Dunatáj, 1978 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1978 / 2. szám - El a pusztáról. Volt cselédek vallomása - Lejegyezte Sz. Bányai Irén
két magtalan öreg lakott) : Sógor, légy nyugodt, az a kis ház, ott mellettünk az a tied lesz. Hozzá is segített, hogy megvehessük. Az egész család idejött, mertvót benne egy tágas nagy szoba. De a cselédéletnek nem lett ám vége! Elszegődött az apám a gazdag Vicéhez cselédnek. Én, mivel fürge gyerek vótam, olyan kommenciót kaptam, mint az apám. Ez a Vice bent lakott a faluban, ahol most a tsz-iroda van. 12 egész hely szekciója vót, meg hentesüzlete. Apám azért szegődött hozzá, mert a cuccokat akkor ingyen hozta be ide Döbröközbe. Nem csorbult a kereset sem: Mászlonyban is ketten kaptunk annyit, mint itten kommencióba. Mert mind a ketten kommenciósok vótunk. Engem arra használtak ezek, hogy ez a gazdag Vice eljárt a környékre vásárra, meg uradalmakba. Megvett 60—80 göbőt ( = göbölyt, hízott marhát) az állam számára. Én lettem a kocsisa. Ha kellett, már három órakor befogtunk, elmentünk Kisvejke, Máza környékére, erre-körül vette a gazdag Vice az állam számára a marhákat. Itt a döbröközi állomáson minden vasárnap marhaszállítás vót! Vótak a cenzárok, azok a községben nyilvántartották, hogy kinek lesz felvásárolható marhája. Levelet írt a cenzár, ha összegyűlt annyi jószág, megírta azt a napot, amikor menjünk. Megírta, hogy van náluk ennyi meg ennyi tehén, ilyen meg ilyen súlyúak — legyen szíves jönni a jövő hónapban. A gazda aztán megírta az időpontot. Este mindig megmondta nekem, hogy hová megyünk. Hintón mentünk. A gazdákkal megegyezett a gazdag Vice, tájékozó árat mondott nekik. Mikor sorbajárták a jószágokat, mondta a cenzárnak: Te elmész ezért a tinóért ide meg ide; én ennyit ígértem neki, ennyiért alkudj meg, add neki rá a foglalót. Azután meg ehhöz és ehhöz az emberhez mégy. Ha olcsóbban megveszed, az a pénz a tied. Ez a fizetsége a cenzárnak. Így ment ez a marhakereskedés. Édesapámat azért fogadta meg a Vice, mert vót nála négy orosz. De az oroszok akkor már kezdtek hazaszéledni, cselédhiány lett. Ezért is mondta a Vice: Gyere haza, dirigálj az oroszoknak! Ez aztán sajnos nem sokáig tartott. Űjévkor odamentünk, 1918. augusztusban meghalt az apám, 56 éves korában. Megvót a masinázás, hazahozták a gabonát. Vót apámnak egy kis lődörgő ideje, vitte a zsákot fel a padlásra. Akkor egy zsák megdörgölte az arcát, lett neki egy buboreszkja. Mérges, piros lett. Vérmérgezést kapott, meg is halt. Én lettem a családfenntartó. Kihúztam az évet a Vicénél. Apám után engem is tiszteletbe tartott... Kimérte az apámnak az egész évre valót, még hozzá is járult a temetéshez. Más halálesetnél ez nem vót természetes! A szegődményben nem vót benne, hogy egész évre ki kell adni a járandóságot; csak a megszolgált időre adták ki. A Vice még az apám temetésére is eljött Kaposvárra. Nem vót rossz ember, maradtam vóna tovább is, csak. .. Györgyi-pusztán — ez tőlünk 4—5 kilométerre van — lakott Gotár Mihály. Kocsis, akivel együtt laktunk öt évig. Ez a Gotár Mihály elhívott. Elmondom, hogy laktunk együtt. Bejöttünk, ez vót a konyha. Itt vót egy rakott kemence. Innen nyílott két szoba, egyik cseléd az egyikbe lakott, a má-58
