Dunatáj, 1983 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1983 / 1. szám - Jósfay György: Háry váratlan vendége :tanulmány Corneille: Illusion c. darabjáról

JÓSFAY GYÖRGY:

Háry váratlan vendége

Tanulmány Corneille: Illusion c. darabjáról

A Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója részére Csányi Lászlóval műsort készítettünk elő, amelynek az volt az alapötlete, hogy Háry János - Szekszárd és Garay szülötte - meghívja Szekszárdra a világirodalom legismertebb nagy hazudozóit és azoknak a róluk folytatott beszélgetés keretében képernyőre kerül egyegy jellegzetes epizódja, meséje, nagyotmondó kalandja is. A számbavételkor azonnal felötlött Plautus Hetvenkedő Katonája, Pyrgopolinices, Shakespeare Falstaffja a IV. Henrik-ből és Münchhausen báró, de sehogyan sem akadt társuk Európa délibb tájairól, ahol pedig Plautus hatása nyilvánvaló kellett légyen. Nyitva hagytuk a meghívandók listáját, és szerencsésen, mert rövidesen előkerült a déli vendég. Süpek Ottó professzor, még annak idején tanárom volt az egyetemen, és ő hívta fel a figyelmemet Matamorra, Corneille hetvenkedő kapitányára, akit maga a szerző is, mint korabeli tipikus hazudozó katonát építette bele darabjába. Matamor lett tehát Háry váratlan vendége a televíziós találkozón, és az az érdekes, ha fikciónkat komolyan vesszük, hogy nem is először járt Magyarországon, mint Falstaff vagy Pyrgopolinices, hanem másodszor, mivel nagyotmondásai során, amelyben természetesen a világot is végigszáguldja, dolga akadt Erdélyben is:

C LIND OR:

. . . Tudom ..., emiatt Önt a feldühödt perzsák

Istenük szégyene miatt elátkozták.

MATAMOR:

Valami volt, s csupán azért nem büntettem,

Mert Erdélyben magam épp elköteleztem;

Es ott a föurak mentegették őket,

Nyájas szavaiktól dühöm semmivé lett.

(II. felv. 2. jel.)

A készülő tévéműsor számára Matamor legjellemzőbb, dicsekvő jelenetét lefordítottam, és ennek kapcsán megismerkedtem az egész művel, amely rendkívüli módon megkapott izgalmas szerkezetével, modern dramaturgiájával.

3

33