Dunántúli Protestáns Lap, 1945 (56. évfolyam, 1-11. szám)

1945-02-04 / 5. szám

20. oldal DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1945 nak uralma alatt áll. Főismertetőjelei: 1. Az Ige elegyí­­tetlen hirdetése. 2. A szent sákramentumok Krisztus' tanítása szerint való kiszolgáitatása. 3. Az egyház­fegyelemnek az írások értelmében való gyakorlása. Az igaz egyházban az Ige uralma és a Krisztus tősége biztosítja az emberi túlkapások, tévelygések, deformáló- • dások megakadályozását. A hamis egyházban Krisztus kizárólagos uralma helyett a Sátán befolyása érvényesül. És pedig nem nyílt tagadás formájában, hanem úgy, hogy a Hitető Krisztus köntösében jelenik meg. Ez a magát krisztusi­nak álcázó sátáni akarat: az Antikrisztus. Ahol az Antikrisztus lábát megveti, nem törli el az egyházat, hanem — ez inkább céljait szolgálja — hatalmassá teszi; nem szünteti meg a prédikálást és a szentsége­ket, hanem visszaélésre használja fel. Bebocsátja az egyházba a ragadozó farkasokat, de juhoknak alázatos öltözetében. Igen, ördögök végzik az egyházi szolgála­­, okát a hamis egyházban, de a világosság angyalainak mutatják magukat. Az egyház hamis útra tévedésének biztos jele, ha az egyházi rendelkezések tekintélye fölébe nő Isten Igéjének, ha a sákramentumokat az Ige taní­tásától eltérően szolgáltatják ki, s az egyházi fegyelmet elhanyagolják, mert vagy nem akarják, vagy nem merik gyakorolni. A hamis egyházban elszaporodnak, s meg­nőnek az emberi méltóságok, de Isten rendeléseinek ismerete és tekintélye mind jobban elhalványodik. Az igaz egyházból hamis egyházzá való defor­­málódásnak fokozatai vannak, aszerint, hogy az Anti­krisztus rontása milyen méreteket öltött az egyházban. Isten kegyelme, hogy az Antikrisztus még nem lépett teljes fegyverzetben a történelem színpadára, s még nem kísérelte meg a látszategyház teljes kiépítése útján Krisztus egyháza végső legyőzését. Az egyházak meg­hamisítása csak részben sikerült. Krisztus uralma alap­jában véve még egyikben sem szűnt meg. De'éppen azért van szükség folytonos reformációra, az egyház hitvallóvá ébredésére, mert az Antikrisztus nem alszik, s a deformálódás veszélye állandóan tart. 6. Az egyházi fegyelem. Az egyházi fegyelem lazulása lá­zadás Krisztus királyi hatalma és tekintélye ellen. Az egyházi fegyelem Isten parancsa szerint való gyakorlása egyik legfontosabb eszköze az egyház tisz­tántartásának, s hitvalló jellege megőrzésének. „Ha az igehirdetésen és a sákramentumok helyes kiszolgáltatá­sán az egyház léte fordul meg, az egyházfegyelemtől jólléte függ.“ (J. J. Knap: De Kerk 142. 1.) A fegyelem az egyházban nem más, mint az egy­ház Fejének és Igéjének tekintélye előtt való alázatos meghajlás. Isten a rendnek Istene, s Krisztus királyi hatalma és joga megköveteli, hogy a nevéről nevezett egyházban Igéje uralkodjék, s testének tagjai néki en­gedelmeskedjenek. Krisztusnak áll hatalmában és jogában a meny­ország ajtaját hívei előtt megnyitni, viszont az Őt meg­tagadók előtt bezárni is. Bűnöket egyedül Ő bocsáthat meg. Mikor a kulcsok hatalmát az egyházra bízta, nem adta ki kezéből az „uralkodói hatalmat“, Ő marad az egyház élő Feje és Királya, de az egyház feladata a „szolgáló hatalom“ gyakorlása. Az egyház ezt a hatal­mat úgy gyakorolja, hogy Krisztus Igéjének ítéleteit hirdeti. A megtérő bűnösöknek a kegyelem evangéliu­mát, a hitetleneknek a kegyelem ajtajának bezárulását. Ha pedig az egyház nem emberek, hanem Isten ítéleteit hirdeti, oldó és kötő megállapításaira Krisztus teszi rá a pecsétet. Mivel iez a fegyelemgyakorlás nem más, mint Isten Igéjének alkalmazása, ezért az egyház fegyelmet csak a maga körében gyakorolhat, melyben az Ige ha­talom és tekintély. A hitvalló egyházban valóság az Ige uralma/ éppen ezért megvalósul a fegyelem gyakorlásának a Szentírásokban megjelölt kettős módja: 1. Az Ige oldó és kötő hirdetése nyilvánosan, ünnepélyes kere­tek közt, de négyszemközti beszélgetések és .egyéb keresztyéni intések útján is. 2. Szükség esetén — foko­zatos atyafiúi intések (Máté 18:15—17) után — a gyülekezetből való kirekesztés, őszinte bűnbánat ese­tén újra-felvétel. A hitvalló egyház fegyelmező tekintete tisztség­­viselőinek és többi tagjainak hitvallását és keresztyéni életét kíséri figyelemmel. Hatalmával nem él vissza, nem bíráskodik a lelkek legbensőbb titkai felett, a rej­tett dolgokat az igazságosan ítélőre hagyja, de nem tűr meg az egyházban nyilvánvaló tévelygést és istentaga­dást, s nem engedi Krisztus testét hozzá valóban úgy­sem tartozó tagok pogány életével megcsúfolni. A hitvalló egyház az egyházi fegyelem elhanya­golását Krisztus királyi tekintélye ellen való lázadásnak tekinti. S valóban Krisztus és az Ige tekintélyének megfogyatkozása az, ami kártékony szabadosságot von maga után a deformálódott egyházakban. Az isteni tekintély helyére az ilyen egyházakban emberi hatal­masságok lépnek. Az íge tekintélyének háttérbeszorulása hozza magával a hitvallások semmibevevését, vagy leg­alább is a velük törődés ellanyhulását, a sákramentu­mok komolyan vételének megszűnését, az egyháztagság igazi értelmének elhomályulását. A menyország kulcsait ejti ki kezéből az egyház az egyházfegyelern felfüggesztésével. Nem Krisztus ural­kodik a fegyelemnélküli egyházban, hanem vagy a pásztorok önkénye, vagy a nyáj csalóka tetszése. (Folyt, köv.) Fejes Sándor. A Pápai Theologiai Akadémia újabban megjelent kiadványai. 28. Ohbink H. Th. dr.: A prófétaság. Pápa, 1939. — '30 P 29. Heinzelnumn G. dr.: A theologia tapasz­talati alapja. Pápa, 1939. — — — —-50 „ 30. Tóth Lajos dr.: Főiskolai nyomda törté­nete. Pápa, 1939. — — — — — 3*— n 31. Pap László dr.: Az izraelita ujévünnep. Pápa, 1939. — — — — — — 3-50 ^ 32. Tárnok Gyula: Magyar reformátusok a csehszlovákiai kisebbségi sorsban. Pápa, 1939. — — — — — — — 3-50 w 33. Kiss Sándor: A Hegyi beszéd magyarázata. Pápa, 1942. (II. kiadás.) — — — 5-— „ 34. Török István dr.: A házasság keresztyén jellege. Pápa, 1939. — — — — P80 „ 35. Pongrácz József \ dr.: A legújabb régészeti leletek és az Újszövetség. Pápa, 1940. —'60 „ 36. Pongrácz József dr.: Váry Szabó Elemér. Pápa, 1940. — — — — — — —-60 „ Beszerezhetők az Egyházkerületi Iratterjesztésnél Pápán Főiskola, valamint könyvkereskedések útján. Pápa 1945. ^iskolai könyvnyomda. — Felelős vezető: M0tt.cz Zoltán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom