Dunatáj, 1983 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1983 / 4. szám - Majdán János: Szekszárd vasutat kap - 1883-ban nyílt meg a Rétszilas-Szekszárd vonal
széről, hogy a hazai közlekedésügy fejlesztésével kezdenek el foglalkozni. A gőzhajózás az egyik ág, s a szárazföldi közlekedés a másik fejlesztendő terület. Míg a vízi forgalmat sikerül a Dunán, a Balatonon beindítani, annál több gond van a szárazföldi közlekedéssel. A reformkor jelentős egyéniségei közül mindenkinek volt „elképzelése a közlekedésüggyel kapcsolatban, s legtöbbjük első pillanattól kezdve a „vaspálya” építése mellett foglalt állást. A kérdést úgy tették fel, hogy milyen irányba épüljenek a vonalak? 1848 előtt a liberális politikusok számára világos volt, a magyar gazdaságot valamilyen módon kapcsolatba kell hozni az örökös tartományokon kívül a többi európai állammal is. Ezért a közlekedési elképzeléseket is ennek jegyében tervezték m,eg, ami azonban akkor még Kossuthnál sem jelentette a független magyar állam gondolatát. A gazdasági nyitást, illetve a korábban rövid ideig élvezett konjunktúrák újbóli visszahozatalát kívánták a közlekedési hálózat kiépítésével megszervezni. A szárazföldi forgalom lebonyolítására alkalmas tervek közül két elképzelés érdemel figyelmet. Az egyiket Széchenyi István fogalmazta meg, amely országos tervnek számít, s hosszú távú programot jelentett a fejlesztésben. A gróf abból indult ki, hogy Pestet és Budát az ország központjává kell tenni, s „ehhez legjobb megoldás, ha a vasútvonalak ott metszik egymást. Átlósan képzelte el a hazai hálózatot, amelyiken a Kárpátok szorosaitól a tengerig, az alföldi gazdaságoktól Bécsig utazhatnának az áruk. A centrálisán egybefutó vonalakból pókhálószerűen kiágaznának a begyűjtést végző vasutak. Az áruk Pest-Budára tartanának, s ez az összegyűjtő és újbóli elosztó szerep tenné székesfővárossá a Duna-parti kettős várost. A reformkori elképzelések közük nagy tábora volt a Kossuth-féle gondolatnak, aminek fő eleme a minél gyorsabb eredmény elérése. Kossuth úgy vélte, hogy a magyar gazdaságot nagyon gyorsan újból kapcsolatba kell hozni a világpiaccal, s erre legolcsóbb módszer a vízi közlekedés. A hazai vízi utakat kell a hajók számára használhatóvá tenni, s mivel ez a tevékenység gyors ütemben folyt is, ezért a már meglévő lehetőségeket kell kihasználni. Mivel a magyar terményekből legjobban a gabonafélék szállíthatók, ezért javasolta, hogy egy dunai kikötőbe szállítsák vízen az árut, s onnan épüljön vasút a tengerpartig. így született meg a Vukovár-Fiume vasútvonal terve, amelynek kiépítését az elsődleges feladatok között tartotta számon Kossuth. Nem ellenezték a későbbiekben „egy országos hálózat létrejöttét, de a gazdasági problémák gyors orvoslása miatt fontosnak tartották a vukovári vonal mielőbbi megnyitását. A két vasúti terv nagy vitát kavart, de a gyakorlatban egyik megvalósulásáról sem számolhatunk be 1848-ig. Közismert, hogy megnyitották a Pest-Vác és a Pest-Szolnok közötti szakaszokat, (valamint a pozsony-nagyszombati lóvasutat), de ezek is csak részben kapcsolódtak a Széchenyi-tervhez. A hálózat kiépülésére nem volt mód a forradalomig, s a Batthyány-kormányban a közlekedésügyi tárcát „elvállaló Széchenyi a későbbiekben sem tudta megvalósítani korábbi elképzeléseit. A rövid ideig tartó békés fejlődés nem tette lehetővé a közlekedés fejlesztését, a szabadságharc ideje alatt pedig nem volt mód a vonalak építésére. 58
