Dunántúli Protestáns Lap, 1944 (55. évfolyam, 1-53. szám)
1944-12-03 / 49. szám
1944. DUNÁNTÜLI PROTESTÁNS LAP oldal. pul abban a családok száma 150—200. Ha ebben a gyülekezetben csak 5—6 presbiter végzi is a látogatást a gyülekezetét körzetekre osztva feb. akkor is könnyén meglátogathatják évenként négyszer a körzetükbe tartozókat. A lelkipásztor viszont a hét első négy napján napi 2—3 órát fordítva látogatásokra, egy évben 40 hetet véve alapul, legkevesebb 48Ó látogatást tenet. Ha gyülekezete 200 családból áll, akkor is eljuthat egy évben kétszer mindenkihez és még marad 80 látogatás külön a betegek és a jobban rászorulók részére. Emellett teljesen szabad marad 12 hete és minden hét két utolsó napja egyéb teendők végzésére. A beszélgetésre nézve nem lehet általános érvényű szabályokat adni. A látogatást nem szükséges imával kezdeni és nem szükséges a Bibliából sem olvasni. A látogatás végén feltétlenül mondjon rövid imát a lelkipásztor. A beszélgetést a család minden tagjával kell folytatni és abban a következőkre legyünk tekintettel: 1. Szokták^e a családban a Bibliát rendszeresen olvasni? E tekintetben sokszor szorul a család intésre és buzdításra. 2. Tanítják-e a szülők otthon gyermekeiket? 3. Mit olvasnak szabad idejükben a család tagjai, mert ez is nagyon fontos kérdés. 4. Törődnek-e a szülők azzal, hogy mit csinálnak a gyermekeik a házon kívül, amikor nincsen rajtuk a szülők szeme? 5. Békességben élnek-e a család tagjai egymással és a szomszédsággal? 6. A család konfirmált tagjai élnek-e rendesen űrvacsorával? 7. Rendszeresen részt vesznek-e az istentiszteletekén és egyházi összejöveteleken? Általában részt vesznek-e az egyház munkáiban? 8. Kikkel tartanak fenn érintkezést, milyen társadalmi életet élnek? Ezek az általános kérdések természetesen nem arra valók, hogy azokat látogatások során szószerint és ilyen sorrendben kövessük, hanem hogy tudjuk, miről folyjon a beszélgetés. Ha azután a lelkipásztor azt látja, hogy a család tagjai valamelyik kérdésben nem látnak tisztán, vagy nem jól vélekednek, iákkor a látogatás kapcsán kell őket a helyes útra vezetni és a Krisztus igazságáról meggyőzni. Ha bűnnel, tévelygéssel találja magát szemben, akkor tanítással és intéssel igyekezzen terjedésének gátat vetni. Ha szenvedőkkel találkozik, utaljon Jézusra és más szenvedőkre, akiknek a szenvedés lelke javára szolgált. Általában, ha bármilyen bajjal, vagy rendellenességgel találja magát szemben, mint lelki orvos, állapítsa meg a helyes diagnózist, hogy utána helyesen mutathasson reá a gyógyulás útjára. Ehhez természetesen arra van szükség, hogy maga is naponként álljon meg a lelkek „legfőbb orvosa, Jézus előtt s az igeolvasáson és imádságon keresztül maga is találja meg a gyógyulást. Krisztushoz újabb lelkeket csak az tud vezetni, aki magáról is elmondhatja, hogy Krisztus megváltott tulajdona. Pomothy Dezső. — A kaposvári gyülekezetben két diakonisszatestvér dolgozik. Az iskolai szünet alatt is folynak a vallásórák 12 különböző helyen. A konfirmációi tanítás négy csoportban történik. A sebesült katonák részére a gyülekezeti tagok beadják a kiolvasott egyházi lapokat. A KIÉ munkát Varga Gyula vallásoktató lelkész végzi, a cscrkészösszejöveteleket Bódizs József s. lelkész tartja. (F .. ~ ~~ ^ K KONYVISMERTETES 3 Siübó Gyula: Református egyházzenetörténeti dolgozatok. Tiszaföldvár, 1944. 8-r. 93 lap. A könyv a jeles szerzőnek, aki a református egyházzenei irodalomnak elismert nevű munkása, az elmult tíz év folyamán, különböző helyeken és alkalmakkor felolvasott vagy nyomtatásban megjelent egyházzenetörténeti dolgozatainak egy részét foglalja magában. i Mivel az egyes dolgozatok keletkezése idején szerző kötve volt különféle körülmények által, a mostani gyűjteményes kiadásban csaknem va’amennyin végzett az újabb adatok és irodalom felhasználásával kisebb-nagyobb, bővítő, kiegészítő módosítást, ezekre a változtatásokra pontosan utal a dolgozatok végén található jegyzetekben. Megkapó a mű kiadásának története. Ezt ugyanis a végzett tanítványok áldozatkészsége tette lehetővé, akik hálájuktól és ragaszkodásuktól vezéreltetve, titokban kifizették a nyomdánál a könyv előállításának remélhető költségeit s szerzőt idei névnapja alkalmából a kész megrendelő levéllel ajándékozták meg. Szerző tanári és igazgatói működése legszebb emlékei közé tartozik ez a kedves meglepetés. Külön kiemeli szerző előszavában azt a jóakaratú támogatást, amelyet Révész Imre tiszjántúli püspöktől nyert az egyes dolgozatok készítése, de általában egész egyházzenetörténeti munkálkodása során.. A kötet négy tanulmányt tartalmaz. Az első Gálszécsi István életével és énekeskönyvével foglalkozik, felhasználva az idevágó eddigi irodalmat. Nagyon érdekes a második tanulmány, melynek címe: Hajdúsági papok és kántorok szerepe a magyar református egyházi ének és zene történetében. Ebben szól Nagy István, Lukács István, dr. Baltazár Dezső, Beke Antal, Ivanka Zoltán, Litkey Péter, Tóth Lajos, vitéz Makláry Lajos és Iványi Antal munkásságáról. Különösen örülünk annak, amit pápai kollégiumunk nyugalmazott ének- és zenetanáráról, a mi kedves Tóth Lajos bátyánkról ír, kiemelve, hogy menynyire a munka embere volt és hogy élete jelentős pályafordulatánál, amikor eljött Hajdúszoboszlóról Pápára, az anyagiak figyelmenkívül hagyásával hogyan tudott megkülönböztetést tenni hivatal és elhivatás között és ez könnyűvé tette számára a döntést. Tóth Lajos életrajzi adatai összegyűjtéséért igazán hálásak vagyunk szerzőnek, mert olyanokat tudunk meg belőlük, főleg ifjúságára vonatkozólag, amiket Tóth Lajos szerénysége elhallgatott előttünk. Közli Tóth Lajos arcképét is. Történeti vázlatnak nevezi szerző Az orgona a református egyházban c. tanulmányát, mely azonban több szempontból fontos és egyenesen hiánypótló. Bizonyára kevesen hallottak a rómaiak viziorgonájáról. Szabó a legújabb kutatások nyomán közli a dr. Nagy Lajos múzeumőr által leírt és a pécsi Angster orgonagyár által helyreállított hangszert, melyet meg is szólaltattak. Sok forrást tanulmányozott át, míg öszszegyüjthette a tanulmány 3-ik (Az orgona Magyarországon) és 4-ik (Az orgona a református templomban) c. fejezeteit. Ez utóbbi c) pontja (A mai állapot) alatt, mintegy függelékként 20 lapon közli, hogy melyik magyar református gyülekezetnek van orgonája
