Dunatáj, 1984 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1984 / 2. szám - Laczkó András: Zichy Mihály és a könyvek
(reclama és hűhó nélkül) ünnepeljük és megbecsüljük,. Egy üdvözlő telegram Tőled igen jó hatást tenne. A párizsi magyar egylet is fog küldeni. Címezve az m. t. akadémiához.” Zichy Mihály és a könyvek témához tartozik a festő bátyjához fűződő kapcsolata is. A róla festett ifjúkori arckép idején ugyan még csak versekkel, beszélyekkel, úti levelekkel tűnt fel a Regélő és Honderű lapokban, de később könyvek sorával jelentkezett. Az angol történelemről írt drámái (Stuart Mária, Strafford) természetesen eljutottak öccse kezébe és szívesen forgatta azokat. Antal olykor - mint a Deákalbum esetében - közvetítésre is vállalkozott (sőt, egy ideig - megirigyelve öccse sikereit — festészetet tanult). Legalább ilyen fontos adat, hogy egyszer közös munkát is végeztek. Akkor, amikor megvalósult a Garay János emlékének szentelt könyv. Abban Antal verssel, Mihály illusztrációval szerepeit... 1895 nyarán tette közzé a Vasárnapi Üjság egy száma Zichy Mihálynak azt a levéltöredékét, amelyikben arra hívott fel, hogy „csak jelölje ki bárki azt a tért és működési kört, ahol a hazának szolgálhat s kész örömmel áll rendelkezésre.” Ezen bátorodott meg Bodnár István, a Garay-album .szerkesztője és levélben kért tőle illusztrációkat. Bodnárnak két hosszú irományát őrizte meg a levelestár, s azokból némileg kiderül, milyen módszerrel dolgozott a festő. Először azt kérte, hogy küldjék meg neki Garay műveit, hogy az olvasás után Imaga választhassa ki a neki leginkább megfelelő témát. Másrészről mindjárt praktikus dolgok is érdekelték: milyen alakban tervezik a kiadványt, hány rajzra van szükség, milyen nagyságúak Íjegyenek az illusztrációk. Bodnárnak küldött leveleiben Zichy beszámolt arról, hogy mily lelkesedéssel olvasta Garay munkáit, s feltűnt neki, hogy a költő úgy beszél a haza múltjáról, hogy az egyenesen a festő ecsetjére kívánkozik. Az elbeszélő költemények közül legkevésbé Az obsitos tetszett neki, de végül is ahhoz készített jegy vázlatot, ami megjelent a drszalbumban a 102. oldalon. Ezen az obsitos katona karakterét emelte ki... A Franklin-társulat először 1876-ban kért rajzokat Zichy Mihályitól. Csaknem ötven évvel később (már a festő halála után) újból felmerült, hogy Ziohy-illusztrációkkal kellene megjelentetni egy irodalomtörténeti kézikönyvet. Az irodalmi intézet vállalkozott Pintér Jenő irodalomtörténetének kiadására, s ahhoz a következő képeket, rajzokat kérte az örökösöktől: Csaba útja; Szent Imre neveltetése; Petőfi verseinek négy illusztrációja; Madách Imre művéhez: Ádám az űrben, Danton; Petőfi Sándor Az apostol (két példányban) ; Arany János Tetemrehívás és Hídavatás. A hagyaték gondozói ehhez természetesen hozzájárultak, csupán azt kötötték ki, 'hogy a Zichy-örökösök kapjanak négy példányt, a zalai emlékmúzeum pedig kettőt. Ha az olvasott levelek tanulságait összevetjük az elkészült illusztrációkkal, akkor kiderül: Zichy Mihály alapos, értő és értelmező olvasó volt. Soha nem sietett az olvasással. A könyv munkaeszköze volt, amit gyakran és szeretettel forgatott. így ismferte meg teljességükben azokat a műveket, amelyek ihletett rajzaival még többet árulnak el önmagukról - nekünk olvasóknak. 44
