Dunatáj, 1980 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1980 / 1. szám - Balázs Kovács Sándor (közli): "Nem viselem a remöte életöt"
„Nem viselem a remote életöt” Egy sárközi református presbiteriumi jegyzőkönyv feljegyzéseiből Nem köll engöm tanítani, Hogy köll szeretőt tartam, Megtanultam én már régön, A pilisi szőlőhögyön. A néprajzi és a szociográfiai szakirodalomban általánossá vált az a felfogás, hogy a sárközi nép jóval kicsapongóbb, erkölcsi szempontból szabadabb életmódot folytatott, mint az ország más vidékein élők. E megállapítás helyességét támasztják alá levéltári forrásaink mellett a sárközi községekben gyűjtött népdalok is. A „szabadosság” kialakulásának történeti előzményeit sem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül. Köztudott, hogy a Sárköz az egyik legjellemzőbb egykéző táj volt a két világháború között. Demográfusaink az utóbbi évtizedben az egyházi anyakönyvek és iratanyagok feldolgozása alapján megállapították, hogy a születéskorlátozás, és ennek következményeként az egyke, nem a múlt század második felében — mint azt korábban hitték — hanem már jóval előbb, a XVIII. század végén, XIX. század elején elterjedt a Sárközben. A születéskorlátozás szinte természetszerűen maga után vonta a szabadosabb erkölcsi felfogás kialakulását. A mostoha társadalmi és természeti viszonyok miatt a Sárközben is igen nagy volt a fiatalkori halandóság, ami elsősorban a nehéz fizikai munkát végző férfiakat érintette. A nőknél a legnagyobb megpróbáltatást a gyermekszülés jelentette. így a gyakran férj nélkül maradt fiatalasszony ismételten házastársat keresett magának. A többszöri házasodási a református vallás is engedélyezte, sőt támogatta is az özvegyek egybekelését. A református egyház — mint azt az alább következő feljegyzések is bizonyítják — komoly befolyással bírt a hívek erkölcsi életére. Példa erre Kálvin genfi köztársasága. Kisebb mértékben ugyan, de lényegileg hasonlóan, a presbitérium is szigorúan ellenőrizte a falvak lakóinak erkölcsi életét. Az egyházkerületi határozatok konkrétan megszabták, hogy a presbitériumnak „kötelessége szorgalmatossan vigyázni... a Vállástalanok, a Czégéres vétekbe élők meg-zaboláztassanak, a Versengő, és talán egymástól külön szakadt Hazas társak öszve béli
