Dunántúli Protestáns Lap, 1943 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1943-01-03 / 1. szám

4. oldal DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1943 hanem csak hitt és bízott abban, hogy azoknak, akik Istent szeretik, mindenek javukra vannak. Bizott Isten­ben és Isten által egyházának és nemzetének jövendő­jében s előre tekintő szemekkel haladt a barázdában s vetette az Igét alkalmas és alkalmatlan időben. Mert Győry Elemér minden szolgálatot az egyházban és a i nemzeti életben igazán igehirdetésnek tekintett s az igehírdető szelídségével és alázatosságával bízott abban, hogy Isten az, aki az aratást adja, s aki a boldog aratást valóban megadja. Mindazok az ajándékok, amelyekkel Győry Elemért Isten megáldotta és azok a kitűnő szolgálatok, amelyeket I általa végeztetett, a nemzeti társadalom részére is érett j gyümölcsöket hoztak. Egy magyar református lelkipásztor egyházi szolgálata a legtisztább és a legértékesebb i nemzeti szolgálat is. A püspöki tisztségre való meg- ! választása, a magyar jövendő szempontjából is nagy- ! jelentőségű tény. Megvagyunk győződve, hogy Győry j Elemér püspöki szolgálata által biztosítva van egyhá- j zunk súlya és tekintélye a magyar államiságban és a j magyar társadalmi életben, s viszont az ő személyével és munkájával nagy nyereséghez jut az egész magyar élet minden vonatkozásában.“ — A Lelkészegyesület karácsonyi számában dr. Tóth Endre pápai theol. tanár, egyet. m. tanár mél­tatja Győry Elemér püspökké választásának jelentő­ségét. Többek között így ír: »A dunántúli egyházke­rület várja Győry Elemértől az elődök munkájának folytatását. A dunántúli reformátusságnak egységben és egyetértésben való megtartását. A kisgyülekezetek megtartását, megmentését. Várja a szórványok s a pusz­ták református népének erőteljesen folytatódó misszió­­nálását, gondozását, egyházunk testébe való beépíté­sét, szórványközpontok megszervezését. Várja intéz­ményeinek, iskoláinak, a pápai főiskolának, a nőreve’ő­­intézetnek, a csurgói kollégiumnak további fejleszté­sét, erősítését. Várja tőle, hogy a nehéz időkben gyü­lekezetek és intézményiek erőskezű őre fegyen, hogy azokból, amelyek rája bízptt.ak egy se vesszen el. ha­nem a legkisebb épúgy, mint a legnagyobb, a leg­gyengébb és a legerősebb is, megmaradjon, növeked­jék az ő munkája által az Isten dicsőségére.« Majd ezzel végzi: »Nem olyan időket élünk, amikor soro­zatos új kezdeményezések, új alapítások jelölhetnék egy püspökváltozás útját. De a mai időkben sokkal nagyobb erőt igényel a meglévőknek töretlen átmen­tése boldogabb időkre — mint nyugodalmasabb ko­rokban számtalan nagy alkotás létrehozása. Mi dunán­túliak elsősorban azt kérjük, azt reméljük, azt várjuk Győry Elemértől, hogy jelszava legyen az Ige, s min­den törekvése annak betöltése: »Tartsd meg ami ná­lad van...« És hisszük, hogy Isten ad neki erőt erre. S ad neki időt és alkalmat, hogy átmentvén egyház­­kerületünket a bizton jövő nyugodalmasabb időbe, meg fogja valósítani a megálmodott álmokat és a meglátott látásokat is!« — A Kis Tükör decemberi számában Galam­bos Zoltán lelkipásztor felelős szerkesztő külön cikkben méltatja az új püspök megválasztását. Többek között így ír: „Győry Elemér nemcsak több nyelvet beszélő, kül­földi egyetemen tanult, falusi és városi lelkészséget viselt és theológiai főiskolán is tanárkodott, hanem a szónak is mestere, s a gyülekezeti újjáépítésnek példás elöljárója. Mint modern, haladó lelkipásztor az evan­­gelizáció, a belmissziós munkák úttörője s a gyüleke­zetében eredményes alkalmazója. Alázatos és szerény egyénisége, papi charizmái és egyházhűsége ismerete­sek Családja példásan istenfélő. S aki meg akarja ismerni munkáját, küldetésének valódiságát, az vizsgálja meg a győri szent Eklézsiát. Győry Elemér az eddigi eredményes papi munkája révén méltó legfőként a püspöki tisztségre.“ — Tisztujítás a belsősomogyi egyházmegyé­ben. Múlt évi december 16-án bontotta fel Kaposváron Szabó Bálint esperes, Batta Béla -és Keresztes Gyula tanácsbírákból álló bizottság az egyházmegyei tiszt­újításra beérkezett szavazatokat. Ä szavazás ered­ménye: esperes egyhangúlag Szabó Bálint, egyház­megyéi gondnok szintén egyhangúlag dr. Matoltsy Sándor. Lelkészi tanácsbírák: Izsák Aladár, Keresztes Gyula, Kovács József, Kovács Károly, B. Major János, Munkácsy Lajos, Németh Károly és Szabó Béla. Világi tanácsbírák: Batta Béla, dr. László Sándor, Lőczy La­jos, dr. Magda István, dr. Sárközy Béla, dr. Szabó- Béla, vitéz gróf Telekv Béla és dr. De breeze ni Dezső. Lelkészi főjegyző: Tóth Kálmán, világi főjegyző: dr. Magav Ferenc. Lelkészi jegyző: Sárosi István, vihígi jegyző: dr. Sárközy László. Ügyész: dr. Boross Ist­ván. A csurgói kollégium képviselője: Bodó Jenő. Tanítóképviselők: Gárdonyi János, Kun Ede, Lőczy Lajos és vitéz Tatár Bálint. Úgy a tanácsbírói, mint a többi tisztviselői állásnál is a szavazás legnagyobb részben egyhangú volta, kisebb részben néhány szava­zattal való eltérése mutatta az egyházmegye bizal­mát és egységes állásfoglalását a megválasztottak iránt. Szeretettel köszöntjük az egyházmegye t'szti­­karát, köztük főként az egyházmegye új gondnokát, dr. Matoltsy Sándort, akit eddigi fáradhatat1an mun­kássága, példás egvháziassága, áldozatkészsége és al­kotó képessége nyomán méltán emelt egyházmegyéjé­nek egyhangú bizalma a gondnoki tisztségbe. — Tóth Zsigmotid nagymadi lelkipásztort válasz­tották meg a komáromi egyházmegye gyülekezetei a lemondás folytán megürült tanácsbírói tisztségre. — A Darányi Kálmán Diákház Bizottság országos szervező lelkészévé Végh Dániel volt pápai segédlelkészt választotta meg. Végh Dániel munkáját a dunántúli egyházkerületben kezdte meg. Az esperes ! uraknál személyesen tesz látogatást és a gyűjtés meg­szervezését kijelölt egyházmegyei megbízottak segít­ségével végzi. Eddig már öt egyházmegyében tett látogatást. Az egész egyházkerületre vonatkozó be­számolót majd januárban közlünk. — A Darányi Diák­ház ügye — Isten kegyelméből a legjobb úton ha­jiad a megvalósulás felé. A telek-adományozási szerző­dést rövidesen aláírják. A tervpályázatok felett jan. 15. után lesz döntés. A Darányi Kálmán Diákház Bi­zottság ezúton kíván békességgel teljes újévet, min­den védnökének, pártfogójának, akik a Diákház meg­valósulásáért imádkoznak, vagy áldoznak. — A Vasárnap utolsó számában a lap legelső szerkesztője Uray Sándor debreceni lelkipásztor, volt egyházkerületi főjegyző Visszatekintés a „Vasárnap“ pályafutására címen elmondja megszűnt laptársunk rö­vid történetét. 1913 január 1-én indult meg, mint or­szágos néplap, az ORLE irányítása mellett. 7—8000 volt az előfizetők száma. Az 1914-ben kitört világhá­ború folyamán valósággal tábori újsággá alakult át, pél­dányait nagy kötegekben küldötték a különböző frontokra és hadikórházakba. A világháború után a debreceni re­formátus egyház gyülekezeti lapjává lesz. Szerkesztője volt három esztendeig dr. Révész Imre akkori debreceni lelkipásztor is. A lappal kapcsolatos súlyos anyagi gon­dok érlelték meg a lapnak a Református Jövővel való

Next

/
Oldalképek
Tartalom