - egész; Halb - fele; Nichts - semmi; Stell ein - tégy be!) jelezte a nyereményt vagy veszteséget. A tét többnyire dió és kukorica. A 3x1 cm-es kockajátékot a kaposvári múzeum őrzi. Siklóson a II—III. századiból való az a sírkő, amit valószínűleg pogány anya állíttatott zsidó lányának. A görög—latin írással jelölt kövön a D(is) M(anibus), azaz: „A halotti istenségeknek” bevezető pogány formula után a lány zsidó vallását dokumentáló szövegrész olvasható. Dunapentelérc (Intercisa - Dunaújváros) a III. század elején a iszíriai Bmesa-ból (ma Homs) sok zsidó érkezett. A velük rokonszenvező Alexander Severus római császár uralkodása idején (225-235) zsinagóga épült ezen a helyen. A gyülekezet már nem értett héberül. A Palesztinából idelátogató prédikátorok latinul beszéltek hozzájuk. A pannóniai feliratokban egyetlen héber betű sem található. A zsidó vámos sírköve, amely a dunapen telei postaház falából 1864-ben került elő, szintén latin betűs. A zsidó szabadságharc ismert vezérének, Bar Koch babnak emlékét a brigetiói (Szőny) légiós tábor közelében emelt római villában talált érem őrzi. Óbudán a III. század elejéről és a IV. század végéről való zsidó sírköveket tártak fel. Hitelességüket a hétágú menóra és az „Egy az Isten’’ véset adja meg. Görögül írtak és beszóltok. Sírköveiken görög-latin írásjelek betűzhető k ki. Legközelebb a XIV. század elejéről van hírünk a budaiak zsinagógájáról. Lakónegyedük a Fehérvári v. Zsidó kapunál volt. Nagy Lajos király 1360-ban felszámolta ezt a települést, s mikor újból visszatérhettek: a mai Táncsics utca nyugati oldalán a Bécsi kapuig építették fel házaikat és templomukat. Bz utóbbit 1526-ig használták, ekkor Szulejmán szultán hajóra rakatta a budai zsidókat és az oszmán birodalomban letelepítette őket. Buda 1541. évi bevétele után ismét találthatunk zsidókat Budán. A budai Szentháromság utca 11. számú házának 1969. évi újjáépítése során helyet kapott benne a Fehér Galamb étterem. Ekkor három finom vésetű héber betűs sírkövet találtak pincéjében, amit Buda 1686. évi visszafoglalása után a zsidó temetőből szedtek ki és építettek a ház falába. A rekonstrukció során derült ki az is, hogy vörösmárvány sírköveket használtak a pince tíz lépcsője gyanánt. A soproni zsidók ma ismert legrégibb zsinagógája az Új utcában (korábban Judengasse) épült a XIV. század elején. A frigyláda díszítése a klasszikus gótika remeke. A németországi Wormson 'kívül csak a soproni zsinagógának volt külön tető alatt épült női imaterme (Frauenschul). Az építményhez rituális fürdő és menhely is társult. Scheiber professzor most megjelent angol nyelvű könyvével a maga nemében egyedülálló, a zsidó anyagi kultúra emlékeit az ókortól Buda 1686. évi visszafoglalásáig bemutató, tudományos munkát adott át az érdeklődőknek. A könyv nemcsak tartalmában, de kivitelében is rendkívül igényes, gazdag képanyaggal ellátott mű. A szép kivitel a budapesti Akadémiai Kiadó és a Ieideni E. J. Brill Kiadó munkáját dicséri. SZILÁGYI MIHÁLY Fehér István: A bonyhádi Hűségmozgalom történetéhez John Flournoy Montgomery, az egykori budapesti amerikai nagykövet megírta itteni élményeit és 1947-ben kiadta azokat. Emlékiratának címe: A vonakodó csatlós (Hungary the Unwilling Satellite) $ a második világháborút követő évtizedekben gyakorta hangoztatott és az iskolákban tanított - tehát hivatalos - megbélyegző megjegyzés: ,,az utolsó csatlós” Magyarország második világháborús szerepének két lehetséges, de megközelítésében ellentétes, sőt szélsőséges pólusát nyújtják. A német-magyar kapcsolatok kérdésköre sokáig fehér foltja volt hazai történelemkutatásunknak, mely csak az 1960-as évek közepétől kezd eltűnni. Számos részlettanulmány után Tilkovszky Lóránt foglalta össze a Volksbund tevékenységét. Német nyelvű könyvéről e folyóirat hasábjain is (Dunatáj, 1982. 2. sz.) hírt adtunk. Kifogásaink egyike az volt Tilkovszky könyvével kapcsolatban, hogy kevés teret szentelt a Magyarországhoz hű németség egyesületének: a Hűségmozgalomnak.
