Dunatáj, 1984 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1984 / 2. szám - Gazdag László: A szekszárdi KSZE Növénytermesztési Rendszer
A szekszárdi KSZE Növénytermelési Rendszer SENKI SEM PRÓFÉTA ... 1983-ban az ország második legnagyobb termelési rendszere a partnerszámot és a területet tekintve a szekszárdi KSZE volt. Beszélgetek szekszárdi ismerősömmel. - Kukoricatermelési Szekszárdi Egyesülés - mondja.- Ja, a KSZE! Az amelyik kukoricát termel - hallom egy másik szekszárditól.- KSZE? Hallottam már valamit, de nem tudom, hogy mi az. - szintén szekszárdi. Beszélgetek az USA-ból jött egyetemi oktatóval, S. Popperrel. A Stanford egyetemről érkezett, egyéves ösztöndíjjal. Alig tudok neki újat mondani a termelési rendszerekről. A KSZE-t is jól ismeri. Népes kínai 'küldöttség nézi a folyosón a termelési rendszer fejlődését bemutató grafikonokat. Egyik kérdés a másik után. Delegáció az NDK^ból. Kérdés: - És mibe szólhat bele a rendszerközpont, mire kötelezheti a téeszeket, hogyan tartatja be a technológiai előírásokat? Kiselőadás a válasz arról, hogy a termelési rendszer nem hatóság, nem irányító szerv, nem kötelezhet «senkit. Mi csak szolgáltatunk.- Gsak úgy ki lehet lépni, minden következmény nélkül ?- Természetesen. Csodálkozás. Német barátaink meglepődnek, érdeklődés csillog a szemükben. Alig van szó mázsákról, hektárokról, gépekről. Japán vendégek. Minden érdekli őket, pedig csak eladni akarnak. Náluk egy hektár körül van az átlagos birtoknagyság a mezőgazdaságban. Intenzív, palántázott rizstermelés. A magyar nagyüzemek sajátos integrációja mégis érdekli őket.- A rendszerek? Csak jól megfejik a gazdaságokat. Már megint egy vízfej, ami csak növekszik, növekszik, szüli az íróasztalokat. Inkább mennének ki a termelésbe dolgozni. - Nem mezőgazdaságban dolgozó ember mondja nekem. Magyar, itthon él, hallott már valamit a termelési rendszerekről.- A rendszereket a hiánygazdálkodás hívta életre. Alkatrész, meg gép kell a téeszeknek, a többi nem érdekli őket. - egyetemi tanársegédtől hallom. A KSZE több, mint ötvenféle szolgáltatást nyújt. Szolgáltatásai három fő csoportba sorolhatók: agronómiái, műszaki, közgazdasági.- A rendszerek? Azok ugye szaktanácsadó szervezetek? Jó nyugdíjas meló lehet ez a szaktanácsadás. Tanácsokat adni mindenki tud - egy újabb bölcsesség a rendszerekről. Egy belső, saját körben végzett felméréséből: „A szaktanácsadás a munkámnak kb. 20 százalékát teszi ki.” Körzeti agronómus írta le. ö az, aki leginkább szaktanácsadónak tekinthető az itt dolgozók közül. Szovjet és bolgár delegáció, lengyel diákok. Kérés a megyei pártbizottságról: a lengyel diákoknak főleg a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit domborítsuk ki. Szívesen teljesítjük, hiszen kérés nélkül is ezt tettük volna. Gödöllői egyetemisták kérdése: vannak-e más országokban is termelési rendszerek?- Nem. Nincsenek. Se keleten, se nyugaton. Sajátos magyar integrációs formák. Sehol másutt a világon nem alakultak ki ekkora komplex, szolgáltató szervezetek.- Vajon miért? Ha ennyire jók ezek a szervezetek, mért nem jönnek létre másutt is?- Kiselőadás következik a nyugati agrárstruktúráról, a többi kelet-európai ország direktutasításos irányítási rendszeréről, a magyar reformfolyamatról, a vállalati önállóságról. A termelési rendszereket a reform szülte. Alulról jövő kezdeményezésként jöttek létre. Maguk a gazdaságok fogtak össze és tömörültek integrációba saját problémáik megoldására. Újabb kérdés (már ismerős): — Nem csak a hiánygazdálkodás hívta őket életre? Kiselőadás az iparszerű termelési rendszerek intenzív fejlesztő, kutató, adaptáló tevékenységéről. A KSZEmek saját fajtakísérleti telepe működik Iregszemcsén, Dunaújváros mellett és másutt.- Miért nem a kutatóintézetek kutatnak?- A rendszer nem helyettük kutat, hanem kipróbálja a kisparcellás kísérletek eredményeit nagyüzemi ‘körülmények között, illetve közös kutatásokat folytat az intézetekkel. Például finanszíroz bizonyos kísérleteket. A KSZE évente 60-80 új kukoricafajtát és hibridet próbál ki. A különböző ökológiai viszonyokra, illetve a hasznosítás módja szerint, más-más anyagot ajánl a partnereknek. 67
