Dunatáj, 1982 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1982 / 3. szám - Gunda Béla: A Puszták népe és a néprajz
További néprajzi gondolatokat, távolba vezető tárgyi és nyelvi magyarázatokat írhatnék még a Puszták népe margójára. De ez a néhány példa is meggyőzheti az irodalom kutató búvárait, a néprajz művelőit, hogy Illyés könyve menynyire gazdag forrása a magyar néphagyománynak, a népéletnek. A cselédházak világából, a Czabuk Pálok köréből hozott élmények azonban nemcsak nemzeti tudományainkat, az irodalmat gazdagítják, hanem - a költő más munkáival együtt - népi öntudatunkat erősítik és társadalmi súlyukkal erőt adnak ahhoz, hogy a történelemben esetleg megújuló cselédsorsot népünk bárhol és bármikor elháríthassa magától. JEGYZET 1. Lásd erről: Gál A kisdiák Illyés Bonyhádon. Jelenkor, XV. n. sz. 1972. 1018. 1. 2. Gunda B., Egy dunántúli nagybirtok cselédeinek élete. Fiatal Magyarország, II. 2. sz. Budapest, 1932. 26. 1. 3. A paraszti közösségek, a pásztorok jeleiről 1. két tanulmányomat: Sex and Semiotics. Journal of American Folklore, 86. k. 1973. 143-151. 1.; Pásztorok és jelek. Voigt V.-Szépe Gy.-Szerdahelyi I. (szerk.), Jel és közösség. Budapest 1975. n-22. 1. 4. Németh A., Illyés Gyula. Literatura, IV. 1929. 156-158. 1.: Németh A., Dombóvári költői utazás. Literatura, II. 1927. 210-212. 1. Németh Andor fontos közléseit Takács L. Népi verselők, hírversírók c. tanulmányában (Bthmographia, LXII. 1951. 1-49. 1.) nem vette tekintetbe. 5. Illyés Gy., Sírfeliratok. Literatura, III. évf. 12. sz. Budapest 1928. 445. I. 6. Az idézeteket, hivatkozásokat a Puszták népe 1952-ben megjelent tizedik kiadásából közlöm. Természetesen Illyés Gy. más munkáiban is bőven vannak néprajzi közlések. 7. P. Madar Sárrétudvari hiedelmek. Néprajzi Közlemények, XII. 1-2. sz. Budapest 1967. 124-125. 1. 8. Gönczi F; Göcsej . . . ismertetése. Kaposvár 1914. 242. 1. 9. Moór E., Az állattartással kapcsolatos szokások, hiedelmek és babonák Rábagyarmaton, Ethnographia XLIV. 1933. 63. 1. 10. Beke ö., Guzsahét. Magyar Nyelvőr, LXXI. 1947. 70. 1. 11. Szinnyei ]., Magyar tájszótár, I. k. 1897-1901. 735. 1. 12. Szinnyei /., i. m. I. 735. 1. 13. Lásd a Pallas Lexikon megfelelő címszavait. 14. Bálint S., Karácsony, húsvét, pünkösd. Budapest 1976. 190-191. 1. 15. Beke ö., i. m. 70. 1. 16. Bálint S., i. m. 192. 1. 17. Velledits L., Az ünnepnapok magyar nevei. Magyar Nyelv VIII. 1912. 252. 1. 18. Morvay Asszonyok a nagycsaládban. Budapest 1981. 176. 1. 19. örsi ]., A műrokonság egyik formája Karcag társadalmában. Ethnographia, LXXXV. 1974. 356. 1. 20. Katona /., Sárköz. Budapest 1962. 134—136. 1. Lásd még: Tárkány Szűcs E., Magyar jogi népszokások. Budapest 1981. 130-131. 1. 32
