Dunatáj, 1983 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1983 / 4. szám - Drescher J. Attila: Alföldy Jenő: Élménybeszámoló
azt mennyire nehéz, csaknem lehetetlen megtalálni. Ezért kerül elő a Jel című versében a régész hasonlata. Ahogy az avatott szakember a törmelékekből épnek, egésznek ható cserépedényt állít össze, úgy rejteznek a költői gondolkodásmód részei, töredékei a kötet egyes darabjaiban. Ezzel az alkotásmóddal megnehezíti az olvasó feladatát, munkáját. Könyve időt és szellemi koncentrációt igényel, a félbetört szavak és mondatok egymáshoz kapcsolását. Kalász maga mondja, hogy gépet uszít a versre, a zaj űzze el azt - ami célszerűen, harmonikusan, szabályszerűen megírt. Némi malíciával summázta véleményét a Forgásban: „Lenként sarjad, itt, / tilol egy mesterség mogorvasága. / Minden törekszik, minden mértanit.” Verseszményének kialakításában a megidézett elődök, pályatársak és a világlírából asszimilált elemek egyaránt szerepet játszottak. Nadányi Zoltán, Ta-Kritika a kritikusról; még ha szópírónafc tételezzük is az ítészt, bizarr a feladat. Alföldy önvallomásából nehézségek nélkül kiolvasható eszménye, kritikusi ars poeticája: „Arra törekszem, hogy érthetően, olvashatóan fejezzem ki magam; megkülönböztetett figyelmet szentelek azoknak a költőknek, akin. nemcsak a szellemi kiváltságosok hanem az egész nemzet javára írják müveiket...’’ Majd tovább: ...... az én álmom a közízlés minél befogadóképesebbé tétele kultúránk - közelebbről költészetünk - minden értéke iránt, Petőfitől Weöres Sándorig, Illyés Gyulától Kálnoky Lászlóig, Rába Györgyig.” Hosszabbra nem fogom, summázva azt mondhatnék, legyen a vers, a jó vers mindenkié, de szeressék is felebarátaink a verset, s fogadják be mindama szellemi értéket, mely különböző kútfőkből a nem alkotók széles tömegei felé árad. Alföldy törekvése az összebékités tehát, bár az értékfelmutatás folyamata ellentmondásos, 'hisz az is érték — lehet, ami esetleg megreked egy nyelvileg, intellektuálisan jobb felkészültségű rétegnél, pedig mindenki számára közvetíthető lenne. Akkor pedig újra kél n tégi kérdés: kinek ír az , mb er? Kinek szól tehát az első idézetben jelzett kritikusi figyelem? A névsor; Nagy káts Gyula, Demény Ottó, Szilágyi Domokos, valamint Ahmatova, Breytenbach felől érkező hatásokból Kalász olyan költészetet teremtett, amelyikben állandósultak a természeti képek és a zenei motívumok. A kettő nemcsak a költői asszociációban erősíti egymást. Kötetében kétszer is tiszteleg Bartók emlékének, de a teljes anyag arról győz meg, hogy a zenében a halk, elégikus töltésűt kedveli. A fuvolaszót, a fagott hangját (Áramlás, Töredék, fagottra) és a nocturne-ök lírába hajlásút (Három noktürn). A Hozzánk a hóbagoly legfontosabb vonása, hogy nem a harmóniát, a rendet mutatja fel, hanem a hozzájuk vezető út egyik lehetőségét vázolja. Nem gyönyörködtetni akar, hanem gondolkodásra késztet. Értékei ílymódon tárulnák fel. (Magvető.) LACZKO ANDRÁS László, Illyés Gyula, Csanádi Imre, Simon István, Ratkó József, Simonyi Imre, Héra Zoltán, Tornai József, aztán nőírók is következnek: Petrőczi Éva, Kiss Anna, majd napjaink újabb lírája, Csoóri és Benjámin, Csordás Gábor, Csorba Győző, Juhász Ferenc, Nemes Nagy Ágnes, Weöres Sándor, Marsall László, Rába György, Pilinszky János, Mezei András, Tóth Eszter, Székely Magda. Kálnoky László, Páskándi Géza, Ladányi Mihály, Sipos Gyula, Petri György, Sólymos Ida, Keresztes Agnes, Tóth Erzsébet, Péntek Imre, Tandori Dezső, Oravecz Imre, Rózsa Endre, Utassy József, Veress Miklós, Szentmihályi Szabó Péter... Nem lehetünk elégedetlenek. De értékrendet is tükröz e névsor? így, ebben az összeállításban és sorrendben? Aligha. Inkább a megírás időpontja, az esetlegesség hozta össze az „osztálynévsort”. Ha értékrendet nem is, fontosságot, szerepet kiolvashatunk Alföldy névkártyáiból, meg az is bizonyítottá válik, hogy nemzedéktársainak s általában a fiatal alkotóknak legalább annyi figyelmet szentel, mint a „bevált’’ neveknek, s ez szimpatikus. Pedig a megítélés feladata fiataloknál, sőt kezdőknél a legbonyolultabb. De erre még visszatérünk. A tudatos rákészülés vagy a véletlen motiválta elemzések olyan szerzőket is be-Alföldy Jenő: Élménybeszámoló 74
