Dunatáj, 1982 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1982 / 2. szám - Rosner Gyula: Társadalmi és etnikai kérdések az avarkori Délkelet-Pannóniában
ROSNER GYULA: Társadalmi és etnikai kérdések az avarkori Délkelet-Pannoniában Teophanes görög történetíró munkájában maradt ránk annak a követjárásnak leírása, amikor először jelentkeztek az avarok az európai történelemben: „Ugyanabban az időben (55S) bejött Bizáncba azoknak, akiket avaroknak mondanak, a furcsa népe s összefutott az egész város megnézésükre, mert soha ilyen népet még nem láttak. Hátul nagyon hosszú volt a hajuk szalagokkal megkötve és befonva. Egyéb viseletűk a többi hunokéhoz hasonlított.” E leírásba bennefoglaltatik Európa véleménye a keleti népekről. A „többi hun” kifejezés itt egyértelműen mutatja, hogy az európai ember számára vagy lényegtelen volt a keletről érkezett népek megkülönböztetése, vagy képtelenek voltaik erre. Úgy tűnik, ebben rejlik a kutatás nehézsége is. A hunok nagyállat-tartó, nomadizáló népek voltak, Európa számára viszont az „ismeretlen” keletről érkezés eleve a nomadizálást - mint életformát - feltételezte az összes népről, mely „onnan” jött. Évtizedek óta folyik az avarság történetének kutatása. Temetőket, több ezer sírt tártak fel, régészeti hagyatékukat rendszerezték, de a temetőkben nyugvó népesség lakóhelyeinek azonosítására még csak nem is törekedtek. A magyarázat világos: ha nomadizáltak - nyájaikkal állandóan változtatták helyüket akkor csakis sátrakban, jurtákban lakhatták, s lakhelyeik nyomát megtalálni meddő kísérlet lenne. A vándorlásoknak viszont ellentmondanak a több száz sírból álló temetők. Nehezen képzelhető el ezek kialakulása úgy, hogy a halottakat még nagy távolságokról is „visszavitték” volna a közösség nyugvóhelyére. A kutatás is elsősorban a fémek vizsgálatára szorítkozott, a kerámia tanulmányozását másodrendű feladatnak tekintették, mert a „nomadizáló” népről fel sem tételezték, hogy saját kerámia-mű vés sége lehetett. A korai tanulmányokban csupán arra találunk utalásokat, hogy a sírokban talált edényeket mely más népek • készíthették számukra. A Tolna megyei kutatás a világos-szürkére égetett, korongon formált, rendkívül finoman iszapolt edényművesség vizsgálata felé fordult. E kerámia kutatásának eredményei a következőkről győznek meg bennünket: 1. Ez a világos-szürke kerámia csak avar sírokból került elő, ebből következik, hogy csak avarok használhatták. 2. A múzeumokban őrzött darabok azonos technikával készültek. 3. A szürke kerámia előállítása a Kárpát-medencén belül, az avar kaganátus középtengelyében történt. A lelőhelyek sűrűségi pontjaiból pedig két kerámiakészítő centrum rajzolódik ki. 25
