Dunántúli Protestáns Lap, 1944 (55. évfolyam, 1-53. szám)

1944-08-27 / 35. szám

152. oldal DUNANTOLi PROTESTÁNS LAP 1944. mindegyiknek azt mondanám: nem! Mi senki és semmi teilen nem harcolunk, csak egyes egyedül a bűn ellen, de az ellen aztán harcolunk. Az új viszonyok semmi­féle új állásfoglalást nem kívánnak tőlünk. A mi új állásfoglalásunk a régi: harcolni a bún ellen sza? bad lelkiismerettel megalkuvás nélkül. Most a vér­gőzben, nagy vergődések, kínok és jajgatások között születő új világban is ez a legaktuálisabb feladatunk és nincs is rajta kívül más. Ha másképp tennénk, nagyon ártana nékünk, de jgy mienk az ígéret: »semmi sem árthat néktek«. 3. De hogy megkapom én ezt a hatalmat, az igazán nem magától értetődő dolog, hanem csoda, mint minden isteni ajándék. Csoda csak ott van, ahol hisznek és imádkoznak. Jézus gyógyítása előtt min­dig megkérdezte: hiszed-é ezt? Csak az elhangzott bizonyságtétel után mondotta ki: legyen a'te hited szerint! Milyen az én hitem? Mert a hitem szerint történik velem minden. El kell imádkoznom minden reggel, mikor elindulok, Ézsaiás imádságát: »Uram, küldj el engem!« Én éveken át hirdetem az Igét, de úgy érzem, nincs hatalmam. Tégy engem is a hetven közül egynek, hogy kígyókon és skorpiókon tapodva semmi se árthasson nékem. A világ most ördögökkel van tele. Még az ördögök is engedjenek! Hadd énekel­hessem bátrabban: »Ha a világ mind ördög volna, És elnyomni minket akarna, Minket semmi meg nem rendíthet, Míg Krisztusba vetjük hitünket!« Ámen. Tatai ehm. lelkészértekezletének gyűlése. A tatai egyházmegye lelkészértekezlete 1944 jú­lius hó 25-én Tatán tartotta meg évi közgyűlését, amelyen jelen voltak: Leőke Károly esperes, felső­házi tag, Thaly Dezső egyházmegyei gondnok, Eger­­házy Lajos Orjó igazgató és az íegyháZmegye lelki­­pásztorai, segédlelkészei. Igét hirdetett és imádkozott Varga Kálmán csépi lelkipásztor. M kos Lajos dadi lelkipásztor, lelkészértekezleti elnök megnyitó beszédet mondott. Megköszönte az egyházmegye lelkipásztorainak az elnöki tisztségre való megválasztását. Bizalmat, .megértést lés támogatást kért munkájához. Hangsúlyozta, hogy megnyitó beszédeit mindenkor a lelkipásztori továbbképzés szolgálatába állítja és a lelkészértekezlet előadásai is ezt a célt szolgálják. A lelkipásztornak — mondotta beszédében — újjászületett léleknek kell lennie, mert így lehet a Krisztus tanítványa és csak így tudja elvégezni lelki­pásztori feladatát. Állandóan növekednie kell hitben és szeretetben, hogy 'hirdethesse Isten igéjét alkal­matos és alkalmatlan időben. A lelkipásztor imádkozó életű legyen, mert így taníthat másokat is imádságra. Ápoljuk az együttérzést a ^gyülekezet tagjai között, de a lelkipásztorok között is. Álljunk1 egymás mel­lett örömben és bánatban egyaránt. Felhívja a lelki­­pásztorok figyelmét a megjelent theolpgiai munkákra és ezek szorgalmas tanulmányozását kéri. Egerházy Lajos Orjó igazgató a gyülekezetek és lelkipásztorok anyagi kérdéseiről tartott előadást. Be­szélt azokról a lehetőségekről, amelyek által megerő­síthetjük anyagilag a gyülekezet tagjait és a lelkész­családokat. Beszéde sürgető felhívás volt a lelkipász­torok számára, hogy álljanak munkába és tegyenek meg mindent, amit csak tehetnek, egyházunk és hazánk megerősítése érdekében. Nagy Kornél dunaalmási lelkipásztor dr. Antal Gábor püspökről emlékezett meg születésének 100. évfordulója alkalmával. Ismertette dr. Antal Qábor élettörténetét és azt az eredményes munkásságot, ame­lyet végzett a dunántúli egyházkerület, valamint ennek intézményei érdekében. 18 esztendeig volt tanára a főiskolának, majd az ácsi gyülekezetnek lelkipásztora. 1896. évben püspökké választotta a dunántúli egy­házkerület és lelkipásztorának hívta meg a komái­­romi egyházközség. Közel két évtizedig tartó püspök­sége alatt dolgozott és alkotott. Egész élete szolgálat volt Krisztusért, egyházunkért, hazánkért és főisko­lánkért! ( Barsi Lajos bokodi lelkipásztor »A szórványmisz­­szió«-ról tartott értékes előadást. Rámutatott ennek a kérdésnek fontosságára és a megoldást sürgette. A szórványmisszió végzésének nehézségeit és akadályait saját tapasztalatából ismertette. Hangsúlyozta, hogy a missziói munka végzéséhez erős hit és áldozatos élet szükséges, de az anyagi segítség sem nélkülözhető. Előadása élénk érdéklődést és sok hozzászólást vál­tott ki. Dr. Márkus Jenő tatai lelkipásztor »Védekezés a reverzális veszedelme ellen« címen tartott előadást. Ismertette a reverzális kérdést és ezzel kapcsolatos ál­datlan harcot, amelyet a keresztyén felekezetek foly­tatnak. Rámutatott az egyházi törvények és Konvent rendelkezéseire, amelyek kötelességévé teszik a lelki­­pásztoroknak a védekezést. ' Csizmád a Károly mosonmagyaróvá:i lelkipásztor »A népfőiskola célja és szervezeti kérdése« címen tar­tott előadást. Ismertette a népfőiskola keletkezésének történetét és hazánkban megindult népfőiskolái mun­kát. A népfőiskola célja, hogy a magyar gazdaifjú­ságot lelki, hazafias és gazdasági nevelésben része­sítse, de mindezek felett célja, hogy a Krisztus szá­mára meghódítsa az ifjúságot. Valláserkölcsi, haza­fias és gazdasági irányú neveléssel azt akarja elérni, hogy a tanfolyamot elvégzett ifjú hű tagja legyen az egyháznak, testvére embertársainak és hasznos, öntu­datos polgára h hazának. Tapsonyi Sándor nagyigmándi lelkipásztor leány­­gimnázium létesítésének fontosságáról tartott előadást és ismertette javaslatát, amelyet a lelkészértekezlet egyházmegyei közgyűlés elé terjesztett. Szőnyi József naszályi lelkipásztor pénztárosi és könyvtárosi jelentését olvasta fel. Mikos Lajos elnök buzgó imádságával fejeződött be a közgyűlés. Csizmadi a Károly értekezlet! jegyző. — „Nincs már szívem félelmére“... címen jelent meg és úgy a szerzőnél, mint az összes egyházi könyvkereskedésekben már is kapható Nyáry Pál tb. esperes, pécsi lelkipásztor új könyve. A csinos karton­kötésben megjelent könyv bolti ára 2 pengő, finomabb papíron 3 pengő. Mivel e könyvecske „drága szerettei­ket gyászolók és siratok vigasztalására és lelki építésére“ készült-ajánljuk, vagy küldjük el gyászolóknak részvét­levél helyett. A gyász súlyos keresztje alatt szenvedő­leikeket sok evangéliumellenes gondo’at kísérti, fontos, hogy a vigasztalás szolgálatát az élő Krisztus igéjének világossága hassa át. E könyv, mely ezzel a céllal ké­szült, jó reménységgel indul útjára, hogy igaz vigasz­talással erősítgesse a lesújtottakat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom