Dunántúli Protestáns Lap, 1943 (54. évfolyam, 1-52. szám)
1943-12-26 / 52. szám
270 oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1943 jászolbölcső, az egyszerűség, szegénység, hanem értsük meg, hogy ez a Jézus a Megtartó, aki megnyitja lelőttünk a mennyek országát, amelyből ki voltunk zárva. Lássuk meg, hogy angyalok mennyei serege tesz mellette bizonyságot, hogy Néki adatott minden hatalom mennyen és földön. Ezek az angyalok »az Isten igazságának szolgái«, azért, hogy ».ne legyen többé mentségük a megátalkodottaknak és hitetleneknek« amaz ítélet idején. Fogadjuk hát azt a békességet, mely minden emberi értelmet felülhalad, azt a jóakaratot, melyet a kegyelmes Isten nekünk is szánt, hogy a mi dicséreteink is szálljanak a magasba, áthatoljanak a felhőkön és az egész teremtett világ visszhangozzék az énektől: Dicsőség a magasságom mennyekben Istennek, és e földön békesség és az emberekhez jóakarat! Csendesnapok a pápai kollégiumban. A pápai ref. kollégium ifjúsága december 11—12, napjain csendesnapokon vett részt. Az első nap ifjúsági istentisztelettel kezdődött, melyen Békefi Benő, a Gyülekezeti Evengélizáció Baráti Társasága ügyvezetője hirdette Isten Igéjét. Majd osztályonként csoportokba oszolva biblia-körök keretén belül Péter közönséges I. levele 2:1 —10. versei alapján beszélgettünk, saját életünkre vonatkoztatva a felolvasott részt. A biblia-körök vezetői Békefi Benő lelkész, evangélizátor, Farkas József konventi ifj. lelkész, Szabó Dániel Soli Deo Gloria Szövetség főtitkára, Ólé Sándor főiskolai gondnok, dr. Pongrácz József főiskolai igazgató, Kiss Sándor nőnevelő-intézeti vallástanár, Bognár Károly vallásoktató-leikész, Tóth Mihály s.-lelkész, Tapsonyi Sándor főisk. szénior és Fekete Sándor theologus voltak. A bibliatanulmányozás után három csoportban előadássorozat folyt megbeszéléssel. 1. Ki az Isten? — .Mindegyikünket nagyon érdekelt a kérdés. Sok hozzászólás hangzott lel, a megbeszélés egész heves vitává alakult a végén, de konkrét feleletet a kérdésre egyikünk sem tudott adni. »Vagyok1, aki vagyok« olvasta fel a Szentírásból az előadó — mindnyájunk megnyugtatására. Vagy hisszük, vagy nem, minden vita felesleges. — 2. Hogyan lehet hinni? — Az idő nagy részét az lelőző kérdés továbbtisztázásával töltöttük el. Megállapítottuk, hogy a Jiívés hogyan-ja a mi szempontunkból nézve most még nagyon levegőben lógó valami. Fiatalok vagyunk, nincs még élettapasztalatunk, a hívés pedig ott kezdődik legtöbb embernél, amikor élete folyását bizonyos távlatból nézve, észre tudja venni Isten segítő kezének munkáját. — 3. Ki tanít meg hinni? — A könnyebb megértés szempontjából először kifordítottuk a kérdést: Érdemes-e hinni? A látszat az, hogy nem. Máért? Az ifjút kiábrándítja más emberek álhívősége. Nó, meg sok élvezetről le kellene akkor mondanunk. Igazi hitre a végső fokon csak Isten akaratából lehet eljutni, amikor észrevéteti ‘ velünk e rozoga világ nyomorultságát, s egy viszont-kiábrándu- 1 ássál belénk oltja a túlvilág utáni vágyat. — 4. A magyar megmaradás. — Csak az ember szempontjából érintettük a kérdést. Vegyük észre magyarságunk bűneit, s tartsunk bűnbánatot. — A mi erőnkkel csak eddig vergődhetünk fel. Az előadás mindnyájunkat szívünk legmélyéig érintett. Az előadásokat a három csoportban Békefi Benő, Szabó Dániel, Farkas József meghívott előadók felváltva tartották. Másnap, 12jén délelőtt az ifjúsági és a gyülekezeti istentiszteleten is Békefi Benő prédikált. Az istentisztelet végeztével egy rövid záróösszejövetelt tartottunk még az önként megjelenő felsős diákok számára. * * * Nehéz időket élünk. A rohamtanulás egyhangú folytonosságában, igen jól esett ez a másfél nap^ amely mélyebben engedett bennünket lelki problémáinkra felfigyelnünk, s amely több felelősségérzetet, nagyobb küzdőerőt plántált belénk — a tanulásra is. Mohácsy László Vili. o. t. Az ifjúság és Krisztus. Elég gyakran adunk hírt műsoros vallásos esteké ről, melyeket a pápai gyülekezet templomában az egyházközség missziói szervei, egyesületei felváltva rendeznek. Ezek között a sokszor országos nevű meghívott 'előadókat megszólaltató alkalmak mellett szerényen hűzódott meg a pápai kollégiumi Konfirmált Ifjak Egyesülete által december 5-én rendezett vallásos est, melyen a vallástanár megnyitó szavain kívül minden bizonyságtétel diákok ajkáról hangzott el. És éppen, mert ennek az estének minden szívet örvendeztető, bizonyságtevő megnyilatkozása teljesen önkéntes kicsordulása volt hitre jutott diákjelkeknek., felettéb drága nekünk ez az alkalom. Ezért tartjuk érdemesnek és szükségesnek, hogy részletesebben is hírt adjunk róla ezen a helyen. Hisszük, hogy azoknak, akiknek imádságuk tárgya az öreg kollégium lelki ájulása, ennél örvendetesebb karácsonyi ajándékot alig adhatnánk. Eredeti ritmusban énekelt, ádventi zengésű ősi zsoltárok régiveretű drága keretében,, évszázados és úi versek üzeneteinek hallgatása közben három hetedikes gimnázista beszélt ugyanarról a kérdésről: Az ifjúság és Krisztus. (A múltban — jelenben — jövőben.) -Tokociy Gyula többek között így próbálta felmérni a múltat: »Luther s követői, a wittenbergi, majd a genfi egyetemre hazánkból is özönlő ifjúság ... személyesen keresték a Krisztust és határozottan érezték, hogy a Krisztusban való élet nemcsak adomány, hanem föladat is egyúttal. Föladat, melynek megismerésére nevelni kell az ifjúságot... Ha visszanézünk az elmúlt négy évtized történetére^ láthatjuk, hogy a lelki világnézet korszelleme szinte láthatóan erősbbödik. A materializmus szelleme már lelrothadt, s hatása alól legelőször is természetesen az életnek induló ifjúság ragadta ki magát, visszamenve a forráshoz, a Bibliához, megtalálta Krisztust... Az egészséges ifjúság éhezi a teljes bizonyságot..., mert szerinte a teljesség megtalálása mindent megér, s Jézus éppen ezt hozza az emberiségnek.« Mo/iácsy László a jelenről szólt: »Az if júságnak ma teljes világossággal fel kell ismernie helyzetét, hogy nem élhet tovább hamis békében a világgal, mert ha megegyezik vele, szövetségre lép az ördöggel... Aki Isten katonája óhajt lenni, annak feltétlenül meg kell hódolnia az Ő nagyszerű igazsága előtt... Kis közösségeket alakítottunk, melyeknek tagjai minden héten összegyűlnek... munkájukat sokan nem.értik, de ők hisznek Jézus szavaiban: Ahol ketten, vagy hár-
