Dunatáj, 1983 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1983 / 4. szám - Kovács Sándor Iván: Zrínyi ekhós verse
poétikai indoklást találhatott, amely a költészet mitológiai ősállapotához mutat vissza. Marino arra hivatkozik, hogy amikor Apolló az erőkben még pásztori életet élt, egyáltalán nem tartotta rangján alulinak, hogy meghallgassa „a durva földművelők egyszerű dalocskáit”.47 Akárha a mi középkori Anonymusunk nevezetes nyilatkozatát hallanánk a parasztok csacska meséiről. .. (A „nóta”-betét canzonetták) Az ekhós vers második „nóta-betétjének leírását nem meríthetjük ki a népköltészeti réteg bemutatásával. A „Ha kérdi: élek-é, mondjad, hogy én égek" indító sor nyilvánvaló ráfelelés az Ekihóhoz intézett i. strófabeli kérdésre: „Ég-e miattam Júlia lángban? A két „nóta” szerkezeti funkciója tehát azonos: mindkettő a rózsa-férfi monológja. Az első monológ teljesen szabályos három versszak, a második csak három rímtelen indító sor után fejük hatszótagos, párosrímű, strófátlan, „baladványos” verssé. (Megjegyzendő: a második sor belső rímes: „kicsoda” - „van oda”.) Az első két sort: Ha kérdik: élek-é, mondjad, hogy én égek; Ha kérdi: kicsoda, mondjad, hogy van oda -Zrínyi így is felírhatta volna: Ha kérdi: élek-é, mondjad, bogy én égek; Ha kérdi: kicsoda, mondjad hogy van oda -hisz,en ez már a monológ versképlete, csak az első két rövid sor nem rímel. Rímtelen sor és nem hatszótagos a következő „Az te rózsavirágod” is.® A két hosszú és a hétszótagos rövidebb sor tehát a monológ, a méhecskének szánt üzenet „epikus” intonációja, ezt követi a „nóta” 38 párosrímű sorban. A hosszú z sor + 1 rímtelen sor intonáció feltétlenül Zrínyi szándékos törekvés,e és az olasz költői technika alkalmazásával magyarázható. A madrigálban például gyakori a rímtelen (vagy későbbi sorral rímelő) indító sor. A vadász és Echo „nóta”-betétjei azonban nem madrigálok: a két monológ formája és terjedelme a canzonettához áll közel. A canzonettát többnyire nyolcsoros strófák alkotják, a strófák száma általában négy, hét vagy nyolc; a sorok hét- vagy nyolcszótagosak. A hatsoros strófa is gyakori, ennek sorai ötösök és hetesek; rímképlete: aab - ccb. E típus változata az ária vagy arietta.® A canzonetta-műfajt a XVI. század végén az olasz költészetben Gabriello Ohiabrera korszerűsítette: francia pélák nyomán új forma-repertóriumot hozott létre (például: a6 ag be cg cg bg stb.)50 Egy Chiabrera-canzonettát Csokonai is lefordított ; két versszakot idézek belőle formai mutatványként: A kis Viola, Kit kiburkola A gyepen a szép reggel, Kékes levelét, Szagos kebelét Nem delin nyítja-é fel? 15
