Dunántúli Protestáns Lap, 1943 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1943-08-22 / 34. szám

1943.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP

173. oldal.

sával készíttessék az évi szükségletnek megfelelően oly matematikai mérleg, melynek alapján a mindenkori szükségletről járulékos, kivetéses alapon történjék .gondoskodás; 2. (a meglevő tőkevagvon, földbirtok, bérházak hozamaiból egyházkerületenként nyug-* díjintézeti otthonok létesíthessenek; 3. a tagsági díj kivetésének alapja a teljes javadalom legyen, a fenntartói járulék lélekszám és adó alapján a teherbíró képesség arányában vettessék ki; 4. a nyugdíjintézet élén állók a nyugdíjintézetnek kötelezett tagjai legyenek. Vagy: jöjjön a kerületi decentralizáció.

Mint vendég Kiss Károly budapesti vallástanár szólt a M.emsz célkitűzéseiről. Kifejtette, hogy ma nemcsak fegyverek csatája dúl, hanem jván a háborúnál nagyobb belső, lelki szellemi küzdelem, a külső bonyodalmaknál nagyobb lelkj zűrzavar. Lélekrengés, lélektörés van a társadalomban. Nem egységesek a pártok, más-más rétegek vannak a munkásosztály keretein belül is. A kálvinizmusnak ezt meg kell látni és az Igét nemcsak hirdetni, hanem alkalmazni is kell társadalmi vonatkozásban is. Nem lehet engedni, hogy a társadalom felé csak az istentelenségnek és pápizmusnak legyen programmja, meg kell cáfolni azt a különös tant, hogy az evangéliomnak gyenge egyéni formája a protestantizmus és erős társadalmi formája a katolicizmus. Kell tehát egy református társadalmi programm. Itt van a szociális kérdés, itt van az egyke, itt van a földtől való menekülés. Most a hadiipar milliókat foglalkoztat, hat elemivel ülnek íróasztal mellett emberek s a háború után jön a milliók munkanélkülisége, alázuhanása. Ezekre választ kell adni. Itt eligazítást kell találni a lelkekben is. Ezért jön az evangéliomi munkásszövetség. Arra alakult, hogy falusi és városi tömegeket társadalmi kérdésekben felvilágosítson. Református közvéleményt akar teremteni, mely az evangéliomi megoldást fogja követelni, mely letöri a mai egoizmust, , élvezetváji gyat és felel az olyan megnyilatkozásokra, melyek a magyar vallás voltunkat kétségbe merik vonni. Messze volt eddig az egyház a dolgozó társadalomtól, menjen közel hozzá most az evangéliommal.

Császár Károly ismertette ezután a Horváth Latos mihályházai lelkipásztor által készített s a kerület által bekivánt Szabályrendelet-tervezetet a lelkészi to- 1 vábbképzésről.

Végül Végh János esperes terjesztette elő Böröczky Lajos pápai presbiter kiét ajánlatát a lelkipász1- terok csereszolgá'atáról és a szegény egyházak megsegítéséről. E kérdések későbbi időpontban kerülnek tárgyalás alá. *

Az elnökségről lemondott Kiss Zoltán lelkipásztornak odaadó^ buzgó szolgálataiért, fáradozásaiért Lampérth Lajos főjegyző mondott köszönetét és kérte életére Isten gazdag áldását. Üj. elnökké Ólé Sándor választatott, akit élénk ovációban részesített és szeretettel köszöntött az értekezlet.

Császár Károly.

I VEGYESEK |

®®®§5®®®@®®®®®®®®®®®®@®®®®Ceí®S®@®®®®®®®®

— A barsi egyházmegye közgyűlése elé terjesztett jelentésében Czeglédy Pál esperes többek között a következőket írja; Az egyházlátogatás munkáját Pap József űr készséges közreműködésével ezévben is személyesen végeztem. Néhány gyülekezetünkben, ahpl -az egyházkerületi tanácsülés közbejötté miatt meg1 nem jelenhettem, Konta Károly tanácsbíró űr volt szíves helyettesíteni, amiért itt is köszönetét mondok. Ezűttal tizenegyedszer volt alkalmiam találkozni gyülekezeteinkkel és megtekinteni egyházunk veteményes kertjeit, iskoláinkat. Ha átgondolom, hogy ez a tíz esztendő milyen alakulásokat, megrázkódtatásokat hozott, hány világnézet, politikai és társadalmi eszme ostromolta népünket, csak Isten ránt való hálával em. fékezhetem meg arról, hogy népünk ma is templomos, hitbuzgó, szereti eklézsiáját, ragaszkodik iskolájához, s hogy mindez nemcsupán zengő érc és pengő cimbla’om mutatja az a tény, hogy tavaly óta az önkéntes adakozás közel 100, az építkezésekre fordított kiadás pedig 2000/o-ka’ emelkedett. Anyagi javakban gyülekezeteink nem bővelkednek. Az egyházi adóteher legtöbb helyen igen magas, ami nem is csoda, hiszen népességünk arányában egyházkerületünk területén, a mi egvegyházmegyénk tart fenn legtöbb isko'á.t és tanítói állást. Ennek ellenére százados gyakorlat szerint barsi igyüíekezelieink túlnyomó .nagy többségében szintié ünnepélyes külsőségek között egy nap alatt megy végbe ügy a termény, mint pénzbeli adó beszedése, kellemetlen érzéseket okozó kifakadások, közigazgatási végrehajtás szinte ismeretien fogaHiak.

Üj építkezés a háborús nehézségek folvtán ezéyben sem történt, ellenben a szükséges renoválásokra, átalakításokra fordított kiadásaikat a mű t évvel szemben háromszorosára .emelték gyülekezeteink. Úibars és társegyházai paróchiális épületeket renoválták és a’ákíttatták 29.762 P értékben. Alsószecse templomát és iskoláját 11.559 P.. Felsőszecse lanítói lakot <7002 P, Kisölved pedig lelkészlakát 2700 P költséggel renová’tatták. Ez utóbbi csak belső tatarozást végzett, a külső javítás most van folyamatban. Az evenként szokásos tatarozásról valamennyi gyülekezetünk gondoskodott. Léva bérházát a város csatornahálózatba bekötötte 3731 P és földjeit ialagcsöveztette 6500 P költséggel, ez utóbbit az m. kir; földmívelésügyi miniszter által nyújtott 50o/o-os állami szubvencióval.

Az önkéntes áldozat és adakozás forrása éz esztendőn sem apadt el, mert most is támasztott Isten kegyelme jókedvű adakozókat. Alsószecsén a hívek templomi íeiová'ásra fe'ajánlottak és házanként összeszedtek 1728 P-t, ugyanott a Fogyasztási Szövetkezet e célra 200 P-t adott. Felsőszecsén a Fogyasztási Szövetkezet 200 P rendszeres évi támogatása mellett ez évben külön 500 P renoválási segélyt adott az egyháznak. Érsekkétyen a dalárda 200 P-t juttatott a.,harangalapra. Hontfüzesgyarmaton a leánykor 1140 P értéékben úraszta’i bársony térítőt készíttetett, az iskolás gyermekiek a templomot védő kerítésre 165 P-t adtak, Bakai István főgond.nok pedig 140 P értékben siklósi kőből templomlépcsőt készíttetett, a hívek1 pedig a templom környékét kaviccsal meghordták, a lelkipásztor javadalmi földjeit önkéntes közmunkával ingyen bedolgozták. Vámosladány ifjúsági és leányköre szeretetvén dégség és ünnepélyek jövedelméből 400 P-t juiattott egyházi célokra, ugyanitt N. N. és Kelemen József presbiter 100—100 P-t adtak orgonaalapra. Léván clr. Pető Imre, özv. Varannay Lajosné, Madarász István, Kovács András^ néhai'Szabó Sándor — ez utóbbi alapítványként — 100—100 P-t adtak* egyházi célokra, Boriban pedig a leventék1 Bori Ferenc leventeparancsnok vezetésével 400 P-t gyűjtöttek és tettek Me az egyháznál hősi emlékmű ^létesítésére,*

Garamvezekényben a gazdaközönség a község* legszebb helyén 505 négyszögöl telket ajándékozott ! ref. otthon építése céljaira.