Dunántúli Protestáns Lap, 1943 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1943-11-21 / 47. szám

1943.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP

247. oldal. ^

SSS®®®®®©®®®®®®®®®®®®®®®®®«®®®®®®®®®®®®

VEGYESEK 1

@®SS®8®®®®®®®©®®®®®®®®Sü)@Ce)®®S®S®®®®§S®®

Felhívjuk a Nagy tisztekül Lelkipásztor Urak figyelmét, hogy az ácivent első vasárnapi perselypéuzt az egyházkor illeti közgyűlés határozata értelmében a népfőiskolák támogatására az egyházkerületi pénztárhoz (Pápa) kell beküldeni.

— „Darányi Kálmán Diákház“ ünnepély a déjkomáromi református templomban. A tatai ref.

egyházmegye július havi közgyűlése elrendelte, hogy az egyházmegyébe bekebelezett minden egyházközség köteles az ősz folyamán a »Darányi Kálmán Diákház« javára gyűjtést, illetve ünnepélyt rendezni és ennek jövedelmét köteles illetékes helyre juttatni. Eyinek a rendelkezésnek tett eleget a délkomáromi ref. egyházközség, amikor f. évi november 14-én délután 5 órakor a íentemlített nemes célra templomában ünnepélyt rendezett. Az ünnepély jelentőségét emelte, hogy azon az előadói tisztet Győry Elemér püspök vállalta. Kívüle az építendő Diákház bizottsága mellé beosztott Végh Dániel s.'-lelkész, valamint a »Soli Deo Gloria« budapesti tagjai közül Bihari Zsóka és Buszi Katalin énekesnők működtek közre. Az ünnepély a LXXXIV. zsoltár 1. versének, valamint a XXV. zsoltár 1. és 2. versének el éneklé sével vette kezdetét. Galambos Zoltán északkomáromi lelkipásztor imádkozott és utána a CXIX. zsoltár Q. verse alapján bibliamagyarázatot tartott. Reámutatott, hogy ez az est az ifjúság estje. Fenti szentigék alapján nevelték őseink családjukat, azért voltak a családok és az iskolák is bibliásak. M\. mai nehéz időkben vissza kell vezetni .az ifjúságot az Igéhez. Ezt a célt fogja szolgálni a Darányi Kálmán Diákház is. Bihari Zsóka énekesnő régi magyar vallásos énekeket énekelt. Zsemlye Gyula gondnok üdvözlő beszéde után Buszi Katalin énekesnő ugyancsak régi vallásos énekeket énekelt. Bódás János, papköltő »Lehetetlen« című költeményét Bihari Zsóka művésznő szavalta el igen nagy hatással. Ezután Győry Elemér püspök »Műveltség és magyar jövő« címmel tartotta meg ünnepi előadását. Mélv hatást keltő., gondolatokban gazdag főpásztori beszédében többek között a következőket mondotta: A magyar jövőt nem lehet tisztán anyagi jólétre, gazdasági többtermelésre és akármilyen kitünően felszerelt hadseregre alapítani, fontos tényezője a magyar nép műveltsége. Az egyes ember műveltsége nem a vagyonától, vagy a tanulóságától függ, jóllehet a vagyon, a társadalmi állás és a tanultság nagymennyiségű lehetőséget, eszközt és ismereti anyagot szolgáltat a műveltség megszerzéséihez, hanem attól, hogy mindazt, amije van mennyire tette sajátjává és mennyiben lett felette úrrá. Ebben az értelemben beszélünk intelligens földmívesről,, iparosról, kereskedőről és tisztviselőről. Az igazán művelt ember, bármi legyen a foglalkozása, aki lelki kincsekben gazdag és azokat a köz javára szenteli oda, A nemzet műveltsége az állampolgárok általános műveltségének az eredője. Ez termeli ki a nemzeti életnek azt a minőségét, mely egyedül adja meg a nemzet jelentőségét és súlyát, s biztosítja életképességét és jövőjét. Balsorsban se adja fel jobb jövőbe vetett reménységét, elnyomatásban sem veszíti el a nemzet küldetésébe vetett hitét. Hogy a magyar nemzet erre a magaslatra eljusson, az sok tényezőtől függ, de nem utolsósorban attól,, hoo;y milyenek a magyarság vezetői

falvakban és városokon..milvea lelkipásztorok hirdetik a magyar népnek az igét,milyen tanítók és tanárok nevelik a iövő munkásságát, iparosait, kereskedőit és tisztviselőit, milyen felelősségtől áthatott orvosok működnek, nemcsak a klinikákon, hanem a perifériákon is és milyen tisztviselők lesznek felelős állásokban. Ma is boldog örömmel állapíthatjuk meg, hogv a magyar tisztviselő Európa legmegbízhatóbb és legkiválóbb tisztviselője, hazai viszonylatban pedig a tisztviselő osztály a magyar társadalom leghősiesebb rétege, mely a szentirás szavai szerint tud szűkölködni, lemondani és minden áldozatot meghozni,, ha a haza érdeke azt kívánja. Elsőrendű nemzeti feladat a magyarság leendő vezetőinek nevelése., megfelelő képzettség mellett lelki útravalóval is ellátása., hogy ggészsé^es keresztyén világnézetet vigyenek mamikkal a közéletbe és az úgy áradjon ki belőle, mint fényforrásból a világosság. Szégyenpír önti el az orcánkat, ha arra gondolunk, hogy mennyire magára hagytuk az ifjúságot. Sok szegény, tehetséges ifjú elképzelhetetlen nyomorban tengődik tanulmányai alatt,, nappal instruál., vagy hivatalban dolgozik, este és éjjel fűtetlen szobában fagyoskodva dolgozik, közben hogy milyen forradalom megy végbe lelkében, azt csak a jó Isten tudja. Olyan diákotthonokra van szükség, melyekben az egyetem iifjúság nemcsak lakást, hanem olyan keresztyén nevelést is kap,ami lehetővé teszi teljes lelki kibontakozását. A beszéd után Bihari Zsóka és Buszi Katalin szép magyar énekkettőst .énekeitek. Vég Dániel s.-lelkész Dsida Jenő »Psalmus Hungaricus« című költeményét szavalta. Utána Sulacsik Lajos szv. főtanácsos vezetésével a gyülekezeti vegyeskar Halmos »isten dicsősége« című karát énekje,ltU el, kitűnő előadásban. Sári Imre l elkipásztor záróbeszéde után a LXXXIX. zsoltár 1. versének -eléneklésével az ünnepély véget ért.

— Kitüntetés. A kormányzó Úr őfőniéltósága a nemzetvédelmi keresztet adományozta Antal Zoltán balassagyarmeti lelkipásztornak, Böszörményi László losonci II. lelkésznek, valamint Eszenyi László ny. p. ü. tanácsosnak, a drégelypalánki egyházmegye világi számvevőjének.

— Lelkészválasztás. A banai reb gyülekezet lelkipásztorává egyhangú meghívással Odor László segédlelkészt választotta meg. Isten gazdag áldása legyen a dicséretre méltó egyhangúsággal választó gyülekezeten és annak új lelkipásztorán.

— Barsi István esztergomi segédlelkészt a kolozsvári tudományegyetemen a jogtudományok doktorává avatták.

— A Konventi missziói lelkészeknek az egyházkerületek rendelkezésére bocsátását kéri egyházkerületünk közgyűlése a munka eredményesebbé tétele érdekében.

— Dunántúli Református Konferenciát rendez a Református Gyülekezeti Evangélizáció Barátai Társasága és a székesfehérvári református egyház nov, hó 20—21. napjain Székesfehérvárott. A konferencia tárgya: isten toborzása. A konferencia rendje: November 20. Közös csend. Vezeti dr. Márkus Jenő lelkipásztor, Tata. Előadás: Isten előtt egyedül. Tartja ifj. dr. Victor János s.-lelkész, Budapest. Előadás: Tudsz-e Hinni? Tartja dr. ikafalvi Farkas Béla lelkipásztor, Kaposvár. Bizonyságtételek. Miért hiszek? Felkért felszólalók: Galambos Zoltánné lelkészné,. Komárom, Zsindely Ferencné miniszter felesége, Budapest, dr. Nagy Bálint postatitkár, Sopron, Simon Zoltán gyógy-