Dunatáj, 1983 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1983 / 4. szám - Balázs Kovács Sándor: Az oktatásügy helyzete Tolna megyében a XVIII-XIX. század fordulóján
BALÁZS KOVÁCS SÁNDOR: Az oktatásügy helyzete Tolna megyében a XVIII—XIX. század fordulóján Kitűzött célunk: a különböző levéltári források, összeírások alapján bemutatni az iskolák állapotát, a tanítóik szerepét, és képet adni a korabeli műveltségi viszonyokról, az oktatás szerepéről és hatásáról a parasztság életében. A Tolna megyei Levéltárban található 1789. évi, illetve az 1846. évi iskolai összeírás, az 1847. évi alispáni jelentés elemi iskolákkal foglalkozó részei alapján he tudjuk mutatni az iskolaügy fél évszázados fejlődését, a tanítás személyi és tárgyi feltételeinek javulását, az oktatás színvonalának emelkedését. Gyökeres változás ugyan nem történt korszakunkban, de fokozatos, egyenes ívű fejlődésről mégis beszélhetünk. Az 1789-es megyei összeírásból hiányzik ugyan néhány település, ezért az egész megyére vonatkozó, összesítő adatokat nem hozhatunk, csak az arányokat érzékeltethetjük. E hiányossága ellenére fő erénye mindkét összeírásnak, hogy igen részletes. Az összeírok feltüntetik a tanítóik) nevét, életkorát, „szolgálati idejét”, képzettségét (egyebek közt azt is, hogy elvégezte-e a pécsi norma-iskolában a tanítói képesítő tanfolyamot), fizetését; arról is tájékoztatnak, hogy milyen a mestcrlakás, van-e iskola, milyen ennek felszereltsége, hány tanköteles fiatal van a faluban, közülük mennyien és kik járnak iskolába, az „iskolakerülésnek” milyen okai vannak? stb. Az említett megyei összeírások alapján a következő számadatokkal tudjuk érzékeltetni Tolna megye népiskolai oktatásának XIX. századi fejlődését: év települ 1769 103 1771 93 1777 98 1789 103 1846 114 1847 125 skola tanító p 105 108 125 116 120 130 DJ 149 207 170 M3 Az oktatás tárgyi feltételeinek XIX. század közepi gyors javulását bizonyítja, hogy egy év alatt, 1846—1847 között 11 új településen 21 iskola létesült. Az
