Dunatáj, 1981 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1981 / 4. szám - Zalán Tibor: Földfogyatkozás (Bakonyi István)

riának igaza lehet: Sárospatak makro- és mikrovilága, a Sátoros-hegyek vidéke, erődtemplomok, erdők és legelők, várak és kolostorok, szántók és a múltjukat őrző házak, az ősi mesterségek művelői és hitvallói, temetők kopjafákkal és zsidó feliratos kövekkel az elvadult gyomok között, Kazinczy sírja, akár egy átkelőhely a Tisza partjai között (Pierre Bezuhov hasonló előtt meditálhatott), az ősi mezőgazdaság és kézművesség látleletei, akár egy felismert kastély Psyché vidékéről, mind-mind az ember és a világ, az ember és természet harmonikus kontaktusának bizonyítékai. Őrizni kellene és kell mindezt a maga vissza- és körültekintő horizontjaival, mint a nemespenészt a tokaji hordók és üvegek körül. Akár a lombozatot egy-egy ereklyesír fölött.

Erre buzdítanak nemcsak az albumban láthatók, de a kitűnő képek között megidézettek is: népköltői alkotások és diákdalok, templomi felíratok, Anonymus vagy éppen Comenius, Lorántffy Zsuzsánna, Petőfi, Mikszáth, Vas István és a többiek, Pál apostol levélrészletei Károli fordítása szerint.

A remek Szelényi-fotók és a szövegek (.Lázár István bevezetője ugyanígy) elmélyült tartalmak hirdetői és hordozói, mindezek biztatóan elevenednek az olvasók és lapozgatok előtt. Szívesen várjuk tehát más tájak változó fényű albumait.

(Corvina Kiadó) BODRI FERENC

Zalán Tibor: Földfogyatkozás

A versekben megbúvó gondolati mélység, az élet jelenségei miatt érzett aggodalom és a líra felelősségtudata húzódhat meg az ilyen címválasztások mögött.

Zalán Tibor Földfogyatkozásn az ismert csillagászati tünet „evilágivá hangszerelése”. önmagáról írja a költő: A

szavak devalválódásának idején is / — A költő értéket keres és hozzájuk mértéket állít”. Az értékkeresés és mértékállítás máris jelentékeny eredményt hozott, s mindezt rögtön észrevette a kritika is; az utóbbi évek egyik legjobb első kötetének tartják sokan a Földfogyatkozást, Nem meglepetés ez, hiszen Zalán Tibor 1974 óta jelen van irodalmunkban, akkor közölte műveit először a Tiszatáj, s azóta gyakori szereplője a folyóiratoknak. Könyvtervére annak idején Kormos István mondott igent. (A kötet egyik verse, a Kormos fekhelyei utal is a korán elhunyt kiváló költőre.)

Tekintélytisztelet nélkül is beláthatjuk, hogy a pártfogás nem lehetett a véletlen műve. Példa a versíró tehetségre, ahogy életrajzi pillanatokból képekben gazdag, de nem túláradó sorokat alkot: „Készültem: a világot felkép elem / de bokorban várt a történelem / érett combjáról feldobta I sötétlett az öle: kitakart bomba”. (A téglagyári tó!) Helyenként enged a szabadvers csábításának, másutt épp a feszes forma ad maradandó élményt. Ez utóbbi típusra jó példa a Bűvölő: „orpheus-lantod pendítsd értem / vizet igéző / hold van az égen I ajkakat rontó vérző hold van / krisztushold ébred / álmokat lépő / dalt igázó húrokat tépő.” Többek között a líra összetett hivatásáról is szól itt Zalán Tibor, mégpedig úgy, hogy közvetlen elődjeként Nagy László nevét is asszociálja az olvasó. Igazolja ugyanekkor ez a vers, hogy a legősibb témák és jelrendszerek is időszerűek ma, ha azokat újra tudja hangszerelni a költő. A Bűvölő drámaisága kiválóan alátámasztja azt, amit a köteteimmel kapcsolatban mondhatunk.

Ahogy már jeleztem, a költői kép kiemelt szerepet élvez Zalán verseiben. Ebbén is azt a kiváló hagyományt folytatja, melynek egyik utolsó nagy gyakorlója Nagy László volt. A gondolatiság igénye, s nem holmi öncélú és önmagáért való játék az indíték; a képek sosem sodorják el a mondandót. A tragikus hangnem folytatása is itt említhető meg. A „semmi”, a világi bajokra figyelmeztető szándék, a „süvölt a halottak hatalma”-Féke közlések többsége a meghatározó. Tehetségre vall, hogy mégsem érezzük a napjainkra oly jellemző pózszerű panaszhalmaznak e versek sorát. Nemes hang ez, a „nagy panaszkodók” módjához méltó. Hosszas tanulmányt érdemelne az indítékok kutatása, a valóság

78