Dunatáj, 1979 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1979 / 3. szám - Tanulmányok Tolna megye Történetéből Vili. (Halász Péter)
mutattak már, hogy ennek következményeként a novellákban a bizonyosság bizonytalanra váltott, hogy nehéz bennük a fontos és kevésbé lényeges elemek rangsorolása. A Szárnyas lovak ban a Lesiklás időkezelése ilyen, azzal a többlettel, hogy a felbontott kronológián belül észrevehetők a hagyományosabb építkezés nyomai. Ez - mármint a hagyományokhoz való viszonyulás - szükségszerűségként jelentkezett, hiszen A vendég, az Ami jön, a Lesiklás egyként a történelmi idővel való szembesülésből született. A negyvenes évekbeli én keresése elkerülhetetlenné tette az akkori körülmények viszonylag konkrét felidézését. Ebben a tekintetben a kötet kétségkívül legerőteljesebb írása az Ami jön. Az alcím figyelmeztet arra (Képsorok egy elképzelt filmhez)> hogy itt is számolni kell a képszerűséggel, a bevágások, váltások, tömörítések kamera-logikájával, de ezekkel együtt a kor, az 1946-os ősz eseményeinek (előrehaladó) leírása megragadó. Az Ami jön mellett a címadó elbeszélés Tanulmányok Tolna Negyvenöt tanulmány jelent meg eddig a Tolna megyei Levéltár fenti című sorozatában, amelynek kötetei 1968 óta elismerésre méltó rendszerességgel közlik a megye történetével foglalkozó írásokat. Feldolgozzák ezek a tanulmányok Tolna megye társadalmi, gazdasági és művelődéstörténetének számos vonatkozását, s az ily módon halmozódó ismeretanyagból fokozatosan megteremtődik egy átfogó megyei monográfia összeállításának lehetősége. Egyelőre ugyan még igen aránytalan a kép: a negyvenöt tanulmányból mindössze kettő foglalkozik a Mohács előtti hat évszázad történelmével. Az írások túlnyomó része a történelem általános kérdéseit vizsgálja, de találunk köztük gazdaság- és kereskedelem-, valamint művészet- és kultúrtörténeti munkákat is. A néprajz témakörét csupán egyetlen — igaz: terjedelmes - tanulmány képviseli, pedig a népélet ismerete nélkül aligha tekinthető át teljességében egy megyényi magyarság sorsa. A sorozat legutóbb megjelent, nyolcadik kötete nagy időt ölel fel. Első tanulmánya a török hódoltság társadalmi és gazdasági viszonyait vizsgálja. Szerzője — dr. Szilágyi Mihály - hatalmas forrásanyag alapján, s az országos eseményekre is ügyelve, vázolja a török birodalom részévé vált Tolna olyan, amelyiknek van cselekménye, összefoglalható ,»története”. Nemcsak azért szembetűnő ez, mert bizonysága Mészöly Miklós világában a hagyományos epikus hierarchiának. Ezen túl a könyv más írásaihoz viszonyítva bizonyos feszültséget jeleznek. A Kiemelések, a Szenvtelen följegyzések a mozaik-technikára épült, szövegrészek egymásmellettiségére, amelyek között a kapcsolat esetleges, illetve a koncentrált figyelmen alapuló. így a Szárnyas lovak egyik karakterisztikus vonásává a hullámzás vált. Az író megkívánja olvasóitól a figyelmet, leginkább telitalálatos föl jegyzéseivel. Ugyanakkor ellanyhítják ezt az aprólékos részletek. Mindezek arra utalnak, hogy Mészöly Miklós írói világában a feszültségek teremtése és feloldása váltakozik. írásait a kutatás, a másra törekvés jellemzi, a szándék, amit önmaga így summázott: „keresünk tovább”. (Szépirodalmi, 1979.) LACZKÓ ANDRÁS megye történetéből VIII. megye gazdasági életét, pénzügyi rendszerét, adózását, közigazgatását. Izgalmas dolog betekinteni egy olyan - időben távoli - korszak hétköznapjaiba, amelyet általában csak az országos jelentőségűnek mondott eseményekből ismerünk. így, közelhajolva a történelmi valósághoz, sokszor más megvilágításban látjuk az összefüggéseket. Hajlamosak vagyunk ugyanis, hogy a 160 esztendős török uralmat egyvégtében tartó országpusztításnak, végeláthatatlan rablóháborúnak véljük, holott a béke időszakaiban a jól szervezett török államrendszer virágzó gazdasági és kereskedelmi életet, „pezsgő üzletmenetet, sokszínű áruválasztékot”, „töretlen kereskedelmi tőkefelhalmozást” teremtett. Természetesen egy idegen hatalom által megszállt ország és nép helyzetét semmiképpen sem lehet rózsaszínűre festeni, a megszállás sohasem lehet olyan humánus, hogy ne legyen elviselhetetlen. De tudomásul kell venni előnyös oldalait is, s ezek- egy még rosszabb állapothoz viszonyítva- szembetűnőek és számosak is lehetnek. Két tanulmány foglalkozik a megye és a rendi országgyűlések kapcsolatával (dr. Horváth Árpád és dr. Braun Sándor né munkái). Rendkívül tanulságos a követválasztások, a számukra adott utasítások és a követek beszámolói alapján áttekinteni a
