Dunatáj, 1984 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1984 / 2. szám - Laczkó András: Zichy Mihály és a könyvek
A levelesládában megőrzött irományok közül ez a dátuma az első hazai felkérésének. Az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársaság Petőfi Sándor összes költeményeinek díszkiadását készítette elő, s Vérei József igazgató a következő levelet küldte a festőnek: „Gyulai Pál úr szíves közbenjárása folytán azon becses ígéretét bírjuk, miszerint az általunk rendezendő illusztrált újabb Petőfi-kiadás képeit egyegy művészi rajzzal szintén emelni méltóztatik. Miután ez újabb kiadást legkésőbb i8j6 január végéig létesíteni, illetve a szükséges combinatiót eszközölni szándékozunk, tisztelettel kérjük méltóztassék bennünket rövid idő alatt értesíteni: számíthatunk-e a fentebb idézett becses ígéretére, s annak a megnevezendő rajzzal együtt jutunk-e birtokába? Nehogy egyrészt vállalatunk megjelenését késleltesse, másrészt pedig a szintén e célra már elkészített rajzok ismétlése ellen óhajtanok mind. t. Uraságodat, mind vállalatunkat biztosítani.” A megkeresésre Zichy két rajzot küldött. Ezeket a kiadó minden szempontból - mindenekelőtt az irodalmi és művészi célok oldaláról - kitűnőnek találta, s a képeket azonnal kijuttatták Münchenbe, Knezing fametszőhöz, az akkor Európa-hírű mesterhez. A családi levéltár irományaiból ugyanakkor az is kiderült, hogy a festő egy harmadik illusztrációt is ígért. Az 1876. február 14-én kelt levélben ugyanis a kiadó kérte az újabb rajzot: „Az ígért képek harmadikát ,Az utolsó alamizsnát’ már csak azért is bátrak vagyunk szorgalmazni, hogy annak vétele után t. Uraságoddal szemben való anyagi tartozásunknak eleget tehessünk.” A könyv, Petőfi Sándor Összes költeményei illusztrált kiadása volt Zichy Mihály illusztrátori tevékenységének első hazai bemutatkozása. A kiadó ehhez igyekezett összefogni a kor legjobb magyar művészeit, ebből következően viszont egy-egy alkotóra kevés munka jutott. Zichy azonban így is olyan rajzot küldött, ami itthon kisebbfajta vihart váltott ki. A király és a hóhér forradalmi jellege annyira felháborított néhány embert, hogy a festőnek levélben kellett érvelnie igaza mellett. Ebben Victor Hugo példamutató véleményét is citálta, de ennek ellenére kudarcot vallott. Mégis, amikor 1880-ban Hubay Jenő, a kitűnő zenész hangjegyfüzetet jelentetett meg 18 eredeti magyar dal Petőfi Sándor költeményeire címmel, akkor díszítésére természetesen Zichy Mihályt kérte fel. Ebben olyan mesterművek láthatók, mint a Nem tesz föl a lány magában egyebet című dal gyönyörű rajzú női alakja. Amikor Petőfi költeményeit olvasgatta és a vázlatokat készítette, már birtokában volt egy újabb megbízás. Bátyja, Zichy Antal közvetítésével kereste meg a Franklintársulat igazgatója, hogy a készülő Deák-albumhoz küldjön képeket. Ezzel a kéréssel egyidejűleg a fővárosi lapokban mindjárt közzé is tették, hogy a könyvet Zichy Mihály három illusztrációja ékesíti majd. A kiadó - nyilván üzleti fogásból - sokkal gyorsabban dolgozott, mint a művész. Igazolja ezt az a levél is, amit Áldor Imre, a Deákalbum szerkesztője írt a festőnek: „Az album megjelenése (.. . ) e hó (1876 április - L. A.) végére lesz kitűzve, s ha ön, mint Zichy Antal úr tudósít, szintén csak akkor szándékszik Pestre, azon kényes alternatíva áll be, hogy választanom kell: vagy a határidőre vagy a rajzokra nézve tett ígéretemet teljesítetlenül hagyni.” Áldor arra kérte a festőt, hogy az illusztrációt készítse el előre Párizsban, s küldje meg a Franklin-társulatnak vagy a fivérének. Ezt a sürgetést nyilván az a sietség indokolta, amivel Deák Ferenc elhunytára igyekeztek reagálni. Zichy Mihály még időben (azaz, Párizsban) megrajzolta a vázlatokat, amelyek közül végül az albumba a Deák mint ember és mint államférfi került. Ebben az időszakban Zichy Mihály Párizsban eléggé nehéz anyagi körülmények között élt. Jól jellemzi helyzetét Antal bátyjának édesanyjukhoz írt levele. Ebből kiderül, hogy a gazdálkodáshoz nem értett a család, s az is, hogy Mihály sem a képek eladásához: „S amit Mihálytól veszek hírt, az sem vigasztaló. Párisban semmi jöve40
