Dunatáj, 1979 (2. évfolyam, 1-3. szám)

1979 / 2. szám - Szabó Sándor: A nagy trilógia születése

családi viszonyai, egymáshoz való kapcsolata stb. Kimondhatatlan szövevény ez Csüggedten nézek körül, mint akinek ki kell irtania egy őserdőt, amelynek a ha­tárait nem ismeri s kiirtván, épületet kéne raknia a kivágott fákból. Lehetséges, hogy a nyáron hozzá sem foghatok, hanem kénytelen leszek félretenni, s közben megírni egy-két másik dolgot, mint a Gilgames két része között a Buborékot, azaz Szivárványt (ez a végleges címe.) Közben folyton olvasom az ókori atyá­kat, hogy belepillantsak abba az eszmevilágba és mítoszalkotásba. Most Arany­szájút olvasom. Sajnos, nagyon is válogatott és csonkított homiliák ezek, elsősor­ban lelkészi használatra valók, de azért Chrysostomos atya sok helyütt elárulja bennük (így!) magát és korát. Még öt kötet van hátra, de ha addig sem jutok könyvekhez a fúdás céljából, nagyon szigorú leszek ehhez a világhoz. Végtelenül örülök, hogy már a Szíriát IV. kötetén töröd a fejed. Jól van, bár engem gyalázatosán lever és elbágyaszt az a setét helyzet, hogy csak írja, írja az ember a müveit, s valójában töknémának kell lennie. Mondd, édes Atyámfia, kibírjuk mi ezt? Nem kerülünk előbb meszes gödörbe, semmint könyveinek a nyomdába? Él még Benned a reménykedés kis mécsvilága? írók vagyunk mi még, vagy csupán a tehetetlenségi nyomaték hajt bennünket még egy darabig elő­re? Anyagi helyzetünk is sivár, mondhatnám nyomorúságos. Mert tartalékul fél­retett értékeink elértéktelenedtek.” Akarattya, 1950. március 4. „Megérkeztek a könyvek is és azonnal hozzáfogtam Graveshez. Ijesztő, bru­tális, lenyűgöző, hátborzongató és megrendítő olvasmány. El kell fogadnom, hogy Jézus Antipater fia volt, s Mária templomi szűz■ Más egyebet nem fogad­tam el. Pilátus jellemzése ellenkezik a történelem adataival, feleségéé pedig még inkább. Júdás árulása teljesen megokolatlan. Nem hiszem, hogy meg akarta vol­na menteni Jézust. Én mélyebb okokat látok és fogok megírni. Van ugyan egy igen nagy bökkenő: Péter kardja. Honnan a fenéből volt Péternél, a halásznál kard és miért? Add elő idevágó véleményedet, ha ráérsz. No, de mondom, a mű nagy­szerű. Ezután az útleírást vettem elő és szünet nélkül olvastam. Hála és köszönet értei Mert ez aztán világos és nagyszerű volt! Ez kell nekem! Tájak, növények, felhők, hideg-meleg, romok, emberek. Mintha egy dobozt nyitottam volna ki, amelyből a legcsodálatosabb lepkék rajzottak elő! Nem tudtam melyiket nézzem, melyik után fussak. Rengeteg jegyzetet készítettem, mert nemcsak a dobozból, hanem az agyamból is rajzottak a lepkék. De el fogom még olvasni újra s hacsak sürgősen vissza nem követeled, itt akarom tartani az írás végéig. Számomra egy rozsdás szög többet mond, mint egy könyvtárnyi elmélet. Ebben az értelemben csakugyan Bika-ember vagyok, minden, ami látható, érezhető, szagolható, világo­kat tár föl előttem. Ezen túl lévén, elővettem az egyháztörténetet és egybevetvén az atyák írásaival, kísérteties pontossággal láttam, hogyan s hol és mikor sikkadt el Jézus és az apostolok ezoterikus tanítása. Bár meg kell vallanom, hogy a kato­likus Egyház az egyetlen, mely a legtöbbet őrizte meg Jézus tanításából, hiába, még ez sem teljes, az igazi, a bizonyos. Ámde jó volt ujjamat a kereszténység lüktető pulzusán tartani, mert világossá lett számomra az eredeti állapot. Most 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom