Dunatáj, 1983 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1983 / 4. szám - Majdán János: Szekszárd vasutat kap - 1883-ban nyílt meg a Rétszilas-Szekszárd vonal
vart, másfelől az állam számára nem garantálta a biztonságos szállítás lehetőségét. Ezért merült fel annak a terve, hogy állami fővonal épüljön Budapest és a Dél-Dunántúl között. A kérdés csak az volt, milyen irányban létesüljön az összeköttetés? 3. A TOLNAI, BARANYAI ÉS PÉCSI ÉRDEKEK SZERINT KÉSZÜLT TERVEK A vonalak megépítésére és az előmunkálatok megkezdésére 20 különböző .elképzelés született. A legtöbb tervre országgyűlési jóváhagyást is kaptak a készítők, de ez még nem jelentette a megvalósulást. Az előmunkálati engedély becikkelyezése csak lehetőség volt, amelyet akkor lehetett megvalósítani, ha az építés finanszírozók rendelkeztek a szükséges összeggel. Terv.ek gyakorta születtek, többségükre előmunkálati engedélyt is szereztek, csak a kivitelezéshez szükséges pénz nem állt rendelkezésre. Ez azonban nem teszi feleslegessé az elképzelések megismerését, melyeket három nagy csoportba lehet osztani. 1. A történelemben oly sokszor nagy jelentőséget betöltött Duna jobb partján húzódó Buda—Eszék közötti szárazföldi út nyomvonalát követő elképzelések. A fővárosból kiinduló vonalat Sárbogárdon vagy Simontornyán vagy Dunaföldváron át kívánták Sz,ekszárdig vezetni, onnan Mohácson keresztül Villányba vagy Baranyavárba tervezték csatlakoztatni az Alföld-Fiúmé vasúthoz. A szárazföldi út fontos előzménye volt annak az elképzelésnek is, hogy az említett vonalat ne Budáig, hanem Esztergomon át Komárom-Űjszőnyig építsék ki, s ezáltal a folyó mentén végig van vasút. Az utóbbi tervet is beleszámítva n-féle variáns készült úgy, hogy a Buda-Eszék hadiút mentén épüljön meg az összeköttetés Dél-Dunántúllal. Ezen elképzelések megvalósíthatóságát növelte az 1872-1873- ban elkészült Duna-Dráva vasút, amely Zákánytól Bátaszékig készült el, s a fővonalhoz csatlakozva betölthette volna a somogyi, Kapós-völgyi áruforgalom továbbítását is. A Duna jobb partján húzódó vasútvonal mellett kardoskodók a bajai híd megépítését is szorgalmazták, aminek segítségével az Alföld déli részéről az országos hálózatba kerülő, vagy a tengeri kikötőkön át világpiacra indított áruk gyorsabban eljuthatnának végcéljukhoz. Az állami fővonal és a keresztező összekötő vonal Bátaszéken, esetleg Szekszárdon alakított volna ki vasúti csomópontot. A dél-alföldi összeköttetéseket is számolva, 12 terv készült ilyen megoldásból kiindulva. A tervezők, illetve az előmunkálatot kérők között találunk- egyéneket: a Pongrátz testvérek, Várady Gábor, báró Weitman Lajos,- aktív minisztereket: Tréfort Ágoston vallás- és közoktatási, Tisza Lajos közmunka és közlekedési, - pénzintézeteket: Springer Miksa, Wiener Bankverein. A vonal lehetséges építtetői elsősorban országos érdekeket képviseltek, amelyek szorosan összekapcsolódtak a Tolna megyei érdekekkel. A somogyi áruforgalmat a már említett Duna-Dráva vonal segítségével gondolták lebonyolítani, amelyen át jóval kevesebb utat kellett volna megtenni a szerelvényeknek a fővárosig, mint a Déli Vasút balatoni pályáján. A Duna jobb parti vasút tervezői 60
