Dunántúli Protestáns Lap, 1943 (54. évfolyam, 1-52. szám)
1943-09-12 / 37. szám
188. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1943. teszi a fogyasztók éleiét. Csak egy-két üzletet kell az 'embernek felkeresnie és minden hasznos árút megkaphat. A beszerzés ilyen nagyfokú megkönnyítésével a fogyasztóknak is időt és tőkét takarít meg a kereske'delem. A termelőktől eladásra átvett árút a rendeltetési helyére kell szállítani. Ezt a munkát az osztályozás, csomagolás, elraktározás és a szakszerű kezelés követi. Ismerni kell az árúk sajátosságait, különleges tulajdonságait. A kereskedelemmel foglalkozóknak kiváló áruismereti, számtani, földrajzi, közgazdasági és jogi ismereti tudással kell rendelkezniük. Akik mindezt hiánytalanul akarják elsajátítani, azoknak erre kell szentelniük egész életüket. Mivel a kereskedelem maga külön embert követel, már ez is igazolja a termelői és értékesítői munkák szétválasztását. A kereskedelem a sajátos munkáival az árúkat a romlástól óvja meg, tehát értékeket őriz meg, sőt mindenkor az árúk értékét is növeli. Ezért szoktuk mondani, hogy a kereskedelem értékmegőrző és értéknövelő foglalkozás. A kereskedelem ismeri a kereslet (a fogyasztók) ízlését, igényeit, kívánságait és ezeket megfelelő eljárás és alkalmazkodás céljából a termelőkhöz továbbítja. A termelők tehát a fogyasztók .igényeinek megfelelően állítják elő jószágaikat. így biztosabb* a javak értékesítése. A kereskedelem különböző vidékek, gyakran világrészek termelvényeit bemutatja más vidékek vagy világrészek fogyasztóinak, megismerteti azok felhasználását, illetve alkalmazásának módját. Ezzel a tevékenységével a fogyasztókból új szükségletek1 érzésiét váltja ki, az új javaknak pedig egyszersmind fogyasztói területet, piacot szerez. A kereskedelem a fürge mozgékonyságával nem1-, csak a magas kultúrájú, nagy műveltségű népek birtokát hálózza be, hanem bemerészkedik a primitívebb népek lakóhelyeibe és alkalmazkodó magatartásával beférkőzik azok tartózkodó leikébe is. Az eleinte bizalmatlanul fogadott kereskedőt hamarosan megbecsülés és elismerés illeti a magával vitt kultúra gazdag áldásaiért. A kereskedelem a kultúra kiváló úttörője és fejlesztője. Az emberiség állandó szaporodása következteti ben a megnövekedett népesség a mezőgazdaságban, az iparban és a közhivatalnoki karban nem találhatott többé biztos megélhetést. Új foglalkozási lehető,séget forrott ki az éle/. Ez a kereskedelem. A keresi- Fedelem ma már ezreknek és millióknak ad kenyeret es boldog nyugodt életet. Úi munkalehetőségek nyújtása ugyancsak a kereskedelem feladatai sorába tartozik. Viharos időkben, harcok dulásakor még egy különös és rendkívül fontos feladat megoldása terheli a kereskedelmet. A megcsappant árukészletet a kormányzat utasításai szerint igazságosan, felelősségtekjiesen és főképen lelkiismeretesen kell szétosztani. Óvakodni kell a közszükségleti cikkek megokolatlan fjelhalmozásától, a közönség, vagyis a fogyasztók' elől való elvonásától. A zugpiac »fekete piac« kiszorítása és az árak egyszintűn tartása ugyancsak1 besorolhatók ,az említett feladatok közé, Ha kereskledélmünk válságos időkben ebben a szellemben teljesíti kötelességét, akkor erősíti a közönségben a hitet és a bizalmat és ezzel a munkájával a rend feltétlenül uralkodó állandósulását szolgálja. A rend rríegőrzé'sében való részvétel ugyancsak a kereskedelem feladatai között szerepel. A kereskedelem feladatait és fontosságát az elmondottakkal kívántam vázolni. Az egészséges^ becsületes alapokon nyugvó kereskedelemtől minden nehézét szünet nélküli haladást és általános gazdasági felvirágzást várhat. Hazánknak is ebben az irányban kell haladnia. Fiai, a szakadatlan küzdelmek után meg/íérdemelnék a vígabb és boldogabb jövendőt. Á belsősomogyi ref. egyházmegye közgyűlése. A belsősomogyi egyházmegye ezévi rendes közgyűlését augusztus 26-án tartotta a csurgói kollégium tornacsarnokában. Az előző napon voltak a különböző bizottságok ülesi, amelyeknek végeztével a késő délutáni órákban a bizottsági tagok közül mintegy harmincán az egyházmegyei elnökséggel együtt kimentek a kollégium mezőgazdasági középiskolájának kb. két kilométerre fekvő tangazdaságába, ahol az immár teljesen elkészült szép épületeket Szabó Bálint esperes igeolvasása és imádsága után az egyházmegye egyszerű és bensőséges formában birtokába vette. A 26-iki közgyűlést az esperes igeolvasása és imádsága után dr. zilahi Matoltsy Sándor egyházmegyei gondnok nyitotta meg igen tartalmas, mély hitet sugárzó és gondolatokban gazdag beszéddel. Beszédében többek közt ezeket mondotta: »Ravasz Lászlónak Budavár visszavételére elmondott beszédéből idézek mindnyájunk okulására: Először: egy nemzetnek csak akkor érdemes élni, ha szabadon, önmagáért és önmagából élhet. Másodszor: egy nemzet hihetetlen erőkifejtésre képes, ha erkölcsi alapon, lelki egységbe szerveződik. A szó, amely a pusztában kiáltott, csak szimbólumként követelte az állandó, önálló hadsereget. E mögött a nemzeti önállóság, öncélúság, felelősség és tiszta öntudat megsejtései ..rejlenek, amelyeket századok múlva Széchenyi fogalmazott meg. Harmadszor: kell, hogy legyen az igazságnak és a jóság! nak olyan nemzetközi szolidaritása, amely túlnő az orszáj gok határain és egyetlen életegységgé szervezi az emberiség jobbik részét.« »Ma, amikor külpolitikai események nyomán évtizedek óta szunnyadó erők törnek fel és keresnek érvényesülést, nekünk, akiknek a magunk három milliós, ebben a hazában egyedül vérszerinti és színmagyar tömegével mindig és minden valóban magyar megmozdulásban annak az erős és szilárd magnak a szerepét kellene betpltenünk, amely körül a nemzet tömörülhet: messzehangzó szóval és unos-untalan hangoztatnunk kell ezeket a magasztos és örökké élő elveket:... Szabad magyar élet, öncélú magyar élet, magyar lelki egység és mindezek fölött az igazságnak és jóságnak az a teljessége, amelyet Krisztus jelent: igaz magyar embernek ezekben a napokban egyéb vágya és programún ja nem lehet. Most válik el, hogy ki az igazi magyar, most tesz mindnyájunkat próbára az Úr. Testvéreim, álljátok meg a próbát atyáink szokásainak és a róluk reánk maradt hagyományoknak megfelelően! Ha ekként cselekedtek, nincs okotok az aggodalomra, hiszen megüzente nékünk az Úr, hogy »a vakokat olyan úton vezetem, amelyet nem ismernek.. . (előttük a sötétséget világossággá teszem és az egyenetlen földet egyenessé. Mindezt megcselekszem velük és nem hagyom el őket.« (Ézsaiás 42:16.) Szólott ezután dr. Écsy László szabadszállási orvos javaslatairól az egyke-kérdésben, amelyek a Református Élet folyó évi 16. számában láttak napvilágot; megemlékezett a Barsvármegye alispánja által bejelentett ezirányú gyakorlati intézkedésekről, az egyes gyülekezetek meglátogatása során szerzett tapasztalatiról, eddigi gond-
