Dunántúli Protestáns Lap, 1944 (55. évfolyam, 1-53. szám)

1944-01-02 / 1. szám

2 u!da!. DUNANTOLI protestáns lap 1944 jé re munkaién ét, így majd mindenre jut idő és nem ma­rad elvégezetlen, aminek elvégzését reá bízta az Úr. Ezzel a munkával kapcsolatban nyomatékosan fi­gyelmetekbe ajánlom, az úgynevezett népfőiskolái mun­kái. Egyházkerületünk területén négy népfőiskola, illetve népfőiskolái tanfolyam működik (Veszprém, Rónafő, Csurgó, Pápa). Hívjátok fel ifjúságunk figyelmét ezekre. A közelmúltban résztvettem a veszprémi népfőiskola le­ventevezető tanfolyamának záróvizsgáján, hol személye­sen győződtem meg a látottak és a hallottak alapján ar­ról, hogy nemcsak a leventeintézménnyel kapcsolatos tudnivalókat sajátították el, nemcsak történeti, nyelvi, számtani, zenei stb. ismereteiket gyarapították az azon részt vett ifjaink, hanem főként lelki indításokat is nyer­tek Jézus követésére és társaiknak is hozzávaló eheze­­tésére. A másik fontos munka, amit el kell indítani min­den egyházközségben: a női munka megszervezés °. Egy­házkerületi missziói bizottságunk és közgyű'é síink évtize­deken át adott utasításai után, újat alig mondhatok. De arra való tekintettel, hogy a legutóbbi missziói je­lentés adatai szerint egyházközségeinknek még a jelében sem folyt ez a missziói munka s miután egyházkerül éti közgyűlésünk minden egyházközségben kötelezővé tette a nőszövetségek megszervezését és a munka elindítását, arra különösen felhívom figyelmeteket szeretett lelki­pásztortársaim. Meg kell indítani ezt azért is, mert úgy látom, hogy az egyesületi módszer lejárt és a nagy missziói kérdések a szövetségi munkaágak kiépítésével lesznek megoldhatók és továbbfejleszthotök. Általános irányelvekül a következők szem előtt tartását kérem. Általában a női munka célja a református női hit­élet ápolása és a gyülekezeti jótékonyság gyakorlására való megszervezés. A hitélet ápolására szolgálnak a bibliaórák, vallásos összejövetelek, templomi ünnepé­lyek. A női munka körébe sorozható a templomok tisz­tántartása és díszítése, kultúrösszejövetelek, varróórák, konferenciák és kirándulások rendezése, gyülekezeti jó­tékonyság, szegények segélyezése, iskolásgyermekek fel­ruházása, munkaalkalmak felkutatása és munkához jut­tatás, kísértésnek kitett nők, kiváltképen leányok gondo­zása, bukott nők felemelése, özvegyeknek és árváknak (különösen hadiözvegyeknek és hadiárváknak) gondozása és segítése, betegeknek, elhagyottaknak, munkaképtele­neknek és aggoknak látogatása, ápolása, felkarolása és segélyezése. Ezeket a mnkákat tanácsos két csoportba osztani annak megjelölésével, hogy mit végezzen n nő­­szövetség és mit a leánykor. A határvonalat megvonni a kettő között nagyon nehéz, mégis tanácsos kijelölni mindegyik működési körét és területét, úgy azonban, hogy az összhang a nőszövetség és a leánykor között meglegyen. Bár mindegyik önmagát tartja fenn és táp­lálja, mégis mindegyik a másikért is felelős. Ez kife­jezésre juttatható úgy is, hogy a nőszövetség a leány­­munkában, a leánykor viszont a nőszövetségi munkában képviselteti magát. Feltétlenül kívánatos az, hogy a nőszövetségnek és a leánykörnek külön bibliaórája le­gyen, mert mások az asszony- és mások a íeányélet problémái, melyeket az evangélium fényében kell meg­világítani. Ha van olyan kisebb gyülekezetünk, — mint ahogyan nagyon sok van — ahol az általam felsorolt munka ágak mind nem valósíthatók meg, egyet f eltétlen meg kell tenni: a nőket bibliaközösségben összegyűjteni! Ez a közösség majd meg fogja találni a munkaalkalma­ikat, s azt tartanám legegészségesebbnek, ha ebből a kö­zösségből nőnének ki azok a különböző gyülekezeti munkaágak, melyeket a nők végezhetnek. Ennek a nagyjelentőségű munkának elindításában, megszervezésében és végzésében szívesen jön segítségül tanáccsal és munkával Pilder Mária úrhölgy, akit az Egyetemes Konvent elnöksége az 1944-ik év tartamára, a mai naptól fogva az Országos Református Nőszövetség titkári teendőinek ellátásával megbízott s őt 1943. évi december hó 30-án kelt 7451/1943. számú ajánló leve­lével figyelmünkbe ajánlott. Szolgálata igénybe vehető a már meglévő női munkák magasabb egységbe való szervezésénél, az egyházmegyei nőszövetségek minden munkájában, egyházközségenként és egyházkerületenként a női munkák számára munkásképző konferenciák, tanfo­lyamok szervezésében és tartásában. Pilder Mária tanárnő őnagyságát az Országos Református Nőszövetség tit­kárát, a nőszövetségi munka kipróbált munkását bizalom­mal és szeretettel ajánlom szíves figyelmetekbe, különö­sen az egyházmegyéknek figyelmébe a női munka egy­házmegyei megszervezése és továbbvitele szempontjából. Mindezeknek végzéséhez a mindenható Isten adjon kitartást, buzgóságot és erőt és töltsön be Titeket öröm- I mel és békességgel a hívésben, hogy bővöl köd jelek a reménységben a Szentlélek ereje által. A mi Urunk Jé­zus Krisztusnak kegyelme legyen mindnyájatokkal. Békét hozó, áldott újesztendő kívánásával és atya­­fiságos szeretettel vagyok Pápán, 1944. évi január hó 1-én. szerető lelkipásztor-testvéretek Győry Elemér püspök. Miklós Géza. 1868—1943. A székesfehérvári gyülekezet nyugalomba vonult agg prédikátora dec. 12-én rövid szenvedés után elhunyt. Benne a székesfehérvári egyház utóbbi 35 éves történeté­nek jellegzetes egyénisége távozott el a minden élők útján. Miklós Géza 1868 február 2-án Csősz községben született. Gyermekéveit itt, majd Falubattyánban töl­tötte, hol édesapja községi jegyző volt. Gimnáziumi ta­nulmányait a pápai főiskolában végezte, majd innen a budapesti theologiára ment. Mindenütt elsőrendű tanuló volt. A papivizsga letétele után Skóciában kapott ösztön­díjat az edinburghi híres New College-ben. Itt jeles tanárai voltak, köztük a híres Dods is. Élete végéig sze­retettel nézegette azt a nagyszámú könyvet, amit skóciai tanulmánya idején szerzett és könyvtárának tudományos értékét megalapozta. Ebben az időben hosszabb-rövij­­debb tanulmányi utat tett Németországban, Svájcban, Franciaországban is. Hazájába visszatérve segédlelkész volt több helyen, majd 1895-ben az erdélyi sepsiszent­györgyi Mikó kollégiumba választatott meg vallástanár­nak. 1900-ban pedig a falubattyáni gyülekezet lelkipászr torává választotta. Az itt töltött 4 év alatt megjaví­totta a paróchiát, a gyülekezet új iskolát épített, tanító­lakást szerzett és helyreállította a takarékmagtárat. 1904-ben a székesfehérvári gyülekezet hívta meg lelkipásztorának. A gyülekezet még akkor kicsi, csaknem fele volt a mainak. A város környékén azonban reformá­tus községek voltak, honnan egyre többen költöztek be. A fejlődésképes helyen a fiatal lelkész nagy lendülettel állott neki a munkának. Elhagyott állapotban voltak az épületek. Ezeket meg javíttatta. Az alacsony templom­­tornyot felemelte a gyülekezettel egyetértve, nagyharan­got szerzett bele közadakozásból. A világháború és fórra-

Next

/
Oldalképek
Tartalom