Dunatáj, 1983 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1983 / 1. szám - Pisztora Ferenc: Regionális jellegzetességek és tájpszichiátriai sajátosságok
tikai légkör, a más felfogásúakkal szembeni gyűlölet, a kiélezett ellenségeskedés sokakra pathogén módon hatott, reaktív neurózisokat, pszichózisokat idézve elő náluk. Nem csekély azoknak a pszichiátriai kortörténeteknek a száma, amelyeknek a leírásaiból jól követhetők a „schwäbische Türkey” lidérces napjaiban lezajlott különféle atrocitások, s egyben azok szomorú következményei. Most csupán egyet idézek ezekből, a kórtörténeti dokumentumoknak is beillő tudósításokból: F. J.-né, 33 éves, evangélikus vallású földművesnő, aki ä tamási járásban lévő Udvari faluban született és ott is töltötte egész életét, 1944-ben, - miután férje megkapta a behívóját - igen nyugtalan lett, s üldöztetéses túlértékelt és téveseszméket kezdett hangoztatni. Kórrajzából szó szerint citálva az általa mondottakat: „Mindnyájunkat, akik nem léptünk be a Volksbundba, figyelnek a faluban. .. Egy ember megfenyegetett, hogy a Volksbund elhurcol majd bennünket ... A férjemet meg akarják szürkülni, engem meg fognak ölni... A Volksbund tagjai úgy tesznek majd velünk is, mint a zsidókkal. . . De mégsem parancsol a Volksbund, a végén csattan majd az ostor!” J. A. Valleje-Nágera, nagy hírű spanyol pszichiáter, a Madrid-Leganés-i Állami Elmegyógyintézet igazgatója az 1970-ben immár ötödik kiadást megért kézikönyvében a téveseszmékkel kapcsolatban a következő figyelemre méltó megállapítást tette: „Jóllehet a betegek a legváratlanabb mondanivalójú kóros eszmékkel jelentkezhetnek, s a klinikai kórrajzok telve vannak azok változatos, olykor szinte festői leírásaival, mégis úgy tűnik, hogy a téveseszméknek vannak különösen kedvelt és kiugró gyakorisággal előforduló témái, amelyek koroktól, országoktól, a betegek szociális helyzetétől stb. függően változnak,”26 Történeti regionális kulturpszichiátriai vizsgálataim alapján nyugodtan hozzátehetem ehhez: a tájak jellemző sajátosságaitól és jellegzetes mentalitásától függően is! IRODALOM: 1. Baksay S.: Tolna megye. - In: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Magyarország, IV. kötet. A m. kir. államnyomda kiadása. Budapest, 1896, 276-285. 2. Bél M.: Notitia Hungáriáé Novae Historico-Geographia c. művéből Tolna vármegye leírása. - In: Tanulmányok Tolna megye történetéből, IX. Kiadja a Tolna megyei Tanács Levéltára. Szekszárd, 1979, 327-364. 3. Benos ].: Psychosoziale Determinanten des Wahns. Medizinische Welt, 1979. Hoft 26, 996-1000. 4. Dinor-Dénes ].: La Hongrie. Oligarchie, Nation, Peuple. Editien Marcel Riviere. Paris, 1927, 130-131. 5. Egyed Á.: Tájtörténetírás. - In: Népismereti Dolgozatok, 1981. Kriterien Könyvkiadó. Bukarest, 1981, 7-16. 6. Katona I.: Sárköz gazdasági, társadalmi fejlődése 1945-ig. - In: Sárköz. Gondolat Kiadó. Budapest, 1962, 33-46. 7. Katona I.: i. m. 171-172. 8. Kisasszondy É.: Az 1945-ös földreform Tolna megyében. - In: Tanulmányok Tolna megye történetéből IV. Kiadja a Tolna megyei Tanács Levéltára. Szekszárd, 1972, 373-464. 59
