Dunántúli Protestáns Lap, 1943 (54. évfolyam, 1-52. szám)
1943-03-01 / 9. szám
40. oldal. DUNÁNTŰU PROTESTÁNS LAP 1943. segítette őket, tehát hálákat kell adniok. A személyes viszony Pál és Isten között még szorosabb es bensőségesebb lett, ha ugyan ez lehetséges. Azt mondja „hálát adok az én Istenemnek“. Isten mindig az egyén Istene. Ez a predestináció titka és értelme. A Mindenség Ura „törődik velem, porszemmel, gyarló, bűnös lénnyel, Ő az én Istenem. Mily édes titok ez és mily igaz. Ez az Isten a Jézus Krisztus által az én Istenem. Pálra nézve akkor változott meg a világ, amikor megismerte Jézust, aki Istent jelentette ki neki. Dicső a nagy természet, felséges az emberi elme alkotása, mély tanulság van minden történelemben, de az egésznek az ad értelmet, hogy Jézusban az Ige jelent meg és hogy a Golgota értem és érted és az egész világért történt! Milyen a mi Istenhez való viszonyunk ? Mi elmerjük-e mondani „az én Istenem“ ? Pálra nézve nem az volt fontos a római gyülekezetről, hogy ott kiváló értelmiségü, nagy befolyású, művelt és gazdag emberek jöhetnek majd be az Egyházba, hanem, hogy ott hívő emberek vannak, „A ti hiteteknek az egész világon hire van.“ Vajha minden magyar református gyülekezet is arról volna híres, hogy ott hívő emberek élnek. Ha valakiben becsvágy él, hogy jövendő gyülekezetét híressé akarja tenni, íme, itt az út: imád- j kozni sok hívő emberért. Ama bizonyos három kötetes | ókori életrajzi lexikonban nem található meg se Lukács, se Pál, se Keresztelő János, még az Úr Jézus neve sem, de van-e az abban említettek közül híresebb, mint épen azok, akiknek neve hiányzik a könyvből ? Nagyon érdekes a 9. vers vallomása: Pál lélek szerint szolgált az evangéliomért, nem fizetésért, nem megélhetésért, jól lehet ezt is megkapta. Sok lelkészi élet tönkre menetelének ez az egyik magyarázata: nem lélek szerint való a szolgálat. Jaj annak, aki béres, kinek nincs öröme a munkában, az rögtön elfárad, türelmetlen, haragos; Pál lélek szerint szolgált, az volt rá nézve a legnagyobb ügy, amit ismert. Egy modern nevelő mondotta: a nevelés akkor éri el célját, ha tud olyan eszmét adni, amit szenvedéllyel szerethet az illető; az evangéliom épen ezt adja meg: Jézus Krisztus megragadja a lelket és csodálatos új élettel tölti meg, amihez viszonyítva mit sem ér a föld varázsa. Olvastam Mott János életrajzában, hogy minő kisértésnek volt kitéve több alkalommal, az Északamerikai Egyesült Államok elnöke nagykövetté akarta őt kinevezni. Saját maga irt neki személyes levelet, hogy rávegye a felkínált állás elfogadására. De Mott ellenállt. Ő nagyobb úrnak a nagykövete itt, ezen s földön: az Úr Jézus Krisztusnak. Pál ezért tudott biztosan járni Kelet nagy városainak ezer kisértése között. Akár Efezusban, akár Rómában, akár Anthiochiában, akár Korinthusban járt, ő mindenkor az Isten Egyszülött Fiának, a Jézusnak az evangéliomában járt követségben. (Folytatjuk.) ff KÖNYVISMERTETÉS %------YJ Czeglédy Sándor: Gyülekezeti imádságok. I. köt. Közönséges vasárnapokra, ünnepekre és egyéb alkalmakra. Cegléd, 1942. 8-r. IV. 332 1. A mostanában megjelent, hasonló célt szolgáló könyvek között méltán kiemelkedik Czeglédy könyve. Istennek igazán lélekben és igazságban való egyszerű és rhetorikamentes imádása az ő imádságai. Akik ismerjük az ő egyéniségét és gyakran hallottuk szószéki szolgálatát, örömmel forgattuk e kötetet, mert ezek az imádságok olvasva is mély áhítatba emelik az emberi lelket. Alázatos szívből jövő szavak és gondolatok, amelyek ép azért mégis — a fenséges mindig természetes és egyszerű elvnél fogva — szárnyalva zengik a Jézus Krisztusban hozzánk lehajolt Isten végtelen dicsőségét. Czeglédy költő, de az Ige költői tehetségén is uralkodik. Külön szépsége ez imádságoknak a kálvini erő, a tanítás tisztasága és az érzés mélysége. Elmerül a szuverén Úr Isten csodálatos nagyságának szemléletében, megdöbbenti és félelemmel tölti el bűneink sokasága és kárhozatos volta, de felújjong és diadaléneket zeng, mert Jézus által kibékült az ember a Menny és Föld szabados urával. Ami a legmeglepőbb, alig van benne néhol ismétlés. Az imádság megszokott felosztási részei minden imádságában megtalálhatók, de választékos nyelve, a világirodalom hasonló termékein kifinomult ízlése ugyanazokat az érzéseket és gondolatokat mindig másképen fejezi ki. Ő, a szentírásmagyarázat tudós tanára, az Ó és Újszövetség ihletett tollú fordítója, mondanunk sem kell, hogy jól ismeri az Igét és annak kifejezéseit szívesen és alkalmas helyen idézi. Imádságai közül az ünnepiek azok, ahol az ünnep hangulata a legmagasabbra emeli szerző szívét, és ajkát egyaránt. Gyakorló lelkipásztoroknak igazi kincsesbánya ez a könyv, melynek második kötetét örömmel várjuk. P- J. ®®®@®®®@®®®®®®®@®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®S®íi ® ® ! VEGYESEK £ (ej ® ®®@@®@®®®®@®®®®®®g®®®@®®S®(iCej®®S@«®®®®®8 — Lelkészképesítő-vizsgálat. A dunántúli egyházkerület lelkészképesítő bizottsága előtt, február 22— 24 napjain, hatan álltak vizsgára. A második lelkészképesítő vizsgán kitüntetéssel vizsgázott dr. Rúzsás Lajos és Szabó Sándor, jelesen Sáhó Andor, jól Vörös Béla. Az első lelkészképesítő-vizsgán jelesen vizsgázott dr. Erőd János, képesítést nyert Szombathy Antal. — A vizsgabizottság tagjai voltak Győry Elemér egyh. kér. főjegyző, megválasztott püspök elnöklete mellett Szűcs József esperes, Ólé Sándor főiskolai gondnok, dr. Németh Bálint ügyvéd és a theologiai tanárikar. Az új káplánok kibocsátását Győry Elemér biz. elnök végezte megkapó buzdító beszéd kíséretében. Az eskümintát dr. Pongrácz József theol. igazgató olvasta. — Új theologiai magántanár. A dunántúli egyházkerület theol. magántanárképesítő bizottsága előtt február 25-én kiváló sikerű vizsgát tett az ószövetségi tudományok köréből Tóth Kálmán zánkai lelkipásztor írásbeli dolgozatának címe Sámuel próféta, az Isten embere, mely a szakbirálók Ítélete szerint igazi nyeresége a magyar theologiai irodalomnak. A szóbeli vizsgán Győry Elemér egyházker. főjegyző, megválasztott püspök elnökölt. Próbaelőadását a bizottság és a theologusok jelenlétében 11 órakor tartotta meg a II. sz. theol. teremben. Magántanári előadásának címe A szövetség ládája. Az új m*-tanár Pápán született, atyja a főiskola fáradhatatlan, jól ismert, most már nyugalomban élő ének- és zenetanára Tóth Lajos. A középiskolát Pápán végezte, itt szerzett kitüntetéssel lelkészi oklevelet. Az 1939—1940. éveket az utrechi egyetemen töltötte, főleg az ószövetségi tudományok tanulmányozásával. Hazajövetele után püspöki s.-lelkész volt, majd 1942 jan. 1 óta a zánkai gyülekezet lelkipásztora. A vizsga eredményének kihirdetésekor Győry Elemér biz. elnök meleg szavakkal üdvözölte az új m.-tanárt és kérte jövendő munkásságára Isten gazdag áldását. ,
