Dunántúli Protestáns Lap, 1943 (54. évfolyam, 1-52. szám)
1943-07-04 / 27. szám
1943. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 139. oldal. KÖNYVISMERTETÉS ®®®@®®®®®®®®®®®©®®®®®®®®®®«®®®®®®s®®®s® ® ' © I VEGYESEK 8 ® ® ®®®®§©®®®®®®®®®®®®®®®®®®S@@eí)@®®@S®®S®®® Farkas László: Úrnak szolgái. Regény. Dantekiadás. Budapest, 1943. 370 lap. Papregény. Főhőse Faragó Géza. Szegény édesanyja úrnak szánja és szegény ember lesz, lelkipásztor. Alig hogy befejezi tanulmányait, kitör a háború. Katonalelkésznek jelentkezik, kórházba kerül és megismerkedik Máriával, a feleségével. Rövidesen a frontra megy és halálos veszedelem Istenhez vezeti. Háború után püspöki «.-lelkész, majd a körösháti törpe gyülekezet lelkipásztora. Gyülekezetét a választás két táborra bontja. Üres a templom és hiába minden igyekezete, a két tábor nem békéi. A meddő küzdelem, az anyagi nyomorúság és felesége idegbaja megtöri a fiatal lelkipásztort. Fásultságából Isten emeli fel. Megáldja szolgája igehirdetését, visszaadja testi-lelki egészségét és feleségét. Az újjászületett lelkész bizonyságtételére Isten útjára lép a gyülekezet is. A regénynek három főrésze van. A gyermek, a theológus és a lelkipásztor élete. Legsikerültebb az erőteljesebb harmadik rész, a kisgyülekezetek életének keresztmetszete. Semmit sem szépít, minden sora őszinte. Érinti a magyar sorskérdéseket. Egyke pusztítja a gyülekezetei, hogy erőtlenül hulljon az előtörő oláhság karjaiba. Félelmetesen időszerű a református egyház mai állapotának rajzolásánál. Megfáradt a lelkészi kar, a lelkészértekezleten anyagi nyomorúságról, gonosz jegyzőkről, tanítókról panaszkodnak és az egyházmegyei gyűlés legfényesebb pontja a bankett. Az esperes kollégázza és magázza lelkipásztortestvéreit. A gyülekezetekben sem jobb a helyzet. Reggeli könyörgést nem érdemes tartani, hiszen vasárnap délután is üres a templom. A presbiteri tisztség méltósága és tartalma megkopott. A lelkészválasztásba beleszól a főbíró és jegyző, tizedik helyen áll a lelki szempont. A lelkipásztor gazdálkodni kénytelen, közben erőtlen lesz igehirdetése és szétfut a gyülekezete. A megválasztott lelkész küzd a kettészakadt gyülekezettel, az anyagi nyomorúsággal és a nyugdíjintézeti járulékkal. Az első képviselőválasztásnál fel akarja használni a megye, politizáljon-e? Bírókra kel a lelkészben, maga és gyülekezete nyomorúsága a theologián kapott utravalóval. Nem szabadna politizálni a lelkésznek, de hiába minden, mikor kényszeríti a nyomorúság. Néhol túlsóiét a kép. Az egyik lelkipásztornak pl. nincs 20 fillérje, hogy beküldje a belmissziói jelentést. A haldokló gyülekezetek között azonban élő gyülekezet is van. Fehér Endre gyülekezete. Hívő és bizonyságtévő gyülekezet. A sír szájától még a körösháti gyülekezet is visszafordul, Isten nem engedi elveszni szolgáját és népét. Az első néhány oldal túlzsúfolt, ettől kezdve fordulatos a regény. Képei választékosak és találók. Hatásában vetekszik a szakmunkákkal. Megerősít szolgálatunkban és megméri azt a roppant munkát, melyet a református lelkipásztor végez. Kovács Gyula. — A főiskolai igazgató-tanács július 7-én reggel 8 órakor a főiskolai díszteremben teljes ülést tart. A gyűlés főbb tárgyai: a kerületi tanintézetek jelentései az elmúlt tanévről és előkészületek a jövő évi munkára. — Kitüntetés. A Kormányzó Űr a m. kir. miniszterelnök előterjesztésére Medgyasszay Vincének, egyházkerületünk nyugalmazott püspökének a hitélet és a társadalmi élet szolgálatában eltöltött kiváló munkássága elismeréséül a magyar érdemrend nagy kér észtjét adományozta. A legfelsőbb helyről jött magas kitüntetés őszinte örömmel tölti el az egyházkerület minden egyes tagját, mert a kitüntetett valóban hűséggel, egész szívvel szolgálta teljes életében egyházát és hazáját. — Az egyházkerületi tanács július 7-én délfél 10 órakor a főiskolai díszteremben ülésezik. A tanácsülés főtárgya öt új tanár választása a pápai gimnáziumunkhoz és a nőnevelő-intézethez. — A veszprémi egyházmegye lelkészi kara jún. 30-án tartotta közgyűlését, lelkészértekezletét és lelkészi továbbképző konferenciáját Veszprémben. A kezdő áhítatot Vámos Géza balatonfüredi lelkipásztor tartotta Róm. 7 : 24. és Gál. 2 : 20. alapján. Felvetette azt a mindnyájunkat sokszor gyötrő kérdést, hogy amikor lelki és testi adottságaink folytán nyomorult embereknek érezzük magunkat, hogyan lehetünk mégis Krisztus szolgáivá. Amikor vigasztalást mutatott abban, hogy a legnagyobbak egyike, Pál apostol is érezte ezt a gyötrő érzést, megtalálta a felemelő választ is a másik igében: mindent el tudnak érni akkor, ha elsősorban 'önmagunkban lesz valósággá a megváltás, ha Krisztus él bennünk. — Szűcs József esperes az Igazság és Élet 9. kiadványfüzetéhez kapcsolódva tartotta meg elnöki megnyitó előadását és rendkívül tartalmas és átfogó beszéd során mutatott rá nemcsak a kiadvány előadásaiban felvetett kérdéseknek — az egyház és állam viszonya alakulásának — egyre időszerűbbé váló problémáira, hanem komoly reflexiókat fűzött hozzájuk a tekintetben is, hogy mit jelentenek a problémák a mi. mindennapi életünkben. Érintette a kisgyülekezetek összevonásának kérdését, ami az egyházmegye szempontjából azt jelentené, hogy az egyházak felétől elvett kongruákat a hasonlíthatatlanul jobb lelki és anyagi adottságok között élő sokezres gyülekezeteknek adnák át; összefoglalta azokat a törekvéseket, amelyeket az egyházmegye évtizedeken át kifejtett az iránt, hogy lelkészeit közös értekezleteken, továbbképző konferenciákon készítse elő az időszerű feladatokra, — Boda József veszprémi lelkipásztor az ifjúsági munka alapelveiről és módszereiről beszélt. Rámutatott arra, hogy mennyien akarják az ifjúságot megragadni azért, mert a jövőt maguknak akarják biztosítani általa. Egyházunknak nem szabad engednie, hogy háttérbe szorítsák ebben a versenyben s ami az egyetlen fegyvere : a Biblián és a hitvallásokon keresztül kell folytatnia munkáját, amelyekben minden hitbeli, erkölcsi és társadalmi, sőt politikai kérdésre is megtalálhatjuk a választ. Tóth Kálmán zánkai lelkipásztor a magyar nemzet lelki egységéről tartott előadást. Ismertette az elmúlt hónapokban megindult egységmozgalmakat a keresztyén egyházak között, különösen az Egység útja c. folyóiratban megmutatkozó katolikus álláspontot. A keresztyén egyházak lelki egységének egyedüli módját a szeretet-közöségben látta, amelyben elismerve egymás létének jogosult voltát, felekezeti harc, reverzális szedés helyett közös nemzeti, erkölcsi és szociális munkatereken működnek egy jobb emberiségért. Kovács Vince papkeszi lelkipásztor a nyugdíjintézet és nyugdíjasaink .mostani helyzetét mérlegelve, azt állapította
