Dunatáj, 1981 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1981 / 1. szám - Goldziher Ignác: Iszlám (Szilágyi Mihály)
megtalálásában. Egy másik levelében így fogalmazta meg ezt a gondolatot: En csak azt mondhatom, akárhogy is történnek a dolgok, ezeket átmenetileg viselni, kell. Ez minden fiatalnak, különösen, ha tehetséges, a sorsához tartozik.” Tüskés Tibor többek között az Egry-értékelés napjainkban is megnyilvánuló ellentmondásosságára utal, arra, hogy némely műtörténészek ahelyett, hogy a mű specifikus jegyeit, jellemzőit keresnék, azt, hogy miben hozott újat - megmaradnak legtöbbször a felszínes párhuzamok, hatások felvázolásánál „s ha sikerül érintkezést találni, ha az idegen név varázsvesszőjére megmozdul a kép, boldogan Írjuk a művész életrajzába: ismerte X. festészetét, hatott rá Y., rokonságot mutat Z.-vel. Ezt teszszük olyankor is, amikor a kapcsolat csak a vizsgálódó agyában van meg, az alkotók valójában sohasem találkoztak egymással. Mikor lesz divat fölhagyni a külföldi párhuzamokkal, s mikor kell pirulni, hogy - mondjuk - Rouault nem ismerte Egryt?”- írja Tüskés, s hozzáteszi: „Egry művészete, mint a fürge hal, kisiklik a nevek és címkék rosszul kötött hálójában... Kora festői közül Egry talán a legeredményesebben valósította meg egyetemesség és magyarság szintézisét." Hogy némely előítélet mennyire tartja magát napjainkban is Egry festészetével kapcsolatosan, arra jellemző pl. az, hogy e könyvről írt egyébként szép cikkében (Jelenkor, 1980/7-8.) Bodri Ferenc is „a Balaton festőjének" nevezi, igaz, idézőjelben, ami a címke lényegén nem változtat; holott a festő maga tiltakozott még életében e leszűkítő megjelölés ellen: „En nem a Balatont, hanem annak világát festem.”- mondta. Egry művészetére talán leginkább a költők, írók rezonálnak elsősorban. Ezt - a tényen kívül, hogy a könyv anyagát költő válogatta - jelzi a közölt versek szerzőinek névsora: Keresztury Dezső, Csorba Győző, Weöres Sándor, Pákolitz István, Devecseri Gábor, Lator László, Fodor Artdrás, Nagy László, Gyurkovics Tibor, Vas István, Puszta Sándor, Gutái Magda, Pál József, Kerék Imre versei, Illyés Gyulai lírai hangvételű tárlatmegnyitója és Fodor András személyes élményt rögzítő, meleghangú emlékezése arról a nemszűnő megtermékenyítő ösztönzésről, intenzív hatóerőről tanúskodnak, amit az idősebbektől a fiatalabbakig, mindannyiunknak Egry megnemalkuvó művészegyénisége, kiteljesedett művészete jelent. Szabó Júlia válogatta a tiszta nyomású képanyagot, a néhány fényképet és facsimilét, melyek ezt a könyvet elevenen ható, nagy értékű művészi albummá teszik, mely valóban méltó Egryhez. Ö állította össze a könyv jegyzetanyagát is, mely tartalmazza a képek jegyzékét (külön táblázatban tüntetve föl a színes és a fekete-fehér felvételeket) s a legfontosabb életrajzi adatokat. Végezetül hadd álljon itt Vas István szép versének utolsó strófája (ez a könyvet záró írás is egyúttal) gyarló prózai összegzés helyett; e könyv summájaként: Csak a fény, csak a tény, hogy meglehetett, Akkor is, azalatt, Hogy létrejött az érintkezés, A boldog kapcsolat. És itt van a sirbatétel után És szétveti a falat. (Magyar Helikon, 1980.). KERÉK IMRE Goldziher Ignác: Az iszlám Száz éve, hogy a nemzetközi hírű, magyar orientalista tudós, Goldziher Ignác klasszikus értékű műve Az iszlám megjelent. Az iszlám irodalom legjelentősebb munkájaként számontartott és külföldön többízben is megjelentetett tudománytörténeti munkát a Magvető Kiadó jóvoltából, új sorozatának, a Magyar Hírmondónak egyik köteteként ismét kezünkbe vehetjük. A kötet sajtó alá rendezését, a jegyzetek és az utószó megírását Vass Előd végezte el. Goldziher vizsgálódásának középpontjában a vallásalapító Mohamed próféta áll, akiről - a korábbi ellenséges állítások cáfolatával - elsőként közölt tárgyilagos tudományos véleményt. Európa ezer éven át nem látott mást Mohamedben, mint a keresztény egyház sátáni ősellenségét. Ezt a hamis képet a tudományos orientalisztika igazította helyre. Goldziher értő kalauzolása nyomán újra meg újra rokonszenvet keltenek azok a leírások, amelyek rámutatnak 75
