Dunántúli Protestáns Lap, 1943 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1943-03-07 / 10. szám

46. oldal. DUNÁNTŰU PROTESTÁNS LAP 1943. Amit az Úr így fejez ki: „Legyetek tökéletesek, mint a ti mennyei Atyátok tökéletes.“ A szeretet által alakul át a világ élete is, mintahogy az enyém is átalakult a Krisztus-szeretet által, mondja Pál. íme, az imádkozó,Pál mindent Krisztustól tanult. Legyünk azért az imádkozásban mi is Pál követői, mert akkor a Krisztus követői leszünk, akinek Pál is követője volt. A világégés zűrzavarában, szörnyű kétségei és gondjai között járuljunk mi is a kegyelem trónjához, ahol ma is van megtartatás, a mi számunkra is, mint ahogy volt Pál számára, az ő korában, az ő nehézségei közepette. Ahogy Bengel mondja a Filippibeliekhez írt levél 4 : 6 magyarázatában : „Aggság és imádság jobban küz­denek egymás ellen, mint tűz és víz“. Az ádáz küzdelem vérözönje és rombolása felett a diadalmas Krisztus jön, aki egyedül képes új világ­rendet alapítani, mert egyedül, Ő tud újjászülni, újjá­teremteni, mintahogy Pált is Ő teremtette újjá. (Vége.) Énekügyi konferencia Budapesten. Az Egyetemes Konvent elnöksége 1943. évi február hó 17—19. napjain Budapesten zártkörű konferenciát tartott a megújítandó énekeskönyv alapvető, főleg zenei kérdéseinek tisztázása céljából. A konferencia megbeszéléseit Révész Imre tiszántúli püspök, a konvent énekeskönyvügyi bizottsága theologiai albizottságának elnöke vezette, de megjelent a meg­beszéléseken Ravasz László püspök is, aki a szóban volt kérdésekhez fűzött hozzászólásában gazdag és mély értelmű tanítással szolgálta a konferencia kialakult ered­ményét; valamint jelen volt a konvent világi elnöke, Balogh Jenő és Győry Elemér dunántúli püsdök is. A konferencia résztvevői egyházkerületenként ki­jelölt és meghívott szakértők (mintegy húsz személy) voltak, akik közül tizenketten egy-egy előadással és hozzászólásokkal vettek részt a közös munkában. Az előadások címei a következők voltak: „A legújabb zsoltárreform tanulságai“ (Hodossy Béla); „Az énekes­könyvi reform és a kántori közvélemény“ (Márton Barna);. „Egyházi életünk követelményei és az új énekeskönyv“ (Dr. Victor János); „Az énekanyag megrostálásának szempontjai“ (Tóth Kálmán); „Prozódía és ritmus énekeskönyvünk verseiben“ (Révészné, Váró Margit Éva); „idegen dallamok és műfordítások énekeskönyvünkben“ (Czakó Jenő); „Hogyan énekel népünk és ifjúságunk“ (Bállá Péter); „Mi volna átmentendő a régi prot. himnologiai anyagból ?“ (Sulyok Imre); „Zsoltáraink szövegének kritikája“ (Dr. Kállay Kálmán); „A zsoltár­dallamok zenei értéke“ (Ádámjenő); „A dícséretdallamok zenei értéke“ (Vikár Sándor); „A kérdőív tanulságai“ (Dr. Karácsony Sándor). A konferencia értékes tanulságait Révész Imre fog­lalta össze, megállapítván az összes jelenvoltak által is megtapasztalt áldásait annak, hogy összegyűlhetett ez a kis válogatott csoport, amelynek tagjai eddig nem cserélhették ki ilyen széles, minden részletkérdést fel­ölelő formában és az eltérő szempontok kiegyenlítésére alkalmas légkörben a maguk nézeteit, itt tűnt ki, hogy az alapvető kérdésekben mutatkozó eltéréseket olcsó megalkuvás nélkül is ki lehet egyenlíteni, ha azoknak a képviselőiben egyformán megvan a kellő szakszerű tájékozottság, az egyházunk magyar-voltának követel­ményeit figyelembe vevő érzék és mindenek felett az Isten dolgaival szemben mindnyájunkat kötelező, nemes keresztyéni alázatosság. A konferencia nem kívánt végleges eredményeket megállapítani — erre nem is volt meg az illetékes­sége —, de megegyezett a jelenvoltak felfogása abban, hogy az előkészítő munkálatokat azonnal meg kell kez­deni. Nem azért, hogy rövidesen összeüttessék egy énekeskönyv (ami aztán megjelenésekor születési hibák­kal lesz telve), hanem hogy amikor megjelenhetik, minden tekintetben helytálló, léleképítő és utat mutató könyvet adhassunk gyülekezeteink kezébe. Az előkészítő munkálatokban egyházunk minden hozzáértő munkását szívesen látja a konvent; mégis ezeknek meghallgatá­sával az irányítást Dr. Karácsony Sándor és Ádám Jenő kezében látja legteljesebb megnyugvással a konferencia. A konferencián elhangzott előadásokat és az írás­ban is elkészített hozzászólásokat remélhetőleg könyv­alakban közzéteszik és minden, az ügy iránt mélyebben érdeklődő lelkipásztornak, énekvezérnek, de másoknak is kezéhez kívánják juttatni, hogy ezzel is elősegítsék az egységes és helyes tájékozódáséi közvélemény kialaku­lását. Minden jelenvolt érezte, hogy énekeskönyvünk ügyét Isten vette a kezébe; a további és végleges ered­mény nem Ő Rajta fordul meg, hanem rajtunk, akiknek egyetlen feladatunk lehet: alkalmas szerszámmá válni abban a Kézben, amely érettünk és általunk kívánja í munkálni egyházunk és népünk megújulását a tisztuló | magyar református éneklő kegyességben is. ess®®®®®®®®®®®®©®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®? ® 5 ® * ® I VEGYESEK 8 ® S ®®69®®©:®®®®®®®®®®®®®®®@®®®®@©®®s®@®®®s@íii — A dunántúli református egyházkerület március 24-én délelőtt 8 órakor Pápán, a főiskola dísz­termében és folytatólagosan a pápai református temp­lomban rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés legfőbb tárgya a püspökválasztás megerősítése, a megválasztott püspök felszentelése és hivatalába beiktatása. Az el­szállásolásra vonatkozó bejelentéseket március 12-ig kell beküldeni az Elszállásolási Bizottsághoz, Pápa, Református Főiskola. — Szavazatfelbontás. A lelkészi íanácsbiróságra és az üresedésben levő egyházkerületi tanítóképviselö­­ségre a legutóbbi egyházkerületi közgyűlés által elreiv delt szavazás alkalmából beérkezett szavazatokat már­cius 4-én, Pápán a püspöki székházban bontotta fel a Győry Elemér egyházkerületi főjegyző, megválasztott püspök elnöklete alatt dr. Pongrácz József eker. tanács­bíró, Rab István gimn. igazgató, egyházkerületi képvi­selő és dr. Tóth Lajos gazd. tanácselnök, ekerületi kép­viselő tagokból álló bizottság. Az 564 érvényes szavazat­ból 561-t kapott Fazekas Mihály püspöki titkár és így őt az elnök megválasztott egyházkerületi lelkészi tanács­bírónak jelentette ki. Egyházkerületi új tanítóképviselők lettek: Szilágyi Gyula banai ig. tanító 560 és Lőczy Lajos csurgói ig.-tanító 559 szavazattal. Az új tanácsbíró, mint a püspöki irodának évtizedeken át fáradhatatlan és szak­avatottvezetője sok értékes szolgálatot tett az egyházkerület közönségének. A csaknem egyhangú szavazással a gyü­lekezetek kimutatták, mily sokra értékelik azt a sokszor láthatatlan, de mindenkor eredményes munkát, melyet a püspöki iiódában Fazekas titkár végzett önzetlen szol­gálattal, nagy tudással és alázatos hittel. A két új ta­nítóképviselő eddig is jeles munkása volt a kerületi ta­nítói karnak. A megválasztottakat szeretettel köszöntjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom