Dunántúli Protestáns Lap, 1943 (54. évfolyam, 1-52. szám)
1943-08-08 / 32. szám
1943. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 163. oldal. képzőre, hogy a líceum négy osztályának elvégzése nem ad elég ismeretet a képző V. évfolyamához. Igaz, hogy a líceum IV. osztálya az óraterv szerint a pedagógiát csak 3 órában tárgyalja, és benne nincsenek tanítási és nevelési gyakorlatok, de fentebb már bebizonyítottam, bogy ezen minden nehézség nélkül lehet segíteni. • Ami magát a tantervet illeti, {innak tárgyalásába most nem bocsátkozom. Akit közelebbről érdekel, az úgyis megszerezheti és elolvashatja. Csak arra hivatkozom, hogy azok a tanárok, akik benne élnek a líceumban, akik egyben képzői tanárok is, tehát hivatva vannak párhuzamot vonni és különbséget tenni, azt mondják, hogy igenis megolo'ható volna a tanítlóü képzés a líceummal és képzővel. Meg‘ lehetne hát nyitni a líceum ÍV. osztályának kapuját, mert azzal és a tanítő(nő)képző jelenlegi V. évfolyamával minden tekintetben megfelelő tanítónemzedéket nevelhetnének a hivatásos nevelők azokból, akiket hivatásérzet visz a képzőbe. A gyakorlatból én is ismerem >ezt az iskolát, azért merek hozzászólni. A líceumot megszerettem, mert jobb a tanterve, mint a régi képzőé volt, ta< pasztalatom szerint nem gyötri úgy agyon a germekeket, mint a régi képző tette. Csak példaként emlw tem meg a magyar nyelv és irodalom tantervét. Az lelső évben feltűnt, hogy a líceum milyen könnyű stí- , lusbán és vonzó alakban tárgyalja a magyar irodalmat. »Szépirodalmi olvasmányok, a magyar táj és élet szemléltetésére.« »Szemelvények népköltészetünkből.« »A magyar múlt szelldmi életének legfontosabb korszakait szemléltető szépirodalmi és könnyebb történeti olvasmányok.« A II. osztályban megismerteti Vörösmartyt, Petőfit, Aranyt és Jókait műveikből. Csupa szemelvény és olvasmány, vonzó és élénk méltatással, egykorú kritikákkal az egész könyv. Úgy, hogy a gyermeki lélek valósággal gyönyörködve és játszva tanulja iro;dalmunkat. A III. osztályban is szemelvények vannak a magyar irodalom legfőbb alkotásaiból a legrégibb időktől Petőfi fellépéséig. De nemcsak szemelvények, hanem méltatások is. Bent voltam néhány magyar órán. Mindig feszült figyelemmel hallgattam leányaink meggyőződéstől átfűtött, szép, lelkes és biztos előadásait, .amelyek meggyőztek engem arról, hogy növendékeink ismerik és szeretik irodalmunkat, értékelik fajtánk és múltúnk szellemi kincseit. Szinte szeretnék ezen állításom szemléltetéséül egypár magyar és pedagógiai írásbeli dolgozatot bemutatni, amelyek azt igazolnák, hogy a mi iskolánkból kikerülő tanítónők kezében jó kézben lesz a jövendő magyar nemzedék nevelése. (Folyt, köv.) Ólé Sándor. Az őrségi egyházmegye közgyűlése. Az őrségi egyházmegye Körmenden július hó 29-én tartotta évi rendes közgyűlését Fejes Gábor esperes és Kovács Gyula egyházmegyei gondnok elnöklete alatt. Az előző napon a különböző bizottságok: a tanügyi, pénzügyi és belmissziói bizottságok tárgyalták meg igen alaposan és mélyrehatóan a vonatkozóügyeket. A tanügyi évi jelentés Imre-'Sándor ig.-< tanító, tanügyi szakelőadó, a vallásoktatási jelentés Pais Sándor vallásoktatási szakelőadó, a pénzügyi bizottsági jelentés Kovács Elek egyházi és Horváth Győző világi számvevők, a belmissziói jelentés Patakv László belmissziói előadó alapos feldolgozásában került a bizottságok elé. Ugyanezen nap délutánján lelkészértekezlet is volt, amelyen Pethő Antal Igehirdetés és lelkigondozás a mostani háború idején címmel, Szíj Rezső A magyar nemzet lelkiegysége, különös tekintettel a felekezetek között levő viszonyra címmel, Kovács Elek Melyik rendszer előnyösebb a .lelkészi nyugdíjintézetünknél: a tőkegyüjtéses, vagy pedig a járulékos címmel tartottak nagy és súlyos kérdéseket felvető előadásokat. A lelkésznyugdíjintézeti ügykezeléssel ás a tőkegyűjtéssel kapcsolatban igen keserű panaszok hangzottak el és éppen az eddigi tapasztalatok alapján az értekezlet a legerélyesebben a járulékos rendszer mfelljett foglalt ‘állást, de .kéri egyúttal azt is, hogy a már meglevő tőke mihamarabb helyeztessék értékálló ingatlanokba. A lelkészértekezlet még ez év folyamán egy kebelbeli lelkészi továbbképző tanoflyam rendezését is tervbevette. Végezetül Pethő Antal az (egyházmegye belmissziói lapjáról, az »Örség«ről szjámolt be. Késő este járt már az idő, amikor az első nap munkájára imádsággal kértük az Isten áldását. Július 29-én reggel pontosan 8 órakor a körmendi templomba könyörgésre gyülekeztek össze a közgyűlés tagjai. Fejes Gábor esperes buzgó imádsága és éneklése utján a gyülekezeti terembe vonultak át, ahol Kovács Gyula egyházmegyei gondnok nyomban megnyitotta a közgyűlést, meleg szavakkal üdvözölve a majdnem teljes számban megjelent alkotó tagokat. A közgyűlés kiemelkedő pontja Fejes Gábor esperes évi jelentésének felolvasása volt, amelynek tükörében ott van az egyházmegye múlt évi egész élete. A magyar fajtáját szerető és egyházáért égő esperes szava szelíden csendült, de vádolt, ítélt, amint a körülmények adták. Az esperesi jelentés határozatot igénylő pontjaira a határozati javaslatokat sorban Vörös Lajos egyházmegyei főjegyző terjesztette a közgyűlés elé. Hódolattal köszöntötte a közgyűlés vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Urunkat 75-ik születési évfordulója alkalmával, melyet táviratban küldött meg a Kabinetirodának.^Szeretettel búcsúzott el kerületünk nyuga’omba vonult püspökétől, Medgyaszszay Vincétől, üdvözölvén őt magas kormányzói kitüntetése alkalmából. Szívbeli melegséggel és ragaszkodással köszöntötte egyházkerületünk új (püspökét, Győry Elemér püspök úr Öméltóságát, aki erejének teljében hivatott el egyházkerületünk élére és akinek (eddigi élete és munkássága kezesség arra, hogy új és áldott korszakot nyit meg vezérsége, hasonlóképpen üdvözölte az új egyházkerületi főjegyzőt, dr. Tóth Endrét, akinek munkássága elé reménységgel tekintünk. Megemlékezett közgyűlés a magyarság lelki egységének megvalósulása érdekében elhangzott nyilai kozatokról és jószándékokról, amelyeket üdvözöl, de az egységet nem dogmatikai vagy egyházkormányzati egység alapján képzeli el, hanem úgy, hogy minden magyar keresztyén egyház igazán szolgálja Krisztust. Az egység Krisztusban születik meg. Örömmel köszöntötte a közgyűlés az egyházmegye kebelébe most már végérvényesen a Délvidékkel viszszatért szécsiszentlászlói anyaegyházát, amely mint leányegyház szakíttatott el annak idején és most mint anyaegyház tért haza, hasonlóképpen a most anyásított Kőszeg első megválasztott lelkipásztorát, Farkas Sándort. Itt említjük meg, hogy az annyi évszázad jután újból anyásított Kőszegen a régi és már elfelejtett nagy ref. templom közelében szerényen meghúzódó ref. imaházban bár elenyésző felekezeti kisebbséget alkotnak híveink, Kőszeg város polgármestere és a város vezetősége távolfekvő szórványainkba ingyen városi
