Dunántúli Protestáns Lap, 1943 (54. évfolyam, 1-52. szám)
1943-07-18 / 29. szám
1943. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 147. oldal. házban egv szoba megépítését magára vállalta és erre a célra 5000 P-t szavazott meg. Közgyűlés örömmel vette tudomásul, hogy Oroszka és Csata községben lakó híveink fiókegyházközséggé szervezkedtek. Szeretettel köszöntötte közgyűlés Marton Gyula hontvarsányi és Váradi Gyula újbarsi tanítókat abból az alkalomból, hogy őket a M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter úr a VII. fizetési osztályba léptette elő. Közgyűlés a statisztikai adatokból fájdalommal állapította meg, hogy az egyházmegye egyházközségei ben az 1942. évben a halálozások száma ismét több volt, mint a születések száma. Az utóbbi fél évszázada ban illetékesek, egyházi és világi vezetőink részéről sokszor hangzottak el figyelmeztető szavak magyar népünk pusztulása ellen. Eddig minden remény nélküli Most azonban új állomáshoz érkeztünk! Vármegyénk alispánja dr. Hetényi Rezső úr megkongatta a vész-* hharangot, szavára felfigyelt az ország közvéleménye. 1942 december 17-én Lévára ankétet hívott össze és az ország közvéleménye elé tárta a garammenti népünk megrendítő pusztulását, fogyását. A baj kiindulását a liberális-kapitalista gazdasági rendszerben látja, sürgeti a szociális felelősségérzet felébresztését, a csa^ ládvédelem fokozottabb kiépítését, minden felekezetre és társadalmi osztályra nézve a hitélet elmélyítését. Bejelentette, hogy statisztikai adatokban dolgoztatja fel a baj keletkezését, fejlődését és eddigi pusztítását, s az államhatalom részéről előkészületben levő törvényhozási intézkedések megtörténtéig saját hatáskörében minden lehetőt megtesz a veszedelem leküzdésére. Közölte az esperesl hivatal útján gyülekezeteink vezetőivel, hogy haladéktalanul hozzálát a telepítéshez, a betegség által legjobban veszélyeztetett s már is elnéptelenedett községekben s énnek bevezetéseként összeíratta az üresen álló lakóházakat. A vármegye más területén, szaporább községeiben személyes utánjárással kutatta fel a sokgyermekes családokat, melyeket a veszélyeztetett községekben kíván letelepíteni. Közigyűlésünk amidőn szívből köszönti határozott, komoly kezdeményezését, ígéri, hogy ezen munkáját teljes, odaadással és minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja s erre felhívja gyülekezeteink vezetőit is! Közgyűlés egyszersmind kéri a jó Istent, hogy az Ő Szentleikével teremtse újjá a mi magyar református népünket, hpgy ez ebben a kegyelmi időben ébreden fel küldetése, hivatása tudatára s érezze meg, hogy a kegyelmes Isten őt nem halálra szánta, hanem életre, hogy mint Krisztus által megváltott nép legyen a Krisztus evangéliomának hirdetője, bizonyságtevője a Kárpátok medencéjében! Konta Károly egyházmegei pénztárnok előterjesztette a közalap, a nyugdíj, a segélyalap bizottság jelentését s iegyéb közigazgatási ügyeket. Rácz Lajos tanügyi előadó a tanügyi bizottság jelentését terjeszh tette elő, ebben hű képet adva iskoláink anyagi és szellemi életéről. Szinay Sándor egyházmegyei számvevő a pénzügyi és számvevőszéki bizottság jelentését terjesztette elő az egyházmegye egyházközségeinek, az egyházmegyei pénztár, a lelkészi és tanítói gyámoldák helyzetéről. Czeglédy István missziói előadó a missziói bizottság jelentését, a Bethel árvaház 1942. évi működéséről szóló jelentést s a lelkésziegyesület felterjesztéseit terjesztette elő. A részletes esperesi jelentésen kívül 35 pontból álló tárgysorozat letárgyalása után., közgyűlés a déli órákban a Himnusz eléneklésével és az esperes imádságával véget ért. Délután bírósági ülés volt. Református. ® S S® ®®®S®®5®$® ® @®®® ®®®®®®®*®S®® ®®g® § ®® ® 1 VEGYESEK I — Fáber Kovács Gyula felsőőri református lelkipásztort, pápai főiskolánk volt jeles diákját és széniorát az ostmarki összes reformátusok a Bécsben tartott egyházkerületi közgyűlésükön püspökhelyettessé választották meg. Felsőőr a Németbirodalom egyetlen magyar református gyülekezete, ide hívták meg 1939 január hó 1-én, egyhangú választással Fáber Kovács Gyulát lelkipásztornak. Elődje a nyugdíjba ment Bajcsy Gyula szintén viselte a püspökhelyettesi tisztséget. — Szavazatfeíbontás. Az üresedésben levő egyházkerületi tisztségekre elrendelt szavazás alkalmából beérkezett szavazatokat július 14-én bontotta fel az egyházkerületi közgyűlés által kiküldött és Győry Elemér püspök elnökletével működő bizottság, melynek tagjai voltak: Császár Ede igazgatótanító, egyházkerületi képviselő, dr. Molnár Imre egyházkerületi ügyész és dr. Pongrácz József főisk. igazgató, egyházkerületi tanácsbíró. Az egyes tisztségekre a presbitériumok a következőket választották meg: egyházkerületi lelkészi tanácsbírák lettek Vágó Ede nemeshodosi lelkipásztor 552 szavazattal, Kováts Sebestény József perőcsényi lelkipásztor 372 szavazattal. Ennél az állásnál Vörös Lajos őriszentpéteri lelkipásztor 157 szavazatot kapott. Egyházkerületi világi tanácsbíró lett Fáy István m. kir. titkos tanácsos, vallás- és közoktatásügyi államtitkár 567 szavazattal. Zsinati lelkészi rendes képviselő lett Szabó Bálint hedrehelyi lelkipásztor, a belsősomogyi egyházmegye esperese 565 szavazattal, zsinati világi pótképviselő lett dr. zilahi Matoltsy Sándor m. kir. kormányfőtanácsos, a belsősomogyi egyházmegye gondnoka 565 szavazatta], zsinati rendes tanítóképviselő lett Lőczy Lajos csurgói igazgató-tanító 314 szavazattal, Tantó István veszprémi igazgató-tanító 226 szavazatával szemben. A megválasztottak mind ismert munkásai az egyházi közéletnek. Isten gazdag áldása legyen új tisztük folytatásán is. — Gyászliír. Részvéttel értesültünk, hogy Bükéi Pap István nyug. theol. tanár, életének 76-ik évében, Dunaszentgyörgyön elhunyt. A megboldogult 1865 szeptember 18-án Bonyhádon született. A theologiát Budapesten és Edinburgban végezte. 1891 óta mórágyi, 1902 óta ujsovéi lelkipásztor. 1905-ben a budapesti theologiai akadémiára választották meg a gyakorlati tanszékre. A dunamelléki egyházkerület 1916-ban tanácsbíróvá, 1917. és 1930. zsinati rendes taggá választotta. A Prot. Egyházi és Iskolai Lapnak 1913-tól 1919-ig felelős szerkesztője volt. Számos tanulmányt és értekezést írt. Könyvei közül legismertebb A belmisszió hősei című Házi Kincstárkötet. Igehirdetésével, tollával és életével mindig az evangéliomot prédikálta. Szorosabb értelemben vett tanítványain kívül sok áldást nyertek tőle mindazok, akik valaha is hallották előadásait, felszólalásait, vagy olvasták írásait. Szeretőszívü felejthetetlen jóbarát volt, akivel beszélgetni üdítő harmat volt a fáradt léleknek. Emlékezete áldott! — Halálozás. Részvéttel értesülünk, hogy Kapitány Józseíné szül. Bede Eszter, református tanító neje, életének 52-ik, házasságának 32-ik évében, Csurgónagymartonban elhunyt. Gyászolják szerető férje, hat gyermeke és a kiterjedt rokonság. Az Úr vigasztalja meg hátramaradt szeretteit a Krisztus feltámadása bizonyosságával.
