Dunatáj, 1982 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1982 / 2. szám - Szabó József - Szabó Józsefné: Nyelvjárási szövegek Nagykónyi község lakodalmi szokásairól
utánna megbeszétók, hogy mikor lessz az eggyesség. Körübelü ety hónap múlva, két hónap múlva lett az eggyesség. Attu függött, hogy mikor akarták a lakodalmat. Az eggyességre meg összehijták a lánnak a körösztannyát, körösztaptyát, meg a gyerek körösztannyát, körösztaptyát. Akkor főszték a vacsorát, akkor megvacsorátak. Akkor vacsora alatt atta oda ja vőlegény a gyűrűt a menyasszonnak, Akkor odamentek az asztalhó, akkor a körösztaptyai előtt mekcsókúta a vőlegény a menyasszont. Akkor neki atta a gyűrűt.- (A magúk idejében már volt karikagyűrű?)- Akkor má vót. De még nem ám ijen gyűrűk, mim most, az az ócsóf fajta. A vőlegénnek meg nem izs vót, annak meg kűcsönözs gyűrűje vót. Akkor az eggyességenn... av vót az eggyesség, hogy a vőlegény, hogy mit ád a menyasszonnak.- (Milyen esetben?)- Hotyba mektalána hanyi a vőlegény, akikor a menyasszon kapna ety hód í fődet a gazdagokná. A legény am mek kapna a menyasszontu dufla katonaágyot. A dufla katonaágy át egy dunyhábu mek kéd vánkozsbu meg egy lepődő mek kéti kendő, két szakajtóruha. A szegényekné mek szlimpa vót f a katonaágy. Ott egy dunyha, egy vánkos, egy lepődő meg esz szakajtóruha, ety kis kendő. Azokná úgy vót. Akkor meg a szegény menyasszonnak csak - abba az üdőbe mék pöngő vót - kétszász pöngőt, szász pöngőt... Akkor észt megírták móringba.- (Kik írták a móringot?)- Hát a körösztaptyai a gyereknek meg a lánnak. A menyasszonnak köllött aláirnya, hogy efogaggya. Észt a pappirt, észt őröszték. Ha valami bekövetkezett, akkor ev vót a minden, ehhő ragaszkottak. Akkor utánna, eggyesség után, ha hama akarták a lakodalmat, akkor eggyesség délután ementek a paphó beiratkoznyi í meg a kössékhászhó. Akkor asztánn kihirdette ükét a pap három vasárnap, akkor má lehetett a lakodalom három hét utánn. Akkor a vőlegénné vót a lakodalom, a lánná meg a sirató.- (Hogyan készülődtek a lakodalomra ?)- Akkor a gyereknek összehijták a körösztannyait. Av vót az eső, a bérmakörösztannya, a köröszcségi körösztannya, mek ha vót lányuk, av vót eső nyoszolulány. Ha fia vót, akkor am meg av vót az eső vőfény. Összehijták tizenöthúsz gazdaasszont, akkor azok fősztek, sütöttek három nap.- (A vendégeket hogyan hívogatták a lakodalomba?)- A vőfények hijták meg. Vót eggy eső vőfény meg másodig vőfény. Nem vót annyi fölőtöző, mim most. Akkor csak egy nyoszolulám vót mek kéd vőfény, meg nyoszoluasszony. Ez a vőlegénnek a rokonnyaibu át. Ha nem vót nekijjük körösztlányug vagy körösztfiuk, akkor a legjop pajtásai vótak í vagy unokatestférgye. Akkor asztán sütöttek-fősztek kalácsot, mákossat, dióssat meg gulásost, likaskalácsot. Sütöttek-fősztek. Akkor együtt a lakodalom, a lánná meg a sirató.- (Hány nappal előre készülődtek?)- Három nap, három nap, négy napig is tartott. Három napik fősztek. Három nappal előbb akkor hijták a vőfények a vendégeket. Akkor három nap utám vót a lakodalom keddem vaty hétfőnn. Akkor nem vót hoty az szombaton, mim mostanába.- (Milyen időszakban volt a lakodalom?)- Mikor nem vót az az ádvent. Bűtön nem vót, natyhéten nem vót, meg össze ádventkor í nem tartották, csak a farsangi napokon í vót a lakodalom. Utánna, 37
