Dunántúli Protestáns Lap, 1945 (56. évfolyam, 1-11. szám)

1945-03-11 / 10-11. szám

ötvenhatodik évfolyam. 10—11. szám. Pápa, 1945 március 11 — 18 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ____________________________MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.---------------------------------------------FŐSZERKESZTŐ: GYŐRY ELEMÉR PÜSPÖK ................................■-f"...........—— PSLELÖS SZERKESZTŐ DR. PONORÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA I FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THÉOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ I TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK 1NTÉZENDÓK Add meg nekem ezt a kitartást. Kitartással fussuk meg az előttünk lévő küzdő tért. Zsid. 12 : 1 Uram, taníts meg engem végig kitartani. Ajándé­kozzál meg a kitartás reménykedő, bátor, rendületlen, harcoló erényével. Minden ellenséges körülmény felett hadd győzedel­meskedjem a Te ihletést adó erőddel. Nem kérem a könnyebb utat, vagy a világosabb ösvényt, vagy a si­mább életpályát, vagy a rövidebb eljárást. Inkáb kérem a királyi elmét, a hősies kedvet, a nem habozó lépést, az emelkedett lelket, azt a szívet, amely nagy a hitben és elszánt a végrehajtásban. A belső átalakulás jobb mint a külső. Az emberek felett, akik engem ingerelnek és üldöz­nek, hadd vegyek erőt a te nevedben. Hadd talájam a legkönyörtelenebb ellenfélben is a Király üzenethozóját és kiküldöttjét, aki az Ö parancsát hajtja végre és az Ő szándékát valósítja meg. Akkor ének kél ajkamon a legsötétebb éjszakában és a legiszonyatosabb börtönben. Ha bukás környékez és a nyilvánvaló siker min­denütt elmarad, hadd nyerjem meg a győzelmet a Te kegyelmed által. Nekem annak munkáit kell cselekednem, aki elküldött engem míg nappal van; nekem Őt kell dicsőítenem a világban ; még akkor is, ha Ő nem en­gedi meg, hogy néha-néha aratási kévéket vigyek haza. Meg kell elégednem a tört Ívvel mig végre megen­gedi nekem, hogy meglássam a kerek egészet. Isten késlekedései felett hadd legyek győzedelmes a Te szereteteddel. Kiáltok Őhozzá és újból kiáltok, küzdők Vele ; de a várakozásban elfáradt lelkemnek semmiféle felelet nem jön. Ezt nehéz elhordozni és ne­héz kitartani az imádkozásban. De a kitartás biztosítani fog engem, hogy Atyámnak bölcs és kegyelmes indoka van — olyan idoka, amely lassanként világos lesz előtem és,.amely, ha egyszer megismerem, dalra készti szívemet. Vágyom „a hitnek Benned való megnemzavarható kitartására, a reménységnek a kitartására, míg a régóta komorló hosszú árnyak eltűnnek.“ S A. Hogy imádkoztak eleink? Bűne bocsánatját éhező lélek imádsága. Öh elesett Ádám árváin könyörülő édes Atya! ki a te irgalmasságodnak sokasága szerint a bűnnek eltörlője vagy a téged szeretőknek még fiaiban is ezeriziglen: imé én szegény nagy bűnös, mint egy holt-eleven leestem a te irgalmasságod kapúja küszö- j bére az én bűneimnek terhes sokasága és az eget érő ' nagysága miatt. Elkeseredett Uram az én lelkem cn­­bennem és minden édes erőmben megfogyatkozván, még az én szívem is elhagya. Megnehezedtek énraj­­tam a te kezeid, azért avultanak meg az én esontaim annyira, hogy azokban való nedvességem is nyári szá­razságokra változott: Környülfogtanak az én hamis1- ságaimnak büntetési és .mint hajam szálait szemeim’­­mel el nem lephetem. Ily mélységből kiált szegény lelkem Tehozzád elestek reménye! Siess hát az én segítségemre és ne hagyj el engemet, óh én idves^ ségemnek Istene! Vonj ki engemet e rettenetes sáros fertőből és adj az én szájamba új éneket a te neved­nek dicséretire, mert Tekívüled senki sincsen, ki ve­lem jót tehessen. Óh ne engedjed édes Istenem! hogy mindörökké hatalmat vegyenek rajtam áz én bűneim és a te ke­gyelmed ajtaja előtt éhvei vesszek el, mert a te ir­galmadhoz ragaszkodom, mégha szintén megölsz js engemet: imé a +e oltárodat, az Ür Jézust megfogta az én lelkem és semmiképen nem akarja elbocsá'-1 tani, hát ne űzd el Előled, ki minden megtérőket örök szállásodra fogadál. Ugyanis Uram! itt a te orcád előtt kíván inkább megölettetni és a te irgal­mas kezeidbe esni, holott nagyok óh Jehova a ,+e könyörületességid! Irgalmazz azért, irgalmazz Uram immáron énnekem és mosogassa meg szent Fiad, a Jézus vérével minden én bűneimből, hogy tiszta le­gyek Előtted. Uram, mi nem szűkölködnek aj. igazak kegyelem nélkül, hanem a bűnösök és ez esik irgal­­y másságod dicsiretire, ha az ilyen bűnösöket idvezíted: Idvezítsd azért szegény telkemet és az idvezjtésnek örömével töltsd bé megrettent szívemet, ezt mondván szegény lelkemnek: Elvettem bűneidet s nem .halsz meg. Hiszek Uram én is, de légy segítségül 'az én hitetlenségemnek! Ismertesd meg velem tapasztalha­tóan nyilvánvaló jelből, hogy megkegyelinezjél <js engem nevezz nevemen., hogy én is megismételek Téged neved szerint és a te orcád félelme miegtab­­tóztasson ezután azoktól a vétkektől, amelyekkel Té­ged eddig búsítottalak. Járjon Uram hát a te idve­­zítő kegyelmes orcád énelőttem. Jic^gy másoknak ió oéldaadó lévén, elvezettessem én is annak világánál, míg színről-színre meglátlak az egekben. Lám így biztattál: Ne félj, mert veled lészek, még ha a tűzben, vagy vízben járandsz is, hát Uram elhagynál-é immár ilv erőtlenségemben a sok nyomorúság között? Távol légyen Tőled, mert Te Ígérted, hogy velem lévén meg­segítesz, megerősítesz és igazságodnak jobb karjával megtámogatsz. Ezt hiszem Uram én is, gvámolítsd gyenge hitemet az Űrért. Ámen. Bujdosó magyarok füstölgő esepüje c. I67ö-ból váló imádságos könyvből

Next

/
Oldalképek
Tartalom