Dunatáj, 1984 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1984 / 2. szám - Csányi László: Dudith András, vagy a halhatatlanság nyomorúsága
IRODALOM A kornak nagy irodalma van, csak néhány magyarul is hozzáférhető könyvet idézek. Duditih Commentarioiusának fordítása a Régi magyar filozófusok, XV-XVII. század című kötetben. (Szenk. Mátrai László.) Gondolat, 1961. C. Hiniuis Secundusból a Kniterion kiadásában jelent meg bő válogatás (1973). (Fordította és váloigatta Váczy Kálmán.) Navagerot L. Ranke idézi: A római pápák az utolsó négy században. Ford. Lehr Albert, Akadémia, 1886. Poáiziaoo és Flaminio versét J. A. Symonds idézi: Reneszance Olaszországban. Ford. Pulszky Károly, Akadémia, 1882. Ma is hasznos útbaigazítást ad dr. Wodetzky József Üstökösök című könyve, Term. Tud. Társulat, 1910. Alapvető mű Leöh Szczucki: Két XVI. századi eretnek gondolkodó, fordította Varsányi István és Sohulek Tibor. A Paleologusra és Francfcenre vonatkozó adatok jó részét ebből vettem, s meg kell említeni Kereosényi Dezső idevágó tudós dolgozatait, amit ugyancsak az Akadémia adott ki Pálmai Kálmán válogatásában (1979). Dudith Andrással régebbi irodalomtörténeteink nem foglalkoztak. Neve nem fordul elő sem Horváth Cyril Inéi (A régi magyar irodalom története, 1899), sem Bodnár Zsigmondnál, sőt Szerb Antal sem említi. Az utóbbi években a korral több munka foglalkozik, elsősorban a Magyar remekírók című, hiányokat pótló sorozatban, itt jelent meg több levele, beszéde is. A Poliziano-idézet magyarul: Róma, 'kinek az uralkodó Tiberis engedelmeskedik, aki a mennydörgőnek (Jupiter) vagy helytartója, aki bezárhatod és megnyithatod a magas egeket. A kastély északi homlokzata a feltárt középkori részletekkel 25
