Dunatáj, 1979 (2. évfolyam, 1-3. szám)

1979 / 1. szám - Vadas Ferenc: Melekdi vincellér faluja

2. Az ellenzők ezt nem fogadják el. Mikos a második szótag magánhangzójának (a) u-vá változását sem tudja mivel magyarázni.

3. Mikos és Pais ellenvetései tárgyi jellegűek is. (A monostortól és egyéb birtoktól való távolság; hogy Faddon nem volt szőlőművelés.)

A) Nyelvészeti jellegű ellenvetések:

1. Ami a p—/ kettőséget illeti, kétségtelen, hogy nehezíti a magyarázást, de nem teszi lehetetlenné. Melich számos példával és meggyőzően igazolja annak lehetőségét.

2. Az a—u kettősség is nehezen magyarázható hangtörténetileg. Ha egyéb magyarázatot nem is találnánk, akkor is jelentős Paisnak az a véleménye, hogy már az eredeti oklevélben is sok a hiba és az elírás. (Ennek lehetőségét fokozza a névnek a renovátioból való kimaradása, hiánya.) Bár, szép számmal találhatók olyan adatok — különösen a szláv eredetű szavakban —, ahol a második szótagbeli a helyett zártabb o-t, de esetenkint u-t is találunk.

B) Tárgyi jellegű ellenvetések:

1. A monostortól való távolság. — Elég nagy (különösen az akkori útviszonyok mellett). Tény, hogy a szőlő magában álló, földbirtokkal nem kapcsolt. — Az oklevélnek azonban nem ez az egyetlen izolált objektuma. A Faddtól nem nagy távolságra fekvő madocsai rév (esetleg halászati jog) is hasonló. A földbirtokok közt is van egy Baranya megyei falu, Sarlós, amely még távolabb esik az apácák monostorától, mint Fadd.

2. Hogy nem volt nagyobb méretű szőlőtermesztés, az nem zárja ki, hogy az apácáknak nem lehetett egy szőlőművesük Faddon. — Nem szabad feledni, hogy a község egyik híres (szekszárdi) történelmi borvidékünk közelében van. Az 1211-i tihanyi összeírás is említ szőlőművest Faddon.

3. A kérdést bonyolítja, hogy az 1109-es renovátio latin nyelvű megerősítése már nem tartalmazza a kérdéses nevet. — Pais ezt azzal magyarázza, hogy Kálmán király koráig beleolvadhatott Máma vagy Szárberény határába.

A Faddal való azonosítást sem gyengíti a hiányzás, mert nyilvánvaló, hogy az apácáknak nem volt gazdaságos egy ilyen távol eső, magában álló szőlőt fenntartani, és ezért 1109-ben már nem volt a tulajdonukban.

A felsoroltak bizonyítják, hogy nem könnyű megítélni az oklevél ^arctőí-ja mai helyét. Jóllehet sokan vallják a Faddal való azonosságot, de jelentősek azok az érvek is, amelyeket ellene hoznak fel.

A kérdés nem tekinthető tisztázottnak. A Fadd ellen és Pata vagy Papvásáralja mellett felhozott érvek sem nyomosabbak, mint azok, amelyek a Patadi—Fadd azonosságot bizonyítják. Űjabb kutatások, nyomosabb érvek, meggyőzőbb bizonyítékok szükségesek annak tisztázásához, hogy a Melekdi névre hallgató Árpád-kori vincellérünk a Duna mente vagy a Balaton környéke szőlővesszeiből csepegtetett-e nektárt saját kedvére és az apácák örömére.

57