Dunatáj, 1978 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1978 / 3. szám - Szilágyi Mihály: Egy szekszárdi kereskedőcsalád története

SZILÁGYI MIHÁLY: Egy szekszárdi kereskedőcsalád története A Pirnitzer család története híven tükrözi a krajcáros szatócsból áruház­tulajdonossá izmosodó kereskedőréteget, és a kereskedelmi tőke összefonódását a banktőkével. Érzékenyen reagált a család a változásokra, figyelt a zsidó­ság emancipációs törekvéseire és a kormányzat gazdasági intézkedéseire. Ott volt, amikor az egyenjogúság és a szabadság kérdései voltak napirenden, ott ahol segí­teni kellett az árvákat, az iskolákat és a városi közigazgatás elszegényedő alkal­mazottait Jelen volt kezdeményezéseivel és tőkéjével a pénzintézetek létesítésé­nél, fiait Pestre és Temesvárra küldte, hogy felsőfokú képzést nyerjenek keres­kedelmi számvitelből és bankismeretekből. Tagja volt a család képviselője a tör­vényhatósági bizottságnak és a kereskedelmi kamarának. De mindvégig meg­maradnak szolid cégnek: százéves fennállásuk során egyetlen esetben sem állnak kényszeregyezség alatt. Egyszóval: a Pirnitzer kereskedődinasztia a hazai polgár­ság egyik alapvető rétegének — a kereskedőnek — tipikus képviselője. A Pirnitzer családfa a Dél-Dunántúl két jelentős centrumából, Bonyhádról és Paksról sarjadt ki. Pirnitzer József valószínűleg 1812-ben született Bonyhádon. Amikor 1848 nyarán egy összeírás során megkérdezték tőle: hány éves, azt felelte, hogy har­minckettő. Közlését akkoriban nehéz volt ellenőrizni, mert 1851 előtt a bonyhádi hitközség nem vezetett születési anyakönyvet. Egyébként az ő korában sokan nem tudták megmondani életkorukat. Ahol a bemondott életkort össze tudtam vetni az anyakönyvi adatokkal, kiderült, hogy többnyire idősebbnek érezték, vagy — presztízs okokból — mondták magukat a valóságosnál. Persze Józsefnek 1848- ban még nem állt érdekében öregíteni vagy fiatalítani magát. A halotti anya­könyv adata és a nekrológ szerint 1900. július 20-án este 88 éves korában halt meg végelgyengülésben. Jobb híján fogadjuk el ezt a kereskedődinasztia alapító­ja életkorának. Feltételezett születési évében Bonyhádon három Pirnitzert ismerünk. Morva­országi származásuk jeléül Bürnitznek és Bürnitzernek hívják őket. Az időseb­bik, Bürnitz Dávid, 50 év körüli zsidó ember, 1795-ben vándorolt be Magyar­­országra, s azóta a bonyhádi zsidó iskolában, az úgynevezett jesivában tanít. A másik Bürnitz két évvel később érkezik Bonyhádra, és ott boltot nyit. öt Löbl-34

Next

/
Oldalképek
Tartalom