Dunántúli Protestáns Lap, 1945 (56. évfolyam, 1-11. szám)
1945-03-11 / 10-11. szám
40. oldal. DUNANTOLI PROTESTÁNS LAP 1946 kolá\ Ds az egyházkerület történetében jelentős szerepet játszó Eőry Szabó Sándor dédunokája volt. Atyja Lányi Árpád -bori lelkipásztor volt, amiko>it Jenő született 1906-ban. Érettségit Mezőtúron tett, ahova anyai nagynénje, Csomasz Dezsőné kedvéért ment tanulni. A theologiát Pápán végezte. Segédlelkész volt Szokolyán, szórványgondozó segédlelkész Balassagyarmaton, helyetteslelkész Berhidán, majd segédlelkész Soponyán és Csajágon. 1933 dec. 1. óta a soponyai gyülekezet Lelkipásztora. 1933 dec. 7-én vette feleségül Tóth Irmát, Tóth Lajos főiskolai ének- és zenetanár leányát, akivel kötött boldog házasságát Isten három gyermekkel áldotta meg, akik közül Jenő 2 éves korában elhunyt 1931-ben, az 1942-ben született Lajoska pedig a szülőkkel egyidőben adta vissza lelkét a Teremtőnek. Egy kis lányuk, a 8 éves Irma siratja a felejthetetlen édesanyát és édesapát. Dr. Tóth Endre theol. tanár, egyet, magán* tanár, egyházkerületi főjegyző, dr. Tóth Lajos debreceni áll. gimn. tanár, egyetemi magántanár és dr. Tóth Kálmán zánkai lelkipásztor, theoj*. magántanár az .elhunytban szeretett .sógorukat és nővérüket gyászolják. Haláluk mély gyászba borította a Lányi, Baranyai, Eőry Szabó, Tóth és Máté családokat, valamint a nagykiterjedésü rokonságot. Tóth Lajos nyug. főiskolai ének- és zenetanár életének 73-ik évében szintén elhunyt Soponyán, az orosz megszállás kezdetén. Vele kollégiumunk újabbkori történetének egyik legismertebb, jellegzafes munkása szállt sírba. 1872 nov. 26-án született Turkevén. A gimnázium alsó osztályait Kisújszálláson, a tanítóképzőt Debrecenben végezte. Kedvenc tanítványa lelt Szotyori Nagy Károlynek s már III, éves korában oratórium! orgonista lett. Ugyanekkor zenetanára ajánlatára felvették a .városi zeneiskola ingyenes tanulójának is. Ebben az évben megalakította á tanítóképzőben az első zenekart., melyet két éven át vezetett, IV. ■éves (korában ő vezeti az intézeti énekkart is, melyből kiválasztott egy pompás szóló kvintettet, akikkel aztán vidéki hangversenyekre is kirándultak. Többek között Hajdúszoboszlón is szerpeeltek s ez a szereplés döntő jelentőségű lett Tóth Lajos életében. A tanítói oklevél megszerzése után segédkántor lesz Hajdúszoboszlón, majd két évi segédkántori működés után a közben megüresedett kántori állásra választják meg. Mint véglegesített kántor, még nagyobb eréllyel folytatta azt a munkát, amit már segédkántor korában megkezdett. Megalakítja a Városi Dalárdát, mellyel több kerületi és országos versenven aratott sikereket. A Magyar Ref. Énekvezérek Egyesülete első főjegyzőjévé Tóth Lajost választották meg. 1905*ben • a kolozsvári zeneconservatoripmban megszerezte a középiskolai „énektanításra jogosító középiskolai énektanári oklevelet. Ennek alapján 1911- ben a pápai főiskola ének- és zenetanári állására választotta meg a dunántúli egyházkerület, amely állásában 25 évig végezte a reábizottakat »olyan szorgalommal és tehetséggel, hogy két embertől is elég lett volna«. Heti 38—42 órát adott a theologián és .a gimnáziumban. A rendes ének- és zeneórákon kívül tanította a főiskolai énekkart, a főiskolai zenekart, valamint a gimnáziumi vegyeskart. Az énekkari szereplések száma állandóan nagy volt, nemcsak iskolai ünnepélyek alkalmával, .hanem a különböző társadalmi egyesületek estélyein is. Néhányszor vidékre is elmentek, így 1911-ben Budapesten a régi országházban tartott GelRry-Szabo ünnepélyen, 1912-ben a pozsonyi ref. templom felszentelésén. 1920-tól kezdődően kilenc ízben rendezett növendékeivel zenetörténieti bankversenyeket, melyek igen népszerűek és látogatottak voltak. A Zeneközllönyben eleitől fogva nagy kedvvel dolgozik. A Magyar Református Kántorkönyvet néhány szép átiratával gazdagította, A Dunántúli Protestáns Lapba többször írt szakmájába yágó értékes könyvismertetéseket, legutóbb kedves tanítványa Vikár Sándor ének- és zenetanár könyveiről. Gyászolják gyermekei: Tóth Sándor móri tanító, dr. Tóth Endre theol. tanár, egyházkerületi főjegyző, egyet. m. tanár, dr. Tóth Lajos debreceni áll. gimn. tanárv egyet. m. Janár, Tóth Ilonka tanítónő férj. Máté Jánosné, dr. Tóth Kálmán zánkai lelkipásztor, theol. m. tanár és ezek családjai, valamint a nagyszámú rokonság. A mélyen sújtott család gyászában őszinte szívvel osztozunk. Dr. Czirják János kézdimárkosfalvai (Háromszék vm.) ref. menekült lelkipásztor, január „20-án Komáromban, egyik családlátogatásról hazajövet, a kollégium udvarán este 7 órakor repülőgépről dobott légiakna következtében hősi halált halt. Sírját a lelkészek ásták meg egy jószívű hívünk segítségével. Nehezen beszerzett koporsóját kis szánkón lehetett csak kivinni a temetőbe s a gyülekezet gondnokai és presbiterei állták körül a sírt ellenséges gépek felettük keringése közben a megboldogultnak szintén menekült! lelkésztestvérbátyjával együtt. Banal Tóth Pál komáromi polgári iskolai tanár, a komáromi református egyházmegye tanácsbírája, egy légiakna áldozata lett. — Espereshelyettesítések. Szabó Bálint belsősomogyi egyházmegyei esperesnek egyházközsége megszállás alá került. Bakó Lajos, a mezőföldi egyházmegye esperese az Úrban csendesen elhunyt. Mindkét egyházmegye lelkészi főjegyzője és jegyzője — a viszonyok kényszerítő hatása miatt — akadályozva van az esperesi teendők ellátásában. E kényszerhelyzetre való tekintettel Püspök Úr mindkét egyházmegyében az elnöki teendők intézésére hivatott legidősebb egyházmegyei tanácsbíró urat kérte fel és bízta meg a közigazgatási teendők ellátásával is. Ennek alapján a belsősomogyi egyházmegyében az esperesi teendőket Németh Károly keszthelyi lelkipásztor, a mezőföldi egyházmegyében pedig Eötvös Sándor mezőszentgyörgyi lelkipásztor látja el. — A pápai egyházmegye nagyérdemű gondnokának elhalálozása folytán Végh János esperes Elekes Gyula hivatali kor szerint legidősebb egyházmegyei világi tanácsbírót kérte fel a gondnoki teendők ellátására addig is, amíg az egyházmegyei közgyűlés a tisztség betöltése iránt intézkedhetik. — A celldömölki evangélikus gyülekezet temploma most 200 esztendős. A tervezett nagy jubileumi ünnepséget jobb időkre halasztották, csupán az igehirdetésben történt róla megemlékezés. A gyülekezet aszszonyai, leányai a menekültek és átutazók számára fenntartott népkonyhán, a katolikusokkal felváltva hetenként főznek többszáz embernek. A katonáknak sálat, érmelegítőt készítettek karácsonykor a harctérre indulók számára több kosár élelmet adtak össze, most pedig a katonai kórház tífuszos betegei számára befőtteket gyűjtöttek. A Nőegylet Karácsonykor ezer pengő készpénzt osztott ki a szegények között. Fápa 1945. * ^iskolai Könyvnyomda. — Felelős vetett: Móiv,cz Zoltán