Dunatáj, 1978 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1978 / 1. szám - Vadas Ferenc: Bolgár iskolák
a jámbor nyugati turista, vagy éppen a mi hazánk fia és álmodjon magának a tenger homokjából sivatagot, amit hazaérve nem kis büszkeséggel mutathat ismerősöknek, barátoknak. A nomád, harcias bolgár—török nép fokozatosan beolvad az őket körülvevő szlávságba. A kereszténység felvételével. Cirill és Metód működésével mind jobban háttérbe szorulnak a régi szokások. Bizánc szellemisége új művészetet, a pravoszláv egyház új nyelvet honosít meg. Nem kerülnek be a nyugati kultúrkörbe, hanem bizánci hatás alatt fejlődnek. Majd félévezredes török uralom következik, melynek következtében teljesen kipusztul az egykori bolgár vezetőréteg, a parasztság és az alsó papság marad a nemzeti öntudat hordozója. Többször csillan meg a remény a maguk erejéből, a mi Hunyadi Jánosunk jóvoltából is, de a szabadságot az orosz csapatok segítségével vívják ki a Sipka-szorosnál, 1878-ban. A Rózsák völgyére néző szürke sziklacsúcson ma emlékmű áll a bolgár oroszlánnal. A mauzóleum kőszobrai a kegyetlen, nehéz de eredményes harcok emlékeit őrzik, és az orosz és a bolgár nép barátságát, a jelentős fegyvertényt, az ország felszabadulását jelképezik. Tekintve, hogy a munkásmozgalom jelentős eseményei is idekapcsolódnak, monumentális emlékmű épül a másik hegycsúcson a szabadság évfordulójára. Az épület tetején messzevilágító hatalmas vöröscsillag jelzi, hogy az ország igazi felszabadulása 1944. szeptember 9-e, amikor a hatalmat a Hazafias Front vette kezébe. Az ötszáz éves török megszállás megszűnése óta alig száz év telt el, ennek egyharmada a szocialista építésben. — A kegyetlen történelem súlyos öröksége a felszabadulás idejére a miénknél is fejletlenebb gazdasági élet, a még több analfabéta és a széles néprétegek alacsony kulturális színvonala. A felszabadulás és a szocialista építés soha nem látott távlatokat nyitott. Az ország gyors társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális fejlődésével összhangban változott és változik az iskola is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy 1959. és 1971. között négyízben történt intézkedés az iskolarendszer részleges átalakítására. Ezek az intézkedések korszerűsítették az oktatás tartalmát. A tankötelezettség időtartamát 7 évről 8 évre emelték. Ma már ott tartanak, hogy célul tűzik ki a 11 éves politechnikai középiskola elvégzését. Közben módosulnak a tantervek, az óratervek, korszerűsödik a szakmai képzés, a népgazdaság erejével együtt bővül az oktatás anyagi-műszaki bázisa, mind több és több jól képzett szakember hagyja cl az iskolapadokat. Nagy szükség van rájuk, mert várják őket az üzemek, gazdaságok és intézmények. Az iskoláskor előtti intézmények: a bölcsődék és óvodák. A bölcsődék 3 hónapos kortól 3 éves korig nyújtanak otthont a gyerekeknek. Óvodába 3-tól 7 éves korig járnak a gyerekek. Az országban kísérlet folyik kb. 70 helyen az óvodák és bölcsődék közös működtetésére egy szervezeti egységben, egységes pedagógiai irányítással. — A kísérlet eredménye nem egyértelműen pozitív. Bonyolultabb az irányítás, gazdasági előnyei sem jelentősek, ezért a bölcsőde-óvodák számát nem növelik tovább. A magyar viszonyoktól eltérő, hogy az egésznapos óvodák önállóak, a félnaposokat iskolához csatolják. 29
