Dunatáj, 1983 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1983 / 2. szám - Tüskés Tibor: Weöres-variációk

azt hiszi, hogy nincsen). Csak így tud egymással és a kezébe-vett erőkkel harmóniába jutni; másképp kipusztítja magát, és a kezébe-kaparintott erők kipusztítják őt. A modern művészet célja: a világosabb, teljesebb humánum feltárása, meghódítása. - Ha verseim ezirányban tudnak tenni valamit, akkor jó ha vannak; nagyságukkal, modernségükkel mehetnek a szemétdombra.

Bp. 1957. okt. 12.

Ebben az időben már sorozatban írtam Irodalmi séták címmel cikkeket Pécs irodalmi múltjáról, amelyekből rövidesen kis könyvet állítottam össze. A könyv nemcsak a cikkek átdolgozására és újraközlésére adott lehetőséget, hanem arra is, hogy a munkát kis antológiává kerekítsem a városról szóló, a pécsi „ihletésű” szépirodalmi írásokból. Ekkor született a gondolat: jó volna ha Weöres ismert, a Rongyszőnyeg sorozatban megjelent „Domb közt, dombon át” kezdetű, a „széljárta málomi út”-at emlegető verse, valamint Martyn Ferencnek a költőről készített tollrajza mellett nyomtatásban még meg nem jelent, más pécsi vonatkozású versét is közölhetném az antológ'iában. Lovász Pál közvetítésével került hozzám, és Pécsi Múzsa című könyvemben 1958-ban először jelent meg Weöres Az erkély című verse.

A Pécsi Múzsa két Weöres-publikációjának van némi más, további filológiai érdekessége is. A Domb közt, dombon át. . . először a Sorsunk-ban jelent meg. A vers újraközlésekor, A hallgatás tornyá-ban az út neve „máloni út”-ként szerepelt. Mivel a Pécs szomszédságában fekvő helység neve Málom és nem Málon, kérésünkre a költő a Pécsi Múzsa számára visszajavította a vers sorát az eredeti formára. (A vers azóta is így jelenik meg az újabb Weöres-kiadásokban.) - Az erkély „története” még jellemzőbb. Ilyen című verset ugyanis Weöres köteteiben nem talál az olvasó. Talál viszont egy Symphonie concertante, illetve Nyolcadik szimfónia című, Krúdy Gyula emlékének ajánlott háromrészes költeményt, amelynek első része megegyezik a Pécsi Múzsá-ban Az erkély címmel, önállóan közölt vers szövegével. (A két közlés közt a tipográfiában annyi eltérés van, hogy az eredeti szövegben szereplő gondolatjeleket később idézőjelükre cserélte a költő.) A vers első közlési helye igazolja a vers pécsi ihletését és a harmadik szakasz pécsi vonatkozását:

Levegő alján, óriási pók, magasból függ a székesegyház, négy tornyán izzó fém-gumók, a láthatatlan kötélzet-váz ott kapcsolódik, s tört sovány kőszobrok ülnek homlokán.

Némileg hosszabban időztem Lovász Pál nevénél és alakjánál. Nem véletlenül. Azokban az emlékezésekben, amelyek Weöres pécsi kapcsolatait elevenítik föl, általában kevés szó esik róla, legalábbis kevesebb annál, mint amilyen szerepet Weöres emberi kapcsolatai közt valóságosan betöltött. (Például Weöres első verseskötete, a Hideg van Lovász Pál hathatós támogatásával jelent meg a Janus Pannonius Társaság Könyvtára sorozatban 1934-ben. akkor, amikor a Sorsunknak még híre-hamva sem volt.) Weörest „pécsi évei” alatt Várkonyi és mások

8