Dunatáj, 1983 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1983 / 4. szám - Radics Károly: Hogyan vagyunk meg nélküled - Babits Mihály levelei Móricz Zsigmondhoz

gat 1926. II. 710-711. 1. Ebből tudjuk, hogy az est végén Babits felolvasta - a néhány napja meghalt nagy színésznő - Jászai Mari emlékére című versét. Simonyi Máriának, Móricz feleségének színházi fellépése volt azon az estén. Móricz lírikusról - Ady az egyetlen kivétel — nagyon ritkán írt, részben ez motiválhatta a Babits iránti tartózkodá­sát is. 12 Az Űri muri bemutatója 1928. március 3-án volt a Vígszínházban. 13 Móricz, Babits és Gellért Oszkár - Os­­vát halála után - 1929. novemberében vette át a Nyugat 'szerkesztését. Ba­­hits 1917-től - Fenyő Miksa helyett -1929- ben az I. fél év 836 lap, 1930- ban az I. fél év 974 lap, 1931- fben az I. fél év 852 lap, 1932- ben az I. fél év 732 lap, 1935-lbaa az I. fél év 712 lap, 18 Kosztolányi Dezső Balassa Bálint cí­mű tanulmánya 1931. II. 271-280. 1. Előszó a Franklin Társulat új Balassa­­kiadásához. 19 Móricz az 1920-as évek elejétől halá­láig sokat betegeskedett a lábával. Ezért járt gyakran Hévízre. 1931. jú­liusában súlyosbodott a trombózisa, mert a fürdőben elaludt, és vörösre égette a nap a bőrét. 20 Nyugat levélpapíron. Móricznak ez a levele nem szerepel a Csanak Dóra szerkesztette kötetekben. Ezekben a napokban - mivel mindketten betegen feküdtek -, Gellért OsZkát közvetítet­te a hivatalos leveleket és üzeneteket. 21 Móricz 1933. február 7-én lemondott a Nyugat szerkesztői tisztéről, s a rész­vényeit Babitsnak ajándékozta. A feb­ruár 16-i számon a neve - még éve­kig - mint főmunkatárs szerepelt. 22 Ez a sor Móricz autográf ceruzaírása. 23 Nyugat levélpapíron. Móricz nem írt többet a Nyugatba. 24 Móricz 1934. július 20-án írt Babitsnak Leányfaluról. II. k. 104. 1. 25 Adorján Andor (1883-1944) író, új­ságíró. 1919-től haláláig Párizsban élt. A cikk, Strinberg levelei harmadik fe-1929. április i-ig szerkesztette a fo­lyóiratot. 14 Móricz 1930. augusztus 28-i levelében felajánlotta a birtokában lévő Nyugat­­részvényeket Babitsnak és Fenyő Mik­sának. (Harmada volt csak Fenyő tu­lajdona.) ÍI. k. 28-29. 1-15 Móricz Virág Móricz Zsigmond szer­kesztő úr című könyvében közli a tel­jes Babits-levelet. Szépirodalmi Könyv­kiadó, Budapest, 1967. 333. 1. 16 A szerződés értelmében Móricz az epi­kát és a cikkeket, Babits a lírát és a kritikát (Figyelő-rovatot) szerkesztette. 17 Érdemes szemügyre venni a Nyugat oldalszámainak az alakulását a világ­­gazdasági válság éveiben: fél év 764 lap, összesen 1600 fél év 888 lap, összesen 1862 fél év 682 lap," összesen 1534 fél év 658 lap, összesen 1390 fél év 616 lap, összesen 1528 leségéhez a Nyugat 1934. II. 200-206. 1. jelent meg. 26 Az Esztergomi Bazilika kivilágított ké­pe. Életem regénye című kötetét küldte Móricz. 27 János Szanatórium papírján. Babitsot gégerákfcal többször operálták. Súlyos betegsége alatt Illyés Gyula szerkesztet­te részben a Nyugatot. 28 A Magvető, a magyar irodalom 320 oldalas élő könyve 1940-ben jelent meg, amelyet Móricz szerkesztett. Ösz­­szegyűjtötte irodalmunk legbecsesebb értékeit a Halotti Beszédtől Illyés Gyu­láig. Babitsnak a következő versei szerepel­tek: Fortissimo, Szfttál-e lassú mérge­ket, A gyémántszóró asszony (Móricz­­nak ajánlotta), Petőfi koszorúi, Politi­ka és A magyarok Istenéhez. 29 A levél dátumát nem lehet megállapí­tani. 30 Babits 1921-1922-ben írhatta a szek­szárdi Belvárosi templomot ábrázoló képeslapot. 31 Babits az 1910-es évek elején írhatta. 32 Az 1920-as években ott volt a költő la­kása. A nyomtatott névjegykártya hát­lapján Babits írása. a II. a II. a II. a II. a II. 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom