Dunatáj, 1979 (2. évfolyam, 1-3. szám)

1979 / 2. szám - Gál István: Szilasi Vilmos, Babits filozófus barátja

antikvitásra vonatkozó alapvető művek közül pedig az ő fordításában vált ismertté magyarul Curtius A görögök története és Church A római élet Ciceró korában c. műve. A Zerge utcai gimnázium latintanára, 1902-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1903-tól a kolozsvári egyetem tanszékvezető professzora. 51 éves korában, munkássága teljében hunyt el. Baráti köréhez tartozott Angyal Dávid, a történész és Riedl Frigyes. Szilasiéknál hetenként vacsoravendég volt Péterfy Jenő is, aki a legidősebb fiúval, Szilasi Vilmossal 5—10 éves koráig foglalkozott, későbbi pályaválasztására is igen nagy hatással volt.

Szilasi Vilmos az 1898—1899-es tanévtől kezdve négy éven keresztül a Trefort utcai gimnáziumba járt, utána három évet Kolozsvárott végzett, majd apja halála után, nyolcadikos gimnazista korában, visszatért a Trefortba és ott érettségizett. Itt olyan kiváló tudósok voltak tanárai, mint Badics Ferenc és Négyesy László magyarból, Geréb József és Négyesy László latinból, Mika Sándor földrajzból, Waldapfel János filozófiai propedeutikából. 1907-ben a pesti izraelita hitközség elöljárósága Brüll Ármin-féle alapítványának ösztöndíját ő kapta. Nyolcadikos korában pedig az önképzőkör filozófiai értekezésre kitűzött pályadíját nyerte el Szókratészről írott tanulmányával. 1907-től kezdve az Eötvös-kollégium tagja. Itt Horváth János volt kedvenc tanára. Kollégiumi társai: Czebe Gyula, Eckhart Ferenc, Huszti József, Németh Gyula, Pais Dezső, Trócsányi Zoltán, Zolnai Béla. Egyetemi kollégái rajtuk kívül Thienemann Tivadar és Turóczi-Trostler József. 1910—11-ben a párizsi és berlini egyetemen képezte tovább magát, 1910 és 1914 között két nyári szemeszter alkalmából Heidelbergben tartózkodott.

Szilasi Vilmos első tanulmánya, a Görög derű a Nyugat első évfolyamában jelent meg, melyben a görög klasszikusok tragikus életérzésének koncepcióját fejti ki. A következő évfolyamban visszaemlékezéseit közli Péterfy halálának tizedik évfordulójára. 2y éves korában az Olcsó Könyvtárban jelent meg Platón-monográfiája, a platonizmus addigi irodalmának magas színvonalú feldolgozása.

Szilasi Alexander Bernát tanársegéde lett, az ő tiszteletére írta A kritika elmélete című tanulmányát az Alexánder-emlékkönyvbe. Fülep Lajossal, Lukács Györggyel együtt filozófiai folyóiratot terveztek, amely végül A Szellem címmel Fülep szerkesztésében jelent meg.

Szilasi Heidelbergben főként logikával foglalkozott és a neokantianizmus akkori legkiválóbb képviselőjével, Emil Laskkal barátkozott össze. Gundolffal is megismerkedett itt, de a George-körrel nem került közelebbi kapcsolatba. (Babitsra éppen Szilasi közvetítésével lett nagy hatással Lask személyisége, akinek emlékére írta a világháború második évében, a galíciai fronton bekövetkezett halála alkalmából hatalmas elégiáját, az Egy filozófus halálára című költeményét; Zolnai Béla elemzése szerint a leghosszabb és legszebb magyar körmondatot. Ezt első megjelenésekor a költő a Nyugatban Szilasi Vilmosnak ajánlotta. Feltehető, hogy Babits Heidelbergben meglátogatta Szilasit és megismerkedett Laskkal is. Heidelberg tájképe, a filozófus otthona és környezete, a személyes élmény erejével ható ábrázolásban elevenedik meg ebben a hatalmas poémában.) A heidelbergi évekre nyúlik vissza Szilasi ismeretsége Edmund Hus-34