Dunatáj, 1981 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1981 / 4. szám - Zalán Tibor: Földfogyatkozás (Bakonyi István)

riának igaza lehet: Sárospatak makro- és mikrovilága, a Sátoros-hegyek vidéke, erőd­templomok, erdők és legelők, várak és ko­lostorok, szántók és a múltjukat őrző há­zak, az ősi mesterségek művelői és hitvallói, temetők kopjafákkal és zsidó feliratos kö­vekkel az elvadult gyomok között, Kazin­czy sírja, akár egy átkelőhely a Tisza part­jai között (Pierre Bezuhov hasonló előtt meditálhatott), az ősi mezőgazdaság és kéz­művesség látleletei, akár egy felismert kas­tély Psyché vidékéről, mind-mind az ember és a világ, az ember és természet harmoni­kus kontaktusának bizonyítékai. Őrizni kel­lene és kell mindezt a maga vissza- és kö­rültekintő horizontjaival, mint a nemespe­nészt a tokaji hordók és üvegek körül. Akár a lombozatot egy-egy ereklyesír fö­lött. Erre buzdítanak nemcsak az albumban láthatók, de a kitűnő képek között megidé­zettek is: népköltői alkotások és diákdalok, templomi felíratok, Anonymus vagy éppen Comenius, Lorántffy Zsuzsánna, Petőfi, Mik­száth, Vas István és a többiek, Pál apostol levélrészletei Károli fordítása szerint. A remek Szelényi-fotók és a szövegek (.Lázár István bevezetője ugyanígy) elmé­lyült tartalmak hirdetői és hordozói, mind­ezek biztatóan elevenednek az olvasók és lapozgatok előtt. Szívesen várjuk tehát más tájak változó fényű albumait. (Corvina Kiadó) BODRI FERENC Zalán Tibor: Földfogyatkozás A versekben megbúvó gondolati mély­ség, az élet jelenségei miatt érzett aggoda­lom és a líra felelősségtudata húzódhat meg az ilyen címválasztások mögött. Zalán Tibor Földfogyatkozásn az is­mert csillagászati tünet „evilágivá hang­­szerelése”. önmagáról írja a költő: A szavak devalválódásának idején is / — A költő értéket keres és hozzájuk mértéket állít”. Az értékkeresés és mértékállítás máris jelentékeny eredményt hozott, s mindezt rögtön észrevette a kritika is; az utóbbi évek egyik legjobb első kötetének tartják sokan a Földfogyatkozást, Nem meglepetés ez, hiszen Zalán Tibor 1974 óta jelen van irodalmunkban, akkor közöl­te műveit először a Tiszatáj, s azóta gya­kori szereplője a folyóiratoknak. Könyv­tervére annak idején Kormos István mon­dott igent. (A kötet egyik verse, a Kormos fekhelyei utal is a korán elhunyt kiváló költőre.) Tekintélytisztelet nélkül is beláthatjuk, hogy a pártfogás nem lehetett a véletlen műve. Példa a versíró tehetségre, ahogy életrajzi pillanatokból képekben gazdag, de nem túláradó sorokat alkot: „Készül­tem: a világot felkép elem / de bokorban várt a történelem / érett combjáról feldob­ta I sötétlett az öle: kitakart bomba”. (A téglagyári tó!) Helyenként enged a szabad­vers csábításának, másutt épp a feszes for­ma ad maradandó élményt. Ez utóbbi tí­pusra jó példa a Bűvölő: „orpheus-lantod pendítsd értem / vizet igéző / hold van az égen I ajkakat rontó vérző hold van / krisztushold ébred / álmokat lépő / dalt igázó húrokat tépő.” Többek között a líra összetett hivatásáról is szól itt Zalán Ti­bor, mégpedig úgy, hogy közvetlen elődje­ként Nagy László nevét is asszociálja az olvasó. Igazolja ugyanekkor ez a vers, hogy a legősibb témák és jelrendszerek is idő­szerűek ma, ha azokat újra tudja hangsze­relni a költő. A Bűvölő drámaisága kivá­lóan alátámasztja azt, amit a köteteimmel kapcsolatban mondhatunk. Ahogy már jeleztem, a költői kép ki­emelt szerepet élvez Zalán verseiben. Eb­bén is azt a kiváló hagyományt folytatja, melynek egyik utolsó nagy gyakorlója Nagy László volt. A gondolatiság igénye, s nem holmi öncélú és önmagáért való játék az indíték; a képek sosem sodorják el a mon­dandót. A tragikus hangnem folytatása is itt említhető meg. A „semmi”, a világi bajokra figyelmeztető szándék, a „süvölt a halottak hatalma”-Féke közlések többsé­ge a meghatározó. Tehetségre vall, hogy mégsem érezzük a napjainkra oly jellem­ző pózszerű panaszhalmaznak e versek so­rát. Nemes hang ez, a „nagy panaszkodók” módjához méltó. Hosszas tanulmányt ér­demelne az indítékok kutatása, a valóság 78

Next

/
Oldalképek
Tartalom