Dunántúli Protestáns Lap, 1944 (55. évfolyam, 1-53. szám)
1944-04-09 / 15. szám
70. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1944 Főiskolánk gyászjelentése a következő: A. B. F. R. A. A dunántúli református egyházkerület pápai főiskolájának igazgató-tanácsa, tanári testületéi és ifjúsága megilletődött szívvel jelentik, hogy nyéki Faragó János ny. gimn. igazgató, c. tankerületi kir. főigazgató, volt egyházkerületi középiskolai felügyelő, zsinati rendes tag, az Országos Közoktatási Tanács rendes tagja, a Pápai Református Kollégiumi Diákszövetség ügyvezető alelnöke, a polgári Signum Laudis tulajdonosa, hűséges munkában töltött életének 79-ik évében, rövid szenvedés után, március 27-én elhúnyt. A megboldogult hat évig volt a karcagi gimnázium igazgatója és az intézetet kicsiny kezdetekből ő /indította el a fejlődés felfelé ívelő pályáján. 1895-ben jött Pápára, ahol lelkiismeretes tanári munkája, fáradságot nem ismerő iskolaszeretete, a kartársakkal való baráti együttműködése, a diákok iránt érzett atyai jósága, izzó magyarsága 1901-ben a gimnázium igazgatói székébe juttatta. 27 éven át volt igazgató; életét önzetlenül, maradék nélkül intézete érdekeinek szentelte. Teljes igyekezettel arra törekedett, hogy jó tanárokat szerezzen iskolánknak.* Minden kis mozzanatot megragadott, hogy az intézet anyagilag é's szellemileg fejlődhessék. A diákok ezrei áldják őt, hogy bátorító szavakkal irányította őket a kötelességteljesítő munka, a becsület rögös, de egyenes útján az életbe. Emlékét hálás kegyelettel őrizzük főiskolánk évkönyveiben. Pápa, 1944 március 28-án. Térj meg én lelkem a te nyugodalmadba, mert az Úr jót tett te veled. Zsolt. 116:7. Nem halok meg, hanem élek és hirdetem az Úrnak cselekedeteit. Zso!tv 118: 17. — Az igazak emlékezete áldott. Nem olvastam mostanában kedvesebb közleményt, mint Kiss Zoltán nyárádi lelkész úrnak a horvát-szlavon missziókról szóló megemlékezését, melyért neki külön is köszönetét mondok. Ha valaki tudja, én tudom legjobban, mit tett dr. Antal Gábor püspök úr ezekért a missziókért. Tanúja voltam fáradhatatlan tevékenységének ezen a téren is. Öreg korára még horvátul is tanult, csak hogy tudjon pár szót váltani az ott lakókkal. Kapott is tőlük sok zsiviót. Ha a viszonyok folytán megsemmisültek is azok az eredmények, amiket elért, érdeme, amit a magyarságnak szerzett, megmaradt. Ott is hálával gondolnak rá most, amikor születésének százéves fordulóját ünnepeljük itthon. F. J. — Egyházmegyei választások Drégelypalánkon. A drégeiypalánki egyházmegye dr. Fodor Vilmos halálával megüresedett egyházmegyei gondnoki tisztségre Pályi Pál rangidős tanácsbírót, ny. főispánt, a balassagyarmati egyház főgondnokát választotta meg. Pályi Pálnak egyházmegyei gondnokká történt megválasztásával megüresedett tanácsbírói tisztségre dr. Deil Jenő tkptári igazgatót, a losonci egyház gondnokát választották meg az egyházmegye gyülekezetei. Megüresedett az ügyészi állás is, melyről dr. Nagy Zoltán losonci ügyvéd lemondott, erre dr. Daróczy Gusztáv balassagyarmati presbitert választották meg. — Lelkipásztorbeiktatás. A kaposfői református gyülekezet új lelkipásztorát, Nagy Ernőt március 15-én iktatta be állásába Szabó Bálint esperes. A templom zsúfolásig telve és legalább ugyanannyi a kint rekedt hívő sereg, mert sokan érkeztek Kaposvárról és a szomszédos községekből is. Nagy Ernő És. 6:8, Hab. 2:1. versei alapján tarotta meg kiváló gondossággal felépített beköszöntő prédikációját. Kun Ede ig.-tanító vezénylése mellett az énekkar alkalmi darabokat énekelt. A palástos lelkipásztorok, a csurgói kollégium, a róm. kath. plébános, a politikai község, a helybeli egyházközség, a KIÉ,: a leányok üdvözlésére külön-külön adott válaszok után még ifjú Mátés Sándor elszavalta Nagy Ernő alkalmi ódáját és átadták a lelkipásztornak és feleségének a gyülekezet ajándékait. A lelkészlakon a hívek adakozásából közebéd volt, melyet a presbiternék főztek és a gyülekezet fehérruhás leányai szolgáltak fel. Az ünnepséget az iskolában műsoros est és áhijtat zárta be. — A kolozsvári református theologiai fakultás tanárai és hallgatói a Bekecsaljai egyházmegye meghívására március 2 6. napjain kiszálltak a bekecsaljai és görgényi egyházmegyékbe. Pénteken és szombaton reggeli és estéli istentisztelet volt igehirdetéssel, délelőtt vasárnapi iskolai foglalkozás, délután konferencia, egyik nap a férfiakkal, másikon a nőkkel és külön az ifjúsággal. Vasárnap kétszeri ünnepi istentisztelet, esetleg konferencia és vallásos ünnepély. Ügy az igehirdetési, mint a többi alkalmakra az egyházmegye megadta a textusokat, témákat. Mint dr. Gönczy Lajos theol. igazgató mondja a kiszállásról szóló beszámolójában (Református Szemle március 20-i szám): »Theologiai Fakultásunk az utóbbi tíz esztendő egyik legnagyobb jelentőségű eseményének volt részese március 2—6. napjain, amikor négy napra áthelyezte székhelyét a Bekecsaljai egyházmegye vendéglátó gyülekezeteibe. Oda, ahová le kell nyúlnia intézetünk gyökérszálainak, ha igazán élni és szolgálni akar“. — Payr Sándor, a neve egyháztörténetíró, pápai kollégiumunk jeles és mindig hálás tanítványa emlékét elevenítette fel a Pápai Evangélikus Nőegylet március 19-én rendezett templomi ünnepélyén. Az emlékbeszédet dr. Sólyom Jenő egyetemi tanár, az egyháztörténeti tanszéken Payr utóda tartotta, aki ismertette elődje életét és maradandó értékű egyháztörténetirói munkásságát. — A komáromi Evangéliumi Munkásszövetség a Kollégium nagytermében zsúfolt ház előtt megtartott műsoros délutánjának műsorából különösen kiemelkedett dr. vitéz Csia Sándor, a Magyar Államvasutak igazgató főorvosának „A biblia csodái a modern orvos szemében“ című megkapó és mélyen szántó előadása, amelyben a modern orvotudomány és a bibliai I csodák kerültek szembe, de anélkül, hogy az egyik fél | is vereséget szenvedett volna. Sőt! A modern tudomány ! és a biblia karöltve, megértő lélekkel halad. Nemcsak a bibliai időkben voltak csodák. Most is, a huszadik században is sok csodával állunk szemben. A hívő lélek és a boncoló késsel dolgozó tudomány nem zárja ki egymást, sőt egymást kiegészíti. Dr. Szijj Ferenc nyug. polgármester „Jókai és Komárom“ című értékes előadásában sok-sok kedves dolgot mondott el a költőfejedelemről, Jókai Mórról. Szerepeltek még: Deme Sándor, a szövetség elnöke, a komáromi államépítészeti hivatal vezetője, az Első Egyházi Énekkar, Antal Gábor hitoktató lelkész, Bakos Balázs, Csizy István mérnök, társelnök, Galambos Gedeon, Joachim Árpád. — Dorogon a dunamenti lelkészi missziói kör presbiteri konferenciát rendezett, amelyen számos érdeklődő mellett öt lelkipásztor és ötvenkét presbiter vett részt. Lukács Lajos bányaigazgató, az egyházközség gondnokának és dr. Lukács Géza közigazgatási bírónak a magyar presbiterről és annak hivatásáról tartott ismertető és öntudatosító előadásai után Csizmadia Károly mosonmagyaróvári lelkipásztor a nyugati végek reformátusainak életéről és a telepítésről beszélt. Az előadásokat élénk és hitvalló hozzászólások és megbeszélések követték. A konferenciát délután gyülekezeti evangéliAzáfejó zárta be.
