Dunántúli Protestáns Lap, 1944 (55. évfolyam, 1-53. szám)

1944-02-06 / 6. szám

1944. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 27. oldal. ■megszerzése még’ az osztatlan, vagy csak részben osztott iskolák részére is, melyekben ez idő szerint még nem kcf­­telezö a hangjegyek alapján való tanítás. Mégis az ambiciózus tanítók próbát tehetnek a zenei elemek is­mertetésével s hiszem, hogy a próba után kedvet fogy­nak kapni a folytatáshoz is. S a kísérletet akár a III-ik, akár a ÍVhik osztályban, akár a két osztály összefogásá­val meg lehet tenni. Meg vagyok róla győződve, hogy a tanulók a vezérkönyv játékos, mesés, rajzos ismerteté­sét a hangjegyek értékéről, alakjáról, magassági viszof­­nyairól stb. fokozódó érdeklődéssel és kedvvel hallgat­nák és tanulnák. Teljesen új úton jár az író a hangjegyek tanításáé­nál abban, hogy nem a hangsor első hangját, a C-t is­merteti először, hanemj a második vonalon levő g hangot [s a továbbiakban sem sorrendben halad, hanem aszerint, amint egyes inondókákban, majd kis dalocskákban me­lyik hang ismertetése válik szükségessé. Természetesen a hangjegyek tanításának megkezdése nem azt jelenti, hogy most már a dalokat és énekeket csak hangjegyek alapján lehet tanítani. Korántsem, ez" még messzebb levő dolog. Csak egyes dalokat lehet hangjegyek alap­ján betanítani, a dalok nagy többsége még csak hallás után tanítandó. Ellenben a Vezérkönyv bemutatja, hogy miként lehet a tantervben előírt és hallás után betanított dalokat a hangjegytanítás szolgálatába állítani. Épen ezért nélkülözhetetlen az énektanításnál ez a könyv, mert a tanítóképzőkben semmiképen sem lehetett ilyen részletesen foglalkozni az énektanítás módszerével, mint ebben a könyvben találhatjuk, hol még az egyes órák anyaga is módszeresen fel van dolgozva.. Tartalmaz e könyv ó3 mondókát és dalt a Kodály-féle Iskolai Ének­­gyűjteményből. Mindenesetre nagyon helyes dolog, hogy a mai selejtes daltermelés mellőzésével ezeket a részi­ben — ősrégi énekeket ismerteti meg a növendékekkel. A legmelegebben ajánlom a Vezérkönyv beszerzé­sét és lehetőség szerinti bevezetését ref. egyházaink is­kolái részére. Tóth Lajos ny. főisk. ének- és zenetanár. — Szabó Imre budapest-fasori lelkipásztort és a budapesti egyházmegye esperesét ünnepelte egyház­­községe és egyházmegyéje abból az alkalomból, hogy most töltötte be lelkipásztori működésének 25-ik esz­tendejét. Isten gazdagon megáldotta ezt a 25 esztendőt. A, jeles pápai diákból, a kitűnő szavaiéból, képzőtársa­sági ifjúsági elnökből, főiskolai széniorból, a buzgó bibliaköri tagból a magyarországi református egyház egyik legáldottabb igehirdetője, messzenéző, evangéliumi távlatokat látó, sokat alkotó, felelősségteljes őrhelyein Krisztus igazságairól mindig határozottan bizonyságot tevő, erőteljes egyénisége lett, aki mert Istenre tette fel egész életét, épségben meg tudott állani korunk viha­rokkal terhes esztendeiben a fővárosi, az egész ország színe előtt folyó munka fokozott kísértései között. A pápai Alma Mater, mely mindig örömmel szemléli fiai munkálkodását Isten országa érdekében, örömmel kö­szönti egykori kitűnő tanítványát és szeretettel kéri rá Isten még gazdagabb áldását, hogy nagy feladataihoz mindig több és több erőt kapva, sokáig szolgálhasson a rábízottaknak Isten dicsőségére. Ad multos annos! — Gyászhír. Mély részvéttel értesültünk, hogy dercsikai Huszár Aladár, a Magyar Országgyűlés felső­házának tagja, nyug. kúriai bíró, kir. törvényszéki elnök, a Magyar Érdemrend Középkeresztjenek tulajdonosa, Somogy vármegye törvényhatóságának tagja, a belső­somogyi egyházmegye örökös gondnoka, a Johannita Rend lovagja stb., életének 76-ik évében, rövid szen­vedés után, január 27-én csendesen elhűnyt. Temetése január 31-án volt Kutason nagy részvét mellett. Az igazak emlékezete áldott. — Iskolaavatás Somogyaszalón. Felejthetetlen napja lesz a somogyaszalói református gyülekezetnek december 19-ike. Ekkor adták át rendeltetésének a meg­újult, átmodernizált iskolát, az egyházközség eme féltve őrzött ősi intézményét, a mai oktatás- és nevelésügy követelményeinek teljesen megfelelővé téve. Az avató ünnepségen a belsősomogyi egyházmegye részéről je­len volt Lieber István egyházmegyei tanügyi bizottsági elnök, szigetvári lelkipásztor, az 'állami oktatásügyet Rédey Gyula áll. körfelügyelő, a kaposvári Anna-utcai elemi iskola igazgatója, megyei tanítóegyesületi elnök képviselte, a politikai község vezetőségét pedig Bóna Imre jegyző. Az ünnepség templomi istentisztelettel vette kezdetét, melyen Lieber István hirdette az Igét, létekbe markoló erővel. Az iskola átadásának aktusa az új és a gyülekezet tagjaitól zsúfolásig megtelt iskolateremben lefolyt ünnepély keretében történt. Itt miután ifj. Nyárv Pál, a gyülekezet lelkipásztora üdvözölte az iskolaava­tásra megjelent vendégeket, előbb Lieber István, majd Rédey Gyula méltatták annak nagy jelentőségét, hogy a somogyaszalói gyülekezet áldozataival pecsételte meg, hogy szívén viseli az oktatásügyben a község jövőjét. Kiss József kántortanító mélyről törő meghatott szavak­kal vette át további munkásságának új műhelyét. A gyülekezet boldogan szemlélte végig megújult szép isko­láját, melynek magas, tágas termén a déli oldal csaknem teljesen üvegezett, úgy, hogy még télen is »csupa nap­sugár« környezetben végezhetik munkájukat a gyerme­kek. Az iskola berendezése kényelmes, higiénikus. Az üvegfalú előszobában négy medencés mosdó szolgál a gyermekek tisztaságra nevelésére, a rendre szoktatás esz­köze pedig az ugyancsak itt található előszobafal, melyen minden gyermek saját névtáblás fogasára akaszthatja felöltőjét. A generális restauráció munkája kiterjedt az iskolával egybeépült tanítólakra is. Az iskolához egy­idejűleg behelyezhető színpad is készült, melynek bíbor­­színű függönyéhez és kulisszáihoz a leányok hordták össze a nagyértékű házi vásznat. Ezen a színpadon zaj­lott le már, óriási érdeklődés mellett az iskolás gyerme­kek karácsonyfaünnepélyének műsora. — A zánkai ref. egyház és a balatonszepezdi leányegyház elmúlt évi élete a háborús viszonyok elle­nére is — vagy talán éppen annak hatására — bel­­missziói szempontból javuló képet mutat. Zánkán külö­nösen az ifjúság végzett lelkes munkát. Előadások rendezésével szerzett pénzét könyvtárgyarapításra, bib­liák, zsoltárok beszerzésére fordította. Ping-pong kész­letet vásároltak, azonkívül más nemes célokat is szol­s®@®g®®@®®®®®®®@®®®®®®®®®®«®®®®®®@®®®®® 1 VEGYESEK 1 @ @3 ®$®@®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®C«3Cti8®S@@®®SS®®®®

Next

/
Oldalképek
Tartalom