Dunántúli Protestáns Lap, 1944 (55. évfolyam, 1-53. szám)
1944-01-02 / 1. szám
2 u!da!. DUNANTOLI protestáns lap 1944 jé re munkaién ét, így majd mindenre jut idő és nem marad elvégezetlen, aminek elvégzését reá bízta az Úr. Ezzel a munkával kapcsolatban nyomatékosan figyelmetekbe ajánlom, az úgynevezett népfőiskolái munkái. Egyházkerületünk területén négy népfőiskola, illetve népfőiskolái tanfolyam működik (Veszprém, Rónafő, Csurgó, Pápa). Hívjátok fel ifjúságunk figyelmét ezekre. A közelmúltban résztvettem a veszprémi népfőiskola leventevezető tanfolyamának záróvizsgáján, hol személyesen győződtem meg a látottak és a hallottak alapján arról, hogy nemcsak a leventeintézménnyel kapcsolatos tudnivalókat sajátították el, nemcsak történeti, nyelvi, számtani, zenei stb. ismereteiket gyarapították az azon részt vett ifjaink, hanem főként lelki indításokat is nyertek Jézus követésére és társaiknak is hozzávaló ehezetésére. A másik fontos munka, amit el kell indítani minden egyházközségben: a női munka megszervezés °. Egyházkerületi missziói bizottságunk és közgyű'é síink évtizedeken át adott utasításai után, újat alig mondhatok. De arra való tekintettel, hogy a legutóbbi missziói jelentés adatai szerint egyházközségeinknek még a jelében sem folyt ez a missziói munka s miután egyházkerül éti közgyűlésünk minden egyházközségben kötelezővé tette a nőszövetségek megszervezését és a munka elindítását, arra különösen felhívom figyelmeteket szeretett lelkipásztortársaim. Meg kell indítani ezt azért is, mert úgy látom, hogy az egyesületi módszer lejárt és a nagy missziói kérdések a szövetségi munkaágak kiépítésével lesznek megoldhatók és továbbfejleszthotök. Általános irányelvekül a következők szem előtt tartását kérem. Általában a női munka célja a református női hitélet ápolása és a gyülekezeti jótékonyság gyakorlására való megszervezés. A hitélet ápolására szolgálnak a bibliaórák, vallásos összejövetelek, templomi ünnepélyek. A női munka körébe sorozható a templomok tisztántartása és díszítése, kultúrösszejövetelek, varróórák, konferenciák és kirándulások rendezése, gyülekezeti jótékonyság, szegények segélyezése, iskolásgyermekek felruházása, munkaalkalmak felkutatása és munkához juttatás, kísértésnek kitett nők, kiváltképen leányok gondozása, bukott nők felemelése, özvegyeknek és árváknak (különösen hadiözvegyeknek és hadiárváknak) gondozása és segítése, betegeknek, elhagyottaknak, munkaképteleneknek és aggoknak látogatása, ápolása, felkarolása és segélyezése. Ezeket a mnkákat tanácsos két csoportba osztani annak megjelölésével, hogy mit végezzen n nőszövetség és mit a leánykor. A határvonalat megvonni a kettő között nagyon nehéz, mégis tanácsos kijelölni mindegyik működési körét és területét, úgy azonban, hogy az összhang a nőszövetség és a leánykor között meglegyen. Bár mindegyik önmagát tartja fenn és táplálja, mégis mindegyik a másikért is felelős. Ez kifejezésre juttatható úgy is, hogy a nőszövetség a leánymunkában, a leánykor viszont a nőszövetségi munkában képviselteti magát. Feltétlenül kívánatos az, hogy a nőszövetségnek és a leánykörnek külön bibliaórája legyen, mert mások az asszony- és mások a íeányélet problémái, melyeket az evangélium fényében kell megvilágítani. Ha van olyan kisebb gyülekezetünk, — mint ahogyan nagyon sok van — ahol az általam felsorolt munka ágak mind nem valósíthatók meg, egyet f eltétlen meg kell tenni: a nőket bibliaközösségben összegyűjteni! Ez a közösség majd meg fogja találni a munkaalkalmaikat, s azt tartanám legegészségesebbnek, ha ebből a közösségből nőnének ki azok a különböző gyülekezeti munkaágak, melyeket a nők végezhetnek. Ennek a nagyjelentőségű munkának elindításában, megszervezésében és végzésében szívesen jön segítségül tanáccsal és munkával Pilder Mária úrhölgy, akit az Egyetemes Konvent elnöksége az 1944-ik év tartamára, a mai naptól fogva az Országos Református Nőszövetség titkári teendőinek ellátásával megbízott s őt 1943. évi december hó 30-án kelt 7451/1943. számú ajánló levelével figyelmünkbe ajánlott. Szolgálata igénybe vehető a már meglévő női munkák magasabb egységbe való szervezésénél, az egyházmegyei nőszövetségek minden munkájában, egyházközségenként és egyházkerületenként a női munkák számára munkásképző konferenciák, tanfolyamok szervezésében és tartásában. Pilder Mária tanárnő őnagyságát az Országos Református Nőszövetség titkárát, a nőszövetségi munka kipróbált munkását bizalommal és szeretettel ajánlom szíves figyelmetekbe, különösen az egyházmegyéknek figyelmébe a női munka egyházmegyei megszervezése és továbbvitele szempontjából. Mindezeknek végzéséhez a mindenható Isten adjon kitartást, buzgóságot és erőt és töltsön be Titeket öröm- I mel és békességgel a hívésben, hogy bővöl köd jelek a reménységben a Szentlélek ereje által. A mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelme legyen mindnyájatokkal. Békét hozó, áldott újesztendő kívánásával és atyafiságos szeretettel vagyok Pápán, 1944. évi január hó 1-én. szerető lelkipásztor-testvéretek Győry Elemér püspök. Miklós Géza. 1868—1943. A székesfehérvári gyülekezet nyugalomba vonult agg prédikátora dec. 12-én rövid szenvedés után elhunyt. Benne a székesfehérvári egyház utóbbi 35 éves történetének jellegzetes egyénisége távozott el a minden élők útján. Miklós Géza 1868 február 2-án Csősz községben született. Gyermekéveit itt, majd Falubattyánban töltötte, hol édesapja községi jegyző volt. Gimnáziumi tanulmányait a pápai főiskolában végezte, majd innen a budapesti theologiára ment. Mindenütt elsőrendű tanuló volt. A papivizsga letétele után Skóciában kapott ösztöndíjat az edinburghi híres New College-ben. Itt jeles tanárai voltak, köztük a híres Dods is. Élete végéig szeretettel nézegette azt a nagyszámú könyvet, amit skóciai tanulmánya idején szerzett és könyvtárának tudományos értékét megalapozta. Ebben az időben hosszabb-rövijdebb tanulmányi utat tett Németországban, Svájcban, Franciaországban is. Hazájába visszatérve segédlelkész volt több helyen, majd 1895-ben az erdélyi sepsiszentgyörgyi Mikó kollégiumba választatott meg vallástanárnak. 1900-ban pedig a falubattyáni gyülekezet lelkipászr torává választotta. Az itt töltött 4 év alatt megjavította a paróchiát, a gyülekezet új iskolát épített, tanítólakást szerzett és helyreállította a takarékmagtárat. 1904-ben a székesfehérvári gyülekezet hívta meg lelkipásztorának. A gyülekezet még akkor kicsi, csaknem fele volt a mainak. A város környékén azonban református községek voltak, honnan egyre többen költöztek be. A fejlődésképes helyen a fiatal lelkész nagy lendülettel állott neki a munkának. Elhagyott állapotban voltak az épületek. Ezeket meg javíttatta. Az alacsony templomtornyot felemelte a gyülekezettel egyetértve, nagyharangot szerzett bele közadakozásból. A világháború és fórra-
