Dunántúli Protestáns Lap, 1943 (54. évfolyam, 1-52. szám)
1943-01-17 / 3. szám
14. oldal DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1943 Összeállította a gyülekezet történetét. Az adatok csak a XVIII. század elejétől maradtak fenn. Vajha minden gyülekezeteknek akadna olyan lelkes vezetője, aki szívügyévé tenné a gyülekezet történetének megírását, hisz a történelem az élet tanítómestere. A füzet tiszta jövedelmét a leányegyház orgonaalapjára fordítják. Augustinus: Isten városáról írt könyvének első kötete oktáv iv, 361 oldalas terjedelemben megrendelhető a fordítónál: Dr. Földváry Antal kölkedi lelkipásztornál (u. p. Mohács) 7 P-s árban. Ugyancsak ezen a címen rendelhető meg a »Magyar református egyház és a török uralom« c. 220 oldalas tanulmány is 5 P-s iá rban. ©SSfiS®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®»®» 1 VEGYESEK § — Győry Elemér püspök az egységes belső arcvonalról, a magyarság lelki egységéről. A Magyar Értesítő jelenti Győrből, hogy az ottani városháza dísztermében vasárnap este tartotta meg nagy érdeklődéssel várt székfoglalóját, mint a „Kovách Pál Irodalmi és Közművelődési Társaság“ diszelnöke, Győry Elemér, az új dunántúli református püspök. Megválasztása óta először lépett a szélesebbkörü nyilvánosság elé s mindjárt a legidőszerűbb kérdést, a magyarság lelki egységének problémáját világította meg. Miile Géza dr. elnöki megnyitója után Győry püspök a társaság alapítója-névadója, Kovách Pál dr., a neves közéleti férfiú szellemének hódolt: őt is a magyarok testvéries együttműködésének ügye foglalkoztatta mindig. Hős honvédeink — folytatta Győry püspök — acélfalként állanak az oroszországi nagy viharban és a ránk kényszerített háború sikeres befejezésének s a magyarság továbbfejlődésének elengedhetetlen föltétele, hogy a belső arcvonal is áttörhetetlenül egységes legyen. Részletesen és nagy elismeréssel szólt a legutóbbi megnyilatkozásokról: római katolikus oldalon Kelemen Krizosztom, Lakos Endre, P. König Kelemen, protestáns részen Kapi Béla, Ravasz László és Révész Imre a magyarság lelki egységének követelményét „magyar felelősséggel és keresztyén lélekkel nemcsak felvetették, hanem a megvalósulás felé el is indították.“ Az egység mielőbb megvalósulása érdekében szeretném — úgymond Győry Elemér,, — ha mielőbb közvéleménnyé lenne annak szükségessége és lehetősége. Lélektanilag ki lehet mutatni, hogy az egymástól elkülönülés a hitbeli szemlélet eredménye volt, de az egységnek éppígy megvannak a lélektani alapjai. A magyarság lelki egysége magyar létkérdés. Akármilyen megosztott legyen is a nemzet társadalmi,, gazdasági, politikai és vallási tagozódása, nem vitás,, hogy minden egyes magyar ember közös etikai, erkölcsi alapokkal is rendelkezik. A világhelyzet mai, ellenállhatatlan kényszerűségén túl, ezeréves történelmünk legfőbb bizonyság amellett, hogy a belső meghasonlás a ^nemzetet mindig játékszerül adta idegeneknek, de valahányszor felülemelkedtünk a korlátokon, mindig csodákat művelt a magyar. Azt is látja az elfogulatlan szemlélő, hogy a magyarságnak külső okok folytán létrejött egysége nem volt egészséges ést tartós; csak úgy lehet komoly valóság a magyarok egysége, ha belső indító okokból születik és ezekre épül fel. Tehát: a magyarság lelki egysége végeredményben erkölcsi, méginkább teológiai programm s e kérdést elsősorban teológusoknak kell kézbevenni é,s megoldani. A laikus i^en hamar kimondja, hogy ez »lehetetlen«, a teológus azonban, minél mélyebb a hite s minél alaposabb a tudása, annál határozottabban állítja, hogy igenis lehetséges. A leghatározottabban rámutatok arra — hangsúlyozta Győry püspök, — lujgy a magyarság.lelki egységének lehetősége, szükségessége és valósága Jézus Krisztus személyében és evangéliomában adva van. A keresztyén egységre irányuló törekvések azért nem vezettek eredményre eddig, mert nagyon emberi módon, emberi eszközökkel, emberi formában, evilági módszerekkel akarták megvalósítani. Feltétlenül hiszek az egységben, mert tisztán látom, hogy sokkal több az,, ami összeköt, mint ami elválaszt s ami elválaszt, az mind emberi alkotás, ami pedig összeköt, az mind egészen isteni. A magyarországi keresztyén egyházak közös feladatait vázolta fel végül Győry püspök. Első az őszinte, komoly bünbánat: a magyarság lelki egysége csak úgy valósulhat meg, ha mindegyik fél felismeri és megváltja, hogy emberi gyarlóságból vétkezett a ma-* gyarság lelki egysége ellen... A második feladat: egymásnak igaz megismerése és egymásban Krisztus teste tagjának felismerése úgy, ahogyan a mi Urunk mondja: Ti mindnyájan testvérek vagytok! A harmadik feladat pedig: a minden egyoldalúságtól ment tiszta evangéliomi kenesztyénség minél teljesebb kiépítése minden egyházban. A magyarság lelki egységének megvalósítására necsak szép szavakkal törekedjünk, de a hétköznapi élet minden reális vonatkozásában is, — fejezte be Győry Elemér püspök és .Szavait percekig tapsolta a nagyszámú, lelkes közönség. (MÉ) — A győri református gyülekezet december 20-án, a Kálvin kultúrházban meleg ünneplésben részesítette Győry Elemér megválasztott püspököt, a gyülekezet lelkipásztorát lelkészi szolgálata 25 éves fordulója alkalmából. A győri hívek nevében Nagy Sándor vt. lelkész köszöntötte és tolmácsolta a gyülekezet tagjainak szeretetét és jókívánságait azért az odaadó s a maga hasznát sohasem kereső lelkipásztori munkálkpdásértv melyet 14 éven át végzett a gyülekezetben. A tanulóifjúság részéről Erdei Sándor VI. o. tanuló, az Egyesületek részéről Sashalmi Ida és Biró Juliska párbeszédes jelenetben tolmácsolták az egyesületek jókívánságait Ügy az ifjúság, mint az egyesületek köszöntőjét özv. Gyenge Imréné Fogarassy Margit ny. tanítónő írta meleg szívvel, imádságos lélekkel és költői ihlettel. Az üdvözléseket Győry Elemér lelkipásztor meghatóban köszönte meg és vette át a gyülekezet szereteteként átnyújtott díszkötéses Bibliát, valamint a' bibliakörök és munkatársai szeretetének megnyilvánulásaként az ajándéktárgyakat. — Az évforduló alkalmából mi is Isten gazdag áldását kérjük a hű pásztorra, akit Isten az egyházkerület pásztorává hívott el. — Gyászhír. Mély részvéttel értesültünk, hogy Pap Kovách Árpád vágfarkasdi ref. lelkipásztor, a dunántúli református egyházkerület tanácsbírája, a polgári hadiérdemrend tulajdonosa, életének 57-ik évében 1943 jauuár hó 12-én hosszas szenvedés után visszaadta nemes lelkét Teremtőjének. A gyászesetalkalmából a presbitérium külön gyászjelentést adott ki, melyben megilletődött érzésekkel méltatja az elhunyt munkásságát: Majdnem negyed századon át viselte gondját a népes vágfarkasdi szent gyülekezetnek s mint annak Isten leikétől ihletett igehírdetője, lelki, szellemi és anyagi értékeinek hűséges gondozója, istápolója és fejlesztője, apostoli szelídséggel és hűséggel, bölcs előrelátással, példás lelkiismeretességgel és csodálatos hivatali
