Dunántúli Protestáns Lap, 1944 (55. évfolyam, 1-53. szám)

1944-05-28 / 22. szám

98. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1944. lélek Isten, munkálkodik-e a nemzet gyermekeinek, tagjainak a szívében! Ha ez a Lélek nincs meg bennünk, sorsunk: a halál: ha él bennünk Isten Szent Lelke, akkor senki és semmi nem árthat nekünk! Min­den szívből szflUjon az alázatos imádság: Jövel Szent­lélek Isten, tisztíts meg és tarts meg minket: a Te magyar népedet! Été. Szabó Kálmán. Nőnevelés. Már a családban is kitűnik, hogy milyen nagy különbség van a leányok és a fiúk lelkülete között. Egész természetes, hogy még nyilvánvalóbbá válik ez olyan helyen, mint az iskola, hol tömegesen, külön mutatkozik meg mindkét nemű ifjúság arculata. Az iskolai nevelésnek azért arra kell törekednie, hogy ügy a fiuknál, mijit a 'leányoknál megtalálja a nevelés lehetőségeit és ezáltal az egyéniséget jó irányba fej­lessze. Nagyon helyes azért, hogy a fi ük számára kollé­giumunk van, melyben megtalálhatják az egyénisé­güknek legjobban megfelelő iskolatípust, a gimná­zium mellett a kereskedelmit, hamarosan, Isten se­gítségével, a polgári iskolát is. A fiúiskolák nem felelnek meg a leányok egyéni szükségeinek. Helyes azért, hogy egyházkerületünk a fiúgimnáziumba leányokat nem vesz fel. De ha a fiúknál indokolt a különféle iskola, indokolt az a leá­nyoknál is. Ha kerületünk szívén viseli a fiúifi ús^g többszínű nevelését, kell, hogy gondoskodjék a leá­nyok tanulási lehetőségeiről is. Egyházkerületünknek van polgári iskolája, líceuma és tanítónőképzője, de ezek az iskolák nem felelnek meg minden leány egyé­niségének. Ma már sokan vannak a lányok között, akik középiskolai érettségit akarnak szerezni és utána főiskolákra kívánnak menni. Ehhez pedig gimnáziumi tanulmányokra van szükség. Akik belelátnak a mai élet kívánalmaiba és isme­rik a középosztály leányainak helyzetét, sürgősen meg­­valósítandónak látják a gimnáziumi leánynevelést. , Mi a helyzet ma? A tanárok, lelkipásztorok., ta­nítók leányai más tisztviselők leányaival együtt, ha gimnáziumot akarnak végezni, kénytelenek más világ­nézetű, sokszor nagyon távollevő gimnáziumba irat­kozni. Ha környékünk tanú ló leányain végignézek, saj­nálattal látom, hogy tőlünk minden tekintetben távol álló iskolákba járnak és inkább zárdákba adják a szü­lők leányaikat, minthogy megelégedjenek a mi isko­láinkkal. Anya s zen te gy há zu n k jövőjét tekintve ez mondha­­tatlan kárt jelent. A fiúkra még talán nem gyakorol oly mély hatást az idegen világnézet, mint a leányokra. A leány lé lek receptív természetű. Mint a szomjú föld a langyos esőt, úgy issza magába a reá ható szellemet. A leány lé lek gyorsabban fejlődik és alakul, mint a íiú­­lélek. Mire érettségit tesz egy leány, készen van sok­szor nemcsak a főiskolára, hanem a családi fészek ala­kítására is. Egész életére és gondolkozására rányomja tehát pecsétét az iskola. Mit várhatunk mi azoktól a leányainktól, akiket nem mi neveltünk,, akiket a leg­buzgóbb hitoktatók sem tudtak kiragadni a más világ­nézetet árasztó iskola kikerülhetetlen hatásai alól? Hagyjuk meg most meglevő leányiskoláinkat is, de mielőbb állítsuk fel azok mellé a gimnáziumot. Ma sokat beszélünk a női munka szükségessé­géről. Ez a misszió azonban legyen tisztában azzal, hogy leánynevelésnek kell megelőznie. Azokat az asz­­szonyainkat, akiket leánykorukban mások elneveltek, nehéz, sőt lehetetten visszahódítani. Hitben, buzgőság­­ban, píéldaadásban pedig az intelligens nőknek kell vezetniök. Nézetem szerint nőnevelő-intézetünk is így találja meg igazi célját és jövendőjét. Ne felejtsük el, hogy különleges gazdasági helyzet következménye, hogy annyira megszaporodtak a tanulóleányok a polgári­iskolában. Ha fordul a helyzet, újra elnéptelenedik a polgári iskola. A gimnázium azonban biztosítaná a nőnevelő-intézetet afelől, hogy azok keresnék fel gyer­mekeikkel, akik mindenkor a tanulásban látják gverme­­keiknek jövendőjét megalapozva. Ne vesse el magától kerületünk azokat, akik ott­hont, szeretetet, hitet és buzgó lelket, ismeretet és a jövőre való előkészítést a gimnáziumi nevelésen ke­resztül várják a mi kedves Nőnevelőintézetünktől. Mikos Lajos. Ifjúsági munka a komáromi egyházmegyében. % Egyházmegyénkben azelmúlt ősszel fogtunk hozzá erőteljesebben az ifjúsági munkához, bár több gyüle­kezetben már régóta folyik rendszeres ifjúsági munka. Az az elgondolásunk a megindított ifjúsági munkával kapcsolatban, hogy minden gyülekezetbe elvigyük az Evangéliom üzenetét az ifjakhoz és a gyülekezet előtt is ismertessük az ifjúsági munka fontosságát, mibenlé­tét és a gyülekezet életében való fontos szerepét. Ifjú­sági munkánk a megszállás évei alatt megindult és kifejlődött ú. n. Timőtheus munkában gyökerezik és sok olyan vonása van, ami a trianoni részén nincs meg. Ezért nem tartom fölöslegesnek munkánk részletesebb ismertetését. E. A Timőtheus munka. Évekkel ezelőtt lapunk hasábjain ismertettem a Timótheus munkát, de azé; t mégis szükségesnek tartom néhány jellemző vonásá­nak ismertetését. A mi munkánk is. úgy indult meg, mint az első KIÉ Williams György kezdeményezé­sére: kicsiny imaközösség alakult Komáromban diák­it jakból és hordozta az ifjúsági munka ügyét. Foko­zatosan több és több ifjú csatlakozott ehhez a közös­séghez mindenféle társadalmi rétegből, később a vi­dékről i s. Munkánk kerete a bibliakör volt és az is maradt. Fő célunkat abban láttuk meg már 12 évvel ezelőtt és abban látjuk ma is, hogy olyan ifjakat nyer­jünk meg Krisztus számára, akik tovább akarják és tudják adni az Evangéliom üzenetét, szóval maguk is missziói munkások lesznek. Világosan látjuk, hogy : ezt csak úgy érhetjük el, ha munkánk középpontjába a Bibliát állítjuk. Ez azonban azzal a következmény­­nyel járt, hogy tömegek nem csatlakoztak mozgal­munkhoz és nem tudtak beilleszkedni a munkába, másrészről viszont évek folyamán olyan ifjú gárda alakult ki, amelyik alkalmas arra, hogy az egyház­megyében megindult ifjúsági munka terhét hordozza. 2. Elhelyezkedésünk a felszabadu ás után. A meg­szállás évei alatt lassan kialakult és kiépült az a ke­ret, amelyben munkánk tovább fejlődött. Lépésröl­­lépésre egyének megnyerése által mind szélesebb kör­ben terjedt el és .lett ismeretessé. A felszabadulás azonban új helyzetet teremtett. Meg kellett találni j a kapcsolatot és felvenni az érintkezést az itteni ifjú­­[ sági mozgalmakkal, hogy a Timótheus munka is bele­­' illeszkedjék a magyar református ifjúság megnyeré-

Next

/
Oldalképek
Tartalom